Vasárnap, 2018. szeptember 23., 05.36
Aradi pilóták és konstruktőrök (II.)

Próbarepülés Gájban

Próbarepülés Gájban
Próbarepülés Gájban

Megkülönböztetett érdeklődés előzte meg 1912. július 14-én Aurel Vlaicu erdélyi román pilóta repülőbemutatóját az erre az alkalomra kijelölt területen Gáj városkerületben.

Előző nap a Központi Szálloda (ma az olasz bank székhelye) előcsarnokában aradiak és vidékiek tömege nézte meg a közszemlére kiállított különleges gépmadarat.

A Marta autógyár a Nagy Háború idején a hadiipar kényszere alatt átállt a repülőgép-gyártásra. Előbb az aszódi Magyar Lloyd Repülőgyár, majd a német UFAG számára gyártott 220 lóerős Benz-motorokat.

Később átvette a Brandenburg-típusú repülőgépek teljes gyártását.

Az átállás a korábbi autógyártásról viszonylag simán ment. A Marta (Magyar Automobil Részvénytársaság Arad) rendkívül jól képzett műszaki gárdával rendelkezett. Gondoljunk csak arra, hogy milyen ügyesen megjavították az Ötfalu (Vladimirescu) határában műszaki hiba miatt kényszerleszállást végrehajtó Dobos pilóta gépét, noha addig soha nem akadt dolguk ilyen motorral.

Akkoriban aligha sejtették, hogy hamarosan teljes profilváltásra kényszerülnek.

Trianon után pár évvel a repülőgép-gyárat, a román adminisztráció nyomására, bekebelezte a szomszédos Weitzer vagongyár, új nevén az ASTRA Rt., amellyel korábban az autógyártásban is eredményesen együttműködött.

A Román Hadügyminisztérium Andrei Popovici mérnök, repülési igazgató kezdeményezésére elrendelte egy repülőgép-részleg létrehozását Aradon, az Astrában.

Korábban Bukarestben egy üzemrészlegen már gyártottak ugyan német tervezésű Hansa-Brandenburg gépeket, de román tervezésű repülőt nem.

A próbarepülésekre Arad Gáj nevű kerületében (a mai kiüresített kaszárnya helyén, ott, ahol korábban Vlaicu gépe is felszállt) katonai repülőteret alakítottak ki. (Az 1920-ban létrehozott Francia–Román Légitársaság gépei később ezen a reptéren, szükség esetén, pihenőt tarthattak.)

1923–1925 között három román tervezésű gép prototípusa készült el az Astrában.

Az első változatban, Stanislav Seșefschi tervezőmérnök elgondolása alapján, kétszemélyes, duplafedelű, 250 lóerős, hathengeres kisgép épült. A próbarepülést Ioan Sava pilóta végezte el, aki a géppel két és fél óra alatt ért el Bukarestbe. Ebből a típusból 25 gép készült el sorozatgyártásban.

Egy évvel később, 1924-ben, Stefan Protopopescu mérnök tervei alapján elkészült az Astra-Proto 2. Ebből a modellből is 25 darabot gyártott le az Astra. A kétfedelű, felderítő gépeket a Tecuci-i katonaiskolának utalták át.

Az utolsó Astra-Proto sorozatgyártása megrendelés híján elmaradt.

A sikeres gyárrészleget aztán 1925-ben „nemzetbiztonsági” okokból az ország belsejébe, Brassóba költöztették. Ennek az alapján hozták létre a Cenk alatti városban az IAR (Industria Aeronautică Română) vállalatot.

Kilenc évvel később, ugyanebből a megfontolásból, a város emblematikus nagyüzemét, az 1891-ben létrehozott vagongyárat is el akarták költöztetni Brassóba, de a szándék kivitelezése olyan kemény ellenállásba ütközött az aradiak részről, és annyi más jellegű problémát vetett fel, hogy végül a kormány letett a szándékáról.

Némiképp Aradhoz fűződik az ejtőernyő-fejlesztés egyik epizódja is. Sziklai Jenő 1925-ben saját készítésű ejtőernyővel hajtott végre ugrásokat Aradon.

Két tragikus kimenetelű szerencsétlenség is Arad légterében történt azokban az években: Georgescu ókirályságbeli pilótát 1920-ban meghívták Aradra, hogy gépével bemutatót tartson az első román prefektus (Iustin Marșieu) beiktatási ünnepségén. A városháza előtti téren alacsonyan repülő és tiszteletköröket leíró gép szárnya beleakadt az elektromos kábelekbe, és a gép a földbe csapódott. Pilótája életét vesztette.

Ioan Sava berepülő pilóta gépe egy műszaki hiba miatt a gáji katonai reptér mellett zuhant le.

Mindkét pilóta nevét ma Aradon egy-egy utca őrzi.

És ha már az emlékeknél tartunk, ide tartozik, hogy Romániában Bukarest után az első, hangsúlyozottan civil rendeltetésű repülőteret Aradon adták használatba, 1937-ben. A háború kitöréséig több belföldi és Bukarestet Aradon át Budapesttel összekötő rendszeres légi járat működött.

A második világháború után kezdődött és nagy népszerűségnek örvendett Aradon a vitorlázórepülő és ejtőernyős sport.

Sajnos, az utódok nem tudtak, vagy nem akartak élni a gazdag örökség nyújtotta lehetőséggel a reptér fejlesztésében és kihasználásában.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'