Fölszálott a páva

http://hunor.rmdsz.ro/
Szerda, 2019. november 13., 16.54

Rendszerváltás

Ünneplők 1989. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásakor, a Parlament előtt (Fotó: Fortepan.hu/adományozó: Vészi Ágnes)
Ünneplők 1989. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásakor, a Parlament előtt (Fotó: Fortepan.hu/adományozó: Vészi Ágnes)

Harminc évvel ezelőtt, 1989 október 23-án kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, amit azóta is a rendszerváltás hivatalos időpontjának tekintenek. Az akkor életbe lépett alkotmánymódosítások révén Magyarország szakított a kommunizmussal, megszűntették az egypártrendszert és hivatalosan is bevezették a politikai pluralizmust, illetve áttért a tervgazdaságról a piacgazdaságra. A történelmi változást nem is lehetett volna emblematikusabb időpontban elindítani, mint az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóján.

Jóllehet a rendszerváltás nem ment egyik napról a másikra, hosszú és összetett folyamat volt. Egyesek szerint az MDF 1987-es lakiteleki megalakulásával indult el a folyamat, mások szerint a történelmi változás akkor kezdődött el, amikor az állampárton belül a Pozsgay Imre vezette reformista irányzat lépésről-lépésre megszerezte a hatalmat, de olyan szempontokkal is találkozni, miszerint a kezdő lökést kívülről, Moszkvából adták meg Gorbacsov reformpolitikája elindításával, amely nélkül nem is lehetett volna szó rendszerváltásról sem Magyarországon, de egész Kelet-Európában sem.

1989-ben az események felgyorsultak Magyarországon és Kelet-Európában egyaránt, egyes országok reformlépései felerősítették a többi országban a hasonló lépéseket, a rendszerváltás dominóként terjedt. Januárban Pozsgay Imre, az MSZMP reformirányzatának vezetője népfelkelésnek nevezte az 1956-os eseményeket, ami tabudöntésnek számított, addig ugyanis kizárólag ellenforradalomnak bélyegezték pártállami szinten. Májusban lebontották a Magyarország és Ausztria közötti vasfüggönyt, júniusban újabb mérföldkő következett Nagy Imre újratemetésével. Július és szeptember között zajlottak a kerekasztal-tárgyalások az állampárt, illetve az MDF, SZDSZ és Fidesz ellenzéki pártok között, megállapodtak az alkotmánymódosításról, a népköztársaság eltörléséről és a köztársaság kikiáltásáról.

A magyarországi események nem elszigetelten zajlottak, a kerekasztal-tárgyalások a február és április közötti lengyelországi hasonló kerekasztal-megbeszélésekből inspirálódtak, melyek nyomán 1989 júniusában Lengyelországban félszabad választásokat tartottak: a parlamenti helyek felét a kommunista állampárt megtartotta magának, a másik feléért viszont szabad választást írtak ki, ami hatalmas előrelépés volt a demokrácia irányába, a többpártrendszer elfogadását jelentette több mint negyven év egypártrendszer után. Mivel a választáson szabadon megszerezhető mandátumokat a Szolidaritás ellenzéki mozgalom szerezte meg, 1989 augusztusában Varsóban megalakult Kelet-Európa első nem kommunista kormánya több mint 40 év után. A varsói történelmi változások hiányában a magyar ellenzéknek sokkal nehezebben sikerült volna elfogadtatnia a szabad választásokat, és a reformkommunisták sem adták volna fel olyan könnyen politikai monopóliumukat.

Nemcsak a valamivel előrehaladottabb lengyelországi események bátorították fel a magyarországi reformot, de Gorbacsov személyesen is. Júliusban, a szocialista láger bukaresti csúcstalálkozóján a Kreml ura hallani sem akart Honecker kelet-német pártfőtitkár és Ceaușescu közös javaslatáról a „testvér-országok” (azaz a szovjet hadsereg) katonai beavatkozásáról Magyarországon és Lengyelországban a kommunizmus megmentésére. Jóllehet Moszkva nem mondta ki nyíltan, hogy meddig terjedhetnek a reformok – a szocializmus megreformálásán túl is léphetnek a többpártrendszer és a piacgazdaság irányába is –, a katonai beavatkozás határozott elutasítása kétségtelenül felbátorította a magyarországi reformistákat.

Ami dominóhatásként tovább gyűrűződött, elsősorban az NDK-ba. A határnyitás révén a kelet-németek tömegesen menekültek Magyarországon és Ausztrián keresztül Nyugatra. Látva, hogy a demokratikus reformokat nem fojtja vérbe sem a magyar, sem a lengyel kommunista hatalom, és a szovjetek sem avatkoznak be katonailag, Lipcsében, Drezdában, Kelet-Berlinben tömegtüntetések sorozata indult el hasonló reformokat követelve, ami novemberben a berlini fal összeomlásához vezetett. Az NDK-s rendszerváltás napokon belül elindította a csehszlovákiai bársony forradalmat, majd végül Bulgáriában (békésen) és Romániában (véresen) is megtörtént a rendszerváltás.

Holott 1989 elején kevesen álmodtak volna ilyen korszakos változásról, Bulgária és különösképpen Románia lakossága például még a nyár közepén is legfeljebb a szocializmus liberalizálásáról (peresztrojka és glasznoszty) ábrándozott, nem a rendszer összeomlásáról.

30 évvel ezelőtt Magyarország felszabadult a közel félévszázados kommunista rabigából. Azóta az ország és a nemzet helyzete jelentősen javult: a kilencvenes évek visszaesése után a gazdaság és különösképpen a lakossági életszínvonal látványosan emelkedett, az emberek visszanyerték szabadságukat, Magyarország működő demokrácia, 1989 után újraalakultak, majd megerősödtek a kapcsolatok a határon túli magyarsággal. A sikersztorinak azonban maradt egy roppant súlyos árnyoldala: nem került sor az országot 1989 előtt tönkretevő, a népet testileg-lelkileg megnyomorító kommunisták felelősségre vonására, továbbra is vezető pozíciókban maradtak (a politikában, közéletben és főleg a gazdasági szférában), ahonnan tovább fertőzték-fertőzik Magyarországot.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'