Péntek, 2017. december 15., 23.24
Czernák Ferenc nyugalmazott ezredes érvei

Robbanásra váró feszültségek a világunkban

Czernák Ferenc nyugalmazott ezredes szerint, a gyújtózsinór ég, de nem lehet tudni, hol robbannak a feszültségek
Czernák Ferenc nyugalmazott ezredes szerint, a gyújtózsinór ég, de nem lehet tudni, hol robbannak a feszültségek

Czernák Ferenc, a lippai Degré Alajos Olvasókör elnöke nyugalmazott ezredes, aki a vegyoltalom és atomvédelem szakterületen dolgozott, a Hirosimára 1945. augusztus 6-án, illetve a Nagaszkira augusztus 9-én ledobott atombomba pusztításának a 72. évfordulóján, az atomkorszak kezdete alkalmából kívánta a nyilvánossággal megosztani gondolatait.

 

– A jelzett atomkatasztrófa kapcsán rengeteg információ került napvilágra. ön mi újat mondhat?

– Azokat megtoldanám a saját tapasztalataimmal, illetve a munkám során tanultakkal. Tulajdonképpen nem is az atombomba a helyes megnevezés, hanem a nukleáris fegyver, ami a maghasadáskor keletkező óriási energiával pusztít. Hirosimában 140 ezer ember halt meg a 20 kilotonnásra becsült bomba felrobbanásakor. A Nagaszakira ledobott bomba jóval kevesebb áldozatot követelt, mert a hegyes-dombos környezet bizonyos mértékben felfogta a robbanás erejét.

Hogy miért dobtak atombombát az amúgy tönkrevert Japánra? A amerikaiak azzal indokolják, hogy a partraszállás hatalmas veszteséggel járt volna. Másrészt Japánt a napalmbombák is annyira tönkre tették, hogy az atomtámadás után nagy nehezen szereztek üzemanyagot egy repülőgép számára, amely a helyszínre vitt egy tudóst, aki megállapította: valóban atomtámadás érte a két várost. Ez adta a legnagyobb lökést a császár kapitulálásához. Ha visszalapozunk a történelemben, megállapíthatjuk, hogy Hitler jól ismerte az ellene harcoló koalíció törésvonalait, ezért annak felbomlásában reménykedett Németország legyőzése előtt. Tehát a hidegháború már Churchill 1946-os fultoni beszéde előtt megszületett. A hidegháború első csatáját Sztálin nyerte meg, amikor megtagadta, hogy az angol és amerikai repülők leszállhassanak újratankolás céljából a szovjetek által elfoglalt területeken. Az angolok és az amerikaiak ugyanis támogatni akarták a felkelő lengyeleket, csakhogy repülőiknek út közben tankolniuk kellett volna. Ezt a békát a nyugatiak lenyelték, de a háború befejezése után Potsdamban találkoztak, ahol az amerikaiak Sztálinnak bejelentették az egy-két atombomba ledobását. Japánt mindenképp térdre akarták kényszeríteni, ezért nem volt szükség az eredetileg tervezett, Koreához hasonló felosztására. Sztálin arcrezzenés nélkül fogadta a hírt, hiszen kémei által pontosan tájékozódott az amerikaiak atomfegyver-kísérletei felől.

 

Hidegháború

 

– Az oroszok a háború végén hogy álltak az atomkísérletekkel?

– Komoly kísérletek folytak, az amerikaiaknak a Japán ellen tervezett atomtámadásra Sztálin csak annyit mondott: üzenjetek Kruscsakov elvtársnak – aki a szovjet atomkísérleteket irányította –, hogy siessen azzal az atombombával! Ez egy második csata volt a hidegháborúban anélkül, hogy kiejtették volna a hidegháború szót. Az oroszok olyan jól haladtak az atomkísérletekkel, hogy 1947–48-ban már volt atombombájuk, sőt a hidrogénbomba területén végzett kísérletekben, Zaharov vezetésével az amerikaiak előtt jártak. A Rosenberg házaspár ugyanis nem a hidrogénbomba, hanem a hidrogén tartósításának a titkát adta át. A hidrogén -254 Celcius-fokon forr, ezért olyan technikai megoldást kellett találni, amivel megtarthatták a hidrogént, ami egy atombomba felrobbanásakor gyullad be, ezért a hidrogénbombának a gyutacsa egy atombomba. Amikor ez a titok levél formájában Zaharovhoz jutott Moszkvába, a papírt összegyűrte és a szemétkosárba dobta, mondván: mi ezen már túl vagyunk. Ők lítium- és berilium-hidriddelkísérleteztek. A legnagyobb kísérleti robbantást a szovjetek hajtották végre egy 100 megatonnás hidrogénbombával. Az atombombák erejét kilotonnában határozzák meg, 10-100 kilotonna között közepesek, azon felül már nagyobbaknak számítanak. A 100 megatonnás bombával nem városokat, hanem egész vidékeket lehet elpusztítani.

– Embereken végeztek-e az atombombával kapcsolatos kísérleteket?

– Amikor az amerikaiak Japánban partra szálltak, nagyon segítőkészeknek mutatkoztak, mert kísérleti megfigyeléseket végeztek a sugárfertőzés előhaladásáról. Úgy tettek, mintha gyógyítani akarnának, de csak kísérleteztek rajtuk. Sokáig úgy tudtuk, hogy a szovjetek nem dobtak lakott területekre atombombát, noha ez nem igaz, mert Kazahsztánban lakott területek közelében végeztek atomrobbantásokat, megfigyelve a sugárfertőzés megnyilvánulásait, fokozódását. Zsukov marsall – akit a katonái hentesnek neveztek –, az 1950-es években reális körülmények között kísérletezett a sugárfertőzés területén. Egy ezred teljes harckészültségbe felszerelt hadifogoly fölött robbantották fel az atombombát, ami 4000 embert elporlasztott, de megfigyelték a robbanás hatásait a ruháikon, a környezeten, sőt az állatokon is. Zsukov azt is megtette, hogy a robbantás után egy ezrednyi szovjet katonát vezényelt be a sugárfertőzésbe, nevetségesen felületes felszereléssel. Azokon is megfigyelték a sugárfertőzés hatásait.

– Honnan szerezte a lesújtó információkat?

– Szakirodalomban olvastam, ugyanakkor katonatiszt lévén, belső információs forrásokhoz is hozzájutottam. Az amerikaiak is elkövettek hasonló disznóságokat, ugyanis az atomrobbantást az emberekkel napszemüveggel nézették végig, majd megfigyelték, mikor, milyen körülmények között vakulnak meg, mikor hatalmasodik el rajtuk a leukémia.

– Az elhangzottakat alapul véve manapság hogyan rangsorolhatók az atomhatalmak?

– Gyors tempóban zajlik a fegyverkezés, amiben Kína valószínűleg rövid időn belül túllép a riválisain.

 

Jövőbeli kilátások?

 

– Kína is végzett atomkísérleteket?

– Hogyne, számos földalatti atomrobbantást hajtott végre.

– Milyen kimenetelű lehet a manapság érződő óriási feszültség?

– A Dél-kínai-tengeren lévő feszültségre gondol? Amerika valószínűleg elfoglalja a kínaiak által épített szigeteket, hiszen az atomtölteteket ágyúlövegekkel, rakétákkal, bombákkal és torpedókkal juttatják célba. Amiről szó sem esett, azok a diplomáciai kofferekbe rejtett atombombák. Lebegy orosz tábornok a 11. Transznisztriai Hadseregnek volt a parancsnoka, de a Varsói Szerződés felbomlása után kiemelték, Moszkvába vitték, ahol ellenőrizte a jelzett koffereket, amelyeknek egy részéből hiányoznak az atomtöltetek. Ez nagyon nyugtalanító, hiszen egy-egy ilyen diplomata koffer egy városrészt képes elpusztítani. Miután Lebegy e felfedezést tette, a helikoptere lezuhant, maga is szörnyethalt. Neki egyébként az a volt a meggyőződése: az nevet utoljára, aki először lő. Napnál is világosabb, hogy Lebegyet eltüntették, csak az a kérdés, kinek állt az útjában? Az is nyugtalanító tény, hogy teljesen megváltozott a katonai magatartás, hiszen régebben mindig hadat üzentek, manapság viszont előbb támadnak, majd később tesznek eleget a diplomáciai formaságoknak.

– Én azt is hallottam, hogy tavaly ősszel megkötötték a keleti katonai egyezményt, melynek során az oroszok a legmodernebb fegyvereiknek a titkát is átadták a kínaiaknak. Erről mit tud?

– Ez már régi mese, hiszen először Hruscsovnál járt Mao Zedun azzal a kéréssel, hogy adja át nekik az atombomba titkát. Erre Hruscsov állítólag azt válaszolta: kedves Mao elvtárs, manapság két kínai jár egy nadrágban. Ha minden kínainak lesz egy saját nadrágja, gyertek vissza és megkapjátok a titkot. E válasz Maót vérig sértette, ezért amikor Hruscsov viszonozta a látogatást, Mao egy volt császári fürdőbe hívta, ahol egy pántlikás fürdőgatyát ajándékozott neki, megalázva őt. A kínai–orosz kapcsolatokban több válság volt eddig, tehát borotvaélen táncolt a béke.

– Mi a véleménye a Deveselun létesült amerikai rakétapajzsról?

– Nem vitás: ezzel az ország az orosz rakétáknak a célpontjává vált. Bennem az a vélemény alakult ki, hogy ahol az amerikaiak beavatkoztak, ott abból semmi jó nem származott. Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, de a fegyverkezés, a feszültségkeltés a hidegháború folytatását jelenti. Én ezeket földalatti, tektonikus feszültségeknek tartom, amelyekről nem lehet tudni: hol, mikor szakad meg valami, ami földrengéshez vezethet. Manapság a Földön olyan óriási erők állnak egymással szemben, hogy nem csak az emberiség, de maga az élet is elpusztulhat, noha a természet kegyelméből létezünk. A gyújtózsinór tehát létezik, de nem lehet tudni, ki, hol gyújtja meg, és a hatására hol válnak robbanássá a feszültségek.

– Köszönöm a beszélgetést!


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: ivánka józsef / Péntek, 2017. augusztus 25., 01.22 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az atombombák legyártásakor az amerikai katonapolitikai vezetés rájött arra hogy mlyen hatalmas eredményeket lehet elérni ha a fizikai alapkutatást katonai ellenörzés alá vonják. Ugyanakkor mindegyik fél jól ismeri az ellenőrizetlenül felszabaduló atomenergia pusztító hatásait hosszú időkre,hiszen egy nagyon sokélű tömegpusztító fegyverröl van szó ( Csernobil-szerencsés eset.).Ezektöl a fegyverektől a birtoklóik is félnek.
Mindez öt év alat.születet meg. Azóta eltelt 72 (hetvenkét) év. Sokszor kérdezem önmagamtól hogy milyen lesz az utódaim jövője.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu