https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 16.21

Segítség Gergelyéknek

Karácsony előtt, amikor élelmiszer- és ruhaneműsegélyt vittünk Pécskára, a három kiskorú gyermeket igen mostoha körülmények között nevelő Gergely Juditnak és családjának, aggodalommal töltött el, hogy sem az utcaajtót, sem a bejárati ajtót nem lehetett bezárni. Megkértem hát Jankó Andrást, a Pécskai Közösségi Rendőrség parancsnokát, hogy embereivel tartsák szemmel a házat, próbálják figyelemmel kísérni a kiszolgáltatott helyzetben lévő család életét. Legutóbbi találkozásunk alkalmával a parancsnoknál érdeklődtem Gergely Juditék felől, mire Jankó András elmondta: lévén, hogy minden közösségi rendőrnek alaposan ismernie kell a körzetét, a szociális gondokkal együtt, a problémás családok megfigyelésére is utasítást adott. Ugyanerre kérte meg őt tanévkezdés után a romák lakta negyedben működő iskola igazgatója, aki az elemista gyermekeknek az iskolától való távolmaradására szeretett volna választ kapni. A kiszemelt három család mindegyikében 8-10 gyermek él, igen sanyarú feltételek között, mivel a szülők vagy elváltak, vagy külföldön dolgoznak, tehát a gyermekekkel nem igazán törődnek. A családlátogatások eredményeként egy csapásra felismerték a „lógás” okát: cipő, ruhanemű, iskolatáska, füzetek híján kerülik az iskolát. A parancsnok megkereste Farkas Viktóriát, az Aradi Máltai Segélyszolgálat elnökét, akihez éppen akkor érkezett a németországi Hildesheimből a máltai megbízott egy kamion ruhaneművel, lábbelivel. Egy mikrobuszt megpakoltak gyermekruhával, lábbelivel, sőt tartós élelmiszer is jutott, majd Pécskára szállítottak, ahol a közösségi rendőrök irányították az adományozókat a megfigyelt roma családokhoz. A segélyezés sikerén felbuzdulva karácsony előtt a közösségi rendőrök pénzt adtak össze, amiből ugyancsak a hátrányos helyzetű, roma nagycsaládok részére déligyümölcsöt, édességet, tartós élelmiszereket vásároltak. A fentiekkel együtt természetesen nyomon követték Gergely Juditék életét is. Maga is többször járt náluk, a fiatalasszonynak felajánlotta, hogy családelhagyás gyanújával „fülön csípik” az élettársát, Gergely Judit azonban megkérte: ne bántsák gyermekeinek az apját, aki gondoskodik a család tüzelőjéről. Erről Jankó András is meggyőződött, mivel akárhányszor járt náluk, a férjet ugyan nem találta, az udvarról a tüzelő azonban nem látszott apadni. Ugyancsak a fiatalasszonytól tudja, hogy az újságcikk nyomán 4-5 pécskai család rendszeresen próbál segíteni nekik, míg a férj munkaadója szigorúan ráparancsolt: gondoskodj a család tüzelőjéről. Mivel a közösségi rendőrparancsnok kérdéseire a fiatalasszony rendszeresen csak tejport igényelt a kisbaba számára, a különítmény tagjai többször vásároltak az igényelt élelmiszerből.

A helybeli közösségi rendőrség nyugati mintára azt tervezi, hogy pályázati úton az egyedül élő időseknek olyan mobiltelefonokat vásárol, amelyek segítségével a diszpécserszolgálat állandó kapcsolatban tud lenni velük. Ők nem tudnak ugyan telefonálni, de a hívásokra válaszolhatnak, illetve bajban jelzéseket küldhetnek a diszpécserhez: a kék gombot megnyomása azt jelenti, hívják vissza, mert valamire szüksége van. Ha viszont a pirosat nyomja meg, azt jelenti, megtámadták. A testület tagjait tehát minden közösségi gond, eset érdekli.

A sajtó számára nincs nagyobb siker, mint az általa felvetett problémához való pozitív hozzáállás, az építő jellegű visszajelzések. A pécskai közösségi rendőröknek, a jóindulatú, segítőkész polgároknak megköszönünk minden, a rászorultaknak nyújtott támogatást, a humánum nevében.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'