https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 15.47
Az RMDSZ XIV. kongresszusa

„Sikeresek nemcsak a megmaradásban, de a fejlődésben is”

A BT Aréna halljában megörökítettük a több mint húsztagú Arad megyei kongresszusi küldöttséget
A BT Aréna halljában megörökítettük a több mint húsztagú Arad megyei kongresszusi küldöttséget

Az RMDSZ XIV. kongresszusának hivatalos megnyitója előtti rövid sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kifejtette: a kongresszus fő feladata egy olyan jövőkép megfogalmazása, amely a következő időszakban meghatározza, és keretet ad a politikai döntéseknek. Ugyanakkor bejelentette: az RMDSZ saját elnökjelöltet állít az őszi államfőválasztáson.

A kongresszus másik fő témáját a május 26-i európai parlamenti választás képezte. Bemutatkoztak az RMDSZ EP-jelöltjei, és panelbeszélgetésekre is sor került.

 

 

„Még mindig van, miért küzdeni”

 

A résztvevőket házigazdakéntCsoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Porcsalmi Bálintügyvezető elnök, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Kelemen Hunorszövetségi elnök köszöntötte.

Magyarul indított beszédében Emil Boc, Kolozsvár polgármestere elégedettségének adott hangot, amiért Kolozsvárt, Erdély fővárosát választották a kongresszus helyszínéül. Amint kifejtette, értékeli az eddigi együttműködést az RMDSZ-szel, amit folytatni szeretne, Kolozsvár és Románia fejlődése érdekében.

A munkálatok a román, a magyar, az Európai Unió és a székely himnusszal indultak. Az eseményen a 984 küldött közül 857, továbbá 200 meghívott és 150 újságíró vett részt.

A köszöntők során Laurenţiu Ştefan ugyancsak magyarul indított beszédben tolmácsolta Klaus Iohannisállamfő üzenetét. Az elnök kongresszushoz címzett levelében az RMDSZ szerepét méltatta Románia demokratizálódásában, a jogállam kiépítésében, az ország európai integrációjában.

Az előtte szólókhoz hasonlóan, magyarul indított beszédben üdvözölte a fórum résztvevőit Călin Popescu Tăriceanu ALDE-elnök, aki értékelte az RMDSZ megbízhatóságát, politikáját. Szerinte nem kellene feltétlenül újra cserélni mindent, ami régi, hagyományos, mert az, amit egyesek újként hirdetnek, nem jelenti azt, hogy jobb is. Az RMDSZ politikája – jelentette ki – a párbeszédre, a megbízhatóságra épül, nemcsak a múltból táplálkozik, hanem a jövőt építi. Ugyancsak köszöntőt mondott Raluca Turcan, a PNL első alelnöke, Mihai Fifor, a PSD Országos Tanácsának elnöke, Dan Barna USR-elnök, de az Európai Néppárt üdvözletét is tolmácsolták.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerint, ha az RMDSZ meggyengülne, véget érne a hatékony magyar érdekképviselet, ezért a magyar kormány nevében teljes támogatásukról biztosította a romániai magyarság legnagyobb, legerősebb szervezetét. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint az RMDSZ valódi magyar politikai sikertörténet, akárcsak a Fidesz és a KDNP szövetsége. Azt kívánta, hogy sokáig tudjanak együtt dolgozni magyarságunk érdekében. A májusi EP-választásokra utalva kijelentette: olyan Európát szeretnének, amely az európaiaké maradna. Brüsszelnek az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével is foglalkoznia kellene, nem csupán a migránsokkal. Ezért is fontos, hogy a választáson a magyar pártok jól szerepeljenek, és minél több képviselőt küldjenek Brüsszelbe.

Markó Béla volt szövetségi elnök beszédében leszögezte: az RMDSZ és a Fidesz–KDNP-kormány együttműködésének alapja a magyar nemzet megmaradása. Mert Magyarország, amint az alkotmányban is le lett szögezve, felelősséget visel a külhoni nemzetrészekért; ennek megfelelően tízszerezték meg a határokon túl élő magyarságnak szánt támogatásokat is. Ez a magyar állam kötelessége, ez így helyes.

Kelemen Hunor rámutatott: a nagyszámú jelenlevő világos jelzés arra, hogy mindannyian fontosnak tartják az RMDSZ munkáját, mint ahogy ők is a velük való együttműködést. Szükség van a szövetségre, hiszen még mindig van, miért küzdeni. Azzal, együtt, hogy mind a szabadság, mind pedig a jólét és biztonság terén jelentős előrelépéseket sikerült elérni az elmúlt három évtizedben. Ezért a mostani kongresszus célja, hogy olyan jövőképet fogalmazzon meg, amely ezeket az értékeket garantálja.

A sok hozzászóló között Faragó Péter parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök ismertette a nyugati szórványban élő Arad megyei magyarságnak az anyanyelvű oktatás és kultúra művelésében, megtartásában kifejtett kitartó munkáját, eredményeit. Hasonlóképpen Marossy Zoltán, Temes megyei RMDSZ-elnök a Bánságban élő szórványmagyarság sorskérdéseit, magyarként való megmaradásuk küzdelmeit fejtegette.

 

 

„Szülőföldünkön erős magyar közösségként megmaradni”

 

A tisztújítás során az RMDSZ elnöki tisztségére egyedül Kelemen Hunor pályázott, akinek a testület újabb négy évre bizalmat szavazott. „Ismét itt állok előttetek, hogy immár a következő négy év programjáról, a következő évek kihívásairól beszéljek” – kezdte újraválasztása utáni programbeszédét Kelemen Hunor, aki szerint politikai programját a szövetség keretprogramja adja. „Az elvek, az értékek, a célok tekintetében nincs változás, nincs vita közöttünk. Jövőképünk egyszerű szavakkal leírható: szülőföldünkön erős magyar közösségként megmaradni. Ehhez még hozzá kell tennünk azt is, hogy versenyképes, gazdaságilag megerősödő, felzárkózó és fejben is erős emberek alkotta magyar közösségként akarunk megmaradni szülőföldünkön. Én hiszek abban, hogy ez lehetséges. Hiszek abban, hogy Erdélyben van jövő, és van erdélyi magyar jövő. Ezt nekünk állandóan újra meg kell fogalmaznunk, és nekünk kell a politika és a társadalomszervezés eszközeivel segítenünk.

Sikeres közösség akarunk lenni, a siker közössége. De a sikert sehol nem adják ingyen, dolgozni kell érte. Dolgozni sokat, kitartóan, nem téveszteni szem elől a célt, és megőrizni a munka elvégzéséhez szükséges eszközt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is csak egy eszköz közösségünk kezében. Szövetség a magyarokért, szövetség a jövőért.

E célok elérésében azonban partnereket kell találnunk, a munka ránk eső részét el kell végeznünk. Most csak a következő évtizedre tudunk tervezni, de azt szeretném, mint ahogyan mindenki azt szeretné, hogy a gyermekei, az unokái nemzedéke Erdélyben egy erős magyar közösség tagjaiként élhessenek.

Egy olyan erdélyi magyarságénak, amely lélekben és szívben erős, de nem lesz és nem is lehet egyforma, ám nemzeti identitásában rendíthetetlen marad, és a majdani nagy ügyekben egységes és szolidáris. Ahogy egységes és szolidáris volt a nagy ügyekben az elmúlt három évtizedben, az erdélyi magyarok nagyon nagy része.

Reményeim szerint, utódaink egy olyan erdélyi magyar közösségnek lesznek a tagjai, amelyben az egyének fejben erősek, versenyképesek, újrateremtik a régit, és újat alkotnak. Sikeresek nemcsak a megmaradásban, de a fejlődésben is. Ugyanakkor büszkék lesznek Erdélyre és büszkék lesznek Erdélyben, ahol élnek és alkotnak, és bárhová is kerüljenek, büszkék lesznek az erdélyiségükre.

Ennek a célnak az eléréséhez nekünk, a mi nemzedékünknek kell elvégezni a munkát. Ezért vagyunk itt, és ez vezérel bennünket. És ez az idei kongresszusunknak a tétje. A következő időszakban abból kell kiindulnunk, amit el akarunk érni a parlamentben, az önkormányzatokban, a gazdaságban és a különböző szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködésben.”

 

 

A pragmatikus transzszilvanizmus szellemében

 

A szövetségnek van pontos elképzelése a különböző autonómiaformákról – mondta a szövetségi elnök a továbbiakban.

„Ezekről vitázni kell, lehet rajtuk javítani is akár, de a kiindulópontunk és a célunk világos mind a székelyföldi regionális területi autonómiát illetően, mind a kulturális autonómia tekintetében. Ezek teljes mértékben kompatibilisek az európai autonómiákkal, nem veszélyeztetik a román állam területi integritását, és nem rövidítenek meg egyetlen más közösséget sem. Ezeket fogjuk képviselni a következő időben is, érvelünk ezek mellett, és keressük a partnereket. Ez a román–magyar párbeszédnek is állandó témája kell, hogy legyen, és ezt a párbeszédet, ezt a vitát nem csak politikusoknak kell lefolytatniuk, és nem csak Bukarestben.

Szövetségünk a pragmatikus transzszilvanizmus jegyében partnere lesz minden őszinte transzszilvanistának, pártállástól és nemzetiségtől függetlenül. Az eljövendő évtizedben Erdély egyre inkább kiszabadul a centralista törekvések hálójából, megtalálja saját hangját, és mind gazdasági, mind pedig kulturális téren erőteljes fejlődésnek indul. Ez az erdélyi magyarok érdeke, és hiszem, hogy ebben az erdélyi románok is érdekeltek.”

 

 

Vitaindító Erdély jövőjéről

 

Kelemen Hunor a legfontosabb kihívásnak a májusi európai parlamenti választásokat nevezte. Ezzel párhuzamosan a kongresszus elé terjesztett vitaindítót Erdély jövőjéről széles körű erdélyi konzultációra bocsátják, több helyszínen bemutatják, vitákat szerveznek. Ez lesz az a dokumentum, amely megszabja azt a keretet, amelyen belül a politikai döntéseket meghozzák.

„Az európai parlamenti választások tétje ma óriási. A 2007-es csatlakozás után vitán felül áll, hogy minden kisebb és nagyobb közösség, minden korosztály és minden társadalmi csoport érezhette az előnyét, hogy ahhoz az óriási, kontinensnyi politikai-gazdasági struktúrához tartozunk, amelyet Európai Uniónak hívunk. Ezért mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az Európai Unió erős legyen, hogy azon belül Erdély fejlődjön, és akkor, amikor az Európai Unió reformjaira sor kerül – mert erre sor fog kerülni –, legyünk ott, ahol a döntéseket hozzák. Részesei, ne csak elszenvedői legyünk a döntéseknek, mert nélkülünk is meg fogják hozni azokat a döntéseket, amelyek meg fogják határozni az életünket.”

Az elnök kijelentette: az RMDSZ EP-listája nyitott mindazok számára, akik úgy gondolják, hogy a közös ügy közös erőfeszítést érdemel. Hangsúlyozta: „Az erdélyi konzultáción túlmenően, nekünk is el kell készítenünk a stratégiai fontosságú intézmények és projektek kataszterét a következő évekre. Mert ez lesz az alapja a középtávú közpolitikai és más finanszírozási tervezésnek.” A Gazdasági Tanács javaslatai alapján egy olyan adócsomagot nyújtunk be a parlamentbe, „amely a kis- és középvállalkozóknak és családjaiknak kiszámíthatóságot és biztonságot fog jelenteni, mert minden költségvetési és gazdasági forrást a növekedés és a fejlődés szolgálatába állít, a munkahelyek megteremtésére fordít”.

A kongresszus módosította a szövetség programját, és határozatban nyilvánította ki: a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar és a székely himnuszt.

Az EP-képviselőjelöltek vitája során programbeszédet mondott Winkler Gyula és Sógor Csaba hivatalban lévő EP-képviselő, továbbá Hegedűs Csilla, Oltean Csongor és Vincze Lóránt képviselőjelöltek. Rangsorolásuk egy hosszabb folyamatban fog megtörténni.

 

***

A Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Péró Tamásügyvezető elnök vezette, több mint 20 tagú Arad megyei, továbbá régiónkból a Temes, Hunyad, Fehér és Krassó-Szörény megyék küldöttségeinek a részvételével lezajlott, kétnapos fórum munkálatai, az Erdély jövőjéről indított vitaindító bizonyára még sokáig foglalkoztatja a hazai, az anyaországi és a nemzetközi közvéleményt.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'