Vasárnap, 2018. július 22., 23.10
Gróf László és Feiszt György történészek Hunyad megyében

Sütő András, a Hunyadiak és Oxford

Sütő András, a Hunyadiak és Oxford
Sütő András, a Hunyadiak és Oxford

Egymástól merőben eltérő témák kerültek terítékre Gróf László oxfordi térképtörténész és Feiszt György szombathelyi levéltáros, történész 14. erdélyi előadókörútjának Hunyad megyei állomásain. Vajdahunyadon a Corvin Savaria Magyar Kulturális Központban Sütő András világával és a Hunyadi család történetével ismerkedhettek az érdeklődők, a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, illetve a Petrozsényi Caritas Házban pedig Feiszt György a Hunyadiakról szóló előadása mellett Gróf László oxfordi sétára hívta a jelenlévőket. Az előadásoknak közös üzenetük is kikristályosodott: az erdélyi értékek, történelmi, kulturális mozzanatok a kora középkortól kezdődően szervesen beépültek az európai kultúrába, sőt gyakran iránymutató szereppel.

Sütő András Pusztakamaráson,távol a vasúti és szellemi közlekedés ütőereitől látta meg a napvilágot, innen érkezett fiatal legénykeként egy szalmazsák tetején a nagyenyedi kollégiumba, amelynek szellemisége mélyen beivódott lelkébe, itt tisztult le benne az elhatározás: nem fölfelé, lefelé török, Uram! – elevenítette fel személyes jó barátja életútjának állomásait Gróf László. Vajdahunyadi előadásán kiderült: 1972-ben egy London felé tartó vonaton olvasta Sütő András sorait akkor ismertem meg az írót, majd később az Embert, akihez több éves barátság fűzött és ez átöröklődött gyermekeire is – utalt az előadó az író leányával, Cselényiné Sütő Ágnessel és fiával, dr. Sütő Andrással ápolt baráti kapcsolatra. Az író és baráti méltatója között szövődő barátság alapját minden bizonnyal a szülőföldük szeretete, népük iránti elkötelezettség jelentette, mely mindkettejük életét áthatja. A szombathelyi születésű, tősgyökeres vasi pedagóguscsaládból származó Gróf László 1956-ban érkezik Angliába, az oxfordi egyetemen szerez diplomát és a Királyi Földrajzi Társaság beválasztott tagjává lesz. Komoly kutató- és gyűjtőmunka nyomán megalapítja a Carta Hungarica térképgyűjteményt, mely Magyarország 16-19. századi ábrázolásait öleli fel. Ennek jelentős részét, illetve a Ferdinando Marsigli 1741-ből származó nagyméretű Duna-atlaszát 1987-ben ősei városának, Sárvárnak adományozza. Több mint 20 esztendeje járja Erdélyt Feiszt György szombathelyi történésszel, és az itt fellelt kultúrtörténeti kincseket lelkesen népszerűsít választott hazájában is. Sütő Andrásról is beszéltem Angliában, ahol nagyon nehéz volt megmagyarázni mi is az a „Nagy Romlás”, amit Erdélyben mindenki ért – fogalmazott az előadó többször is rávilágítva Sütő András rendkívül gazdag, metaforákkal átszőtt nyelvezetére. A lelkiismereti szabadságot oly nagyra értékelő Gróf László úgy vélte, Sütő Andrással Szervét Mihály hitújító kapcsán is rokonlelkűségre lelt. – A Csillag a máglyán nagyszerű feldolgozása a Szentháromságot megkérdőjelező reformátor életének, küzdelmének. Magam is foglalkoztam Szervét munkásságával, s talán ez is egy olyan találkozási pont volt, amely még szorosabbá fűzte baráti kapcsolatunkat – fogalmazott az előadó. A vajdahunyadi közönség nagy érdeklődéssel hallgatta az előadást, Kun Árpád nyugalmazott lelkipásztor mezőségi emlékeit elevenítette fel a hozzászólások rendjén, Doboly Beatrix, helyi EMKE elnök pedig ismételten köszönetet mondott mindazoknak, akik néhány évvel ezelőtt adakozásukkal lehetővé tették, hogy a dél-erdélyi szórvány jelentős összeggel járuljon hozzá a Sütő András-emlékház kialakításához.

A nagy erdélyi író világa után a Hunyadi családra terelődött a hallgatóság figyelme. Feiszt György szombathelyi történész, az erdélyi történelmi emlékhelyek kitartó kutatója rövid áttekintést nyújtott a Hunyadi család eredetéről, történelmi jelentőségéről, máig élő emlékezetéről. Előadásában több érvvel is megerősítette a Heltai Gáspár által lejegyzett legendában szereplő eredet-történetet, miszerint Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond törtvénytelen fiaként látta meg a napvilágot. Mint mondta, erre a legendán túl számos történelmi tény szolgál bizonyítékul. Többek között, hogy az 1456-osz nándorfehérvári győzelem után pestisjárványban elhunyt Hunyadi Jánosnak a gyulafehérvári székesegyházban elhelyezett tumbája mellett ott látható a szintén Hunyadi János nevet viselő öccsének a síremléke is. A középkorban olyan esetekben fordult elő, hogy két fiútestvérnek azonos keresztnevet adtak, ha azok különböző apától származtak. Így a törökverő Hunyadi nagy valószínűséggel nem a Zsigmond által kiadott adománylevélben szereplő Vajknak, hanem magának a királynak a fia volt. Erre utal továbbá a vajdahunyadi vár Mátyás loggiájában ma is látható Hunyadi korabeli freskó, melyen a később Heltai által lejegyzett legenda jelenetei láthatók, valamint az a tény is, hogy Zsigmond császárrá koronázása alkalmával nem lányát, nem feleségét, hanem Hunyadi Jánost viszi magávalOlaszországban – magyarázta az előadó.  Külön kitért továbbá az 1442-es marosszentimrei ütközet hadizsákmányából felépített négy középkori templom (orbói, marosszentimrei, tövisi és gyulafehérvári kápolna) bemutatására. Közelebbi ismeretséget köthetett a hallgatóság a Mátyás idején épült kolozsvári Farkas utcai templommal, illetve az ezzel nagy hasonlóságot mutató, vingárdi templommal, melyet a Hunyadiakkal közeli rokonságban álló Geréb család építtetett. Az előadó továbbá fontosnak tartotta Erdély egyik jelképévé lett kolozsvári Mátyás szobornak az ismertetését, hiszen tapasztalata szerint az erdélyiek többsége is Fadrusz-műnek csupán főalakját ismerik fel, a Fekete-sereg vezéreit megjelenítő mellékalakokról vajmi keveset tudnak. Ezért az előadás alkalmával rövid bemutatásra került: Magyar BalázsKinizsi PálBáthory István illetve Szapolyai István, akik valamennyien jelentős szerepet töltöttek be a Hunyadiak korában.

Tekintettel a Mátyás emlékévre, Feiszt György a Hunyadi családról tartott előadást a dévai magyar iskolaközpontban, illetve a petrozsényi Caritas Házban is. Előbbi helyszínen sikerült tisztázni a diákokkal, a kenyérmezei emlékművön „Paul Chinezu” néven szereplő Kinizsi Pál kilétét, Petrozsényban pedig Hunyadi Jánosnak az erdélyi vaskapunál aratott 1442-es győzelme emlékére állított buzogány kapcsán alakult ki helytörténeti információkkal átszőtt beszélgetés.

A Vajdahunyadon Sütő Andrásra emlékező Gróf László viszont a dévai és petrozsényi helyszíneken oxfordi sétára hívta meg hallgatóságát, kivetített képekkel illusztrálva az angol nyelvterületen elsőként alapított, máig működő nagy hírnevű egyetem történetét, mindennapi életét, híres könyvtárát, ahol maga a király is alá kellett vesse magát a belső szabályzatnak. Gróf László hangsúlyozta: az oxfordi egyetem mindenki előtt nyitva áll, a bejutás feltétele a tudásvágy mellett a szorgalmas tanulás, jó angol nyelvismeret és a szabad, bátor gondolkodásra való hajlam. És az évszázadok során, bőven akadt olyan magyar diák, aki nem csupán tanulni, de kutatni, tanítani ment a neves egyetemre. Gyarapítsátok bátran az oxfordi magyar diákok sorát – biztatta a dévai diákokat a térképtörténész.

A Hunyad megyében immár sokadszor megforduló előadókat ezúttal Vajdahunyadon Ferenczi István helyi RMDSZ-elnök, Déván Csatlós Erzsébet-Zsófia megyei RMPSZ-elnök, Petrozsényban pedig ft. Szász Jánosplébános köszöntötte, aki a helyi magyar közösség elöljáróival közösen megszervezett petrozsényi magyar estek rendezvénysor keretében látta vendégül az Erdélyt járó történészeket. Utóbbiak Vajdahunyadon és Petrozsényban a Descriptio Hungariae kötettel ajándékozták meg a helyi közösséget, előadók körútjukat pedig dr. Gudor Botond, református esperes meghívására Gyulafehérváron folytatták.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'