Csütörtök, 2017. március 30., 19.32
Pécska–Battonya vasút

Szárnypróbálgatás

Szárnypróbálgatás
Szárnypróbálgatás

Hatvanéves sérelemre próbál most Pécska és Battonya közösen gyógyírt készíteni, és visszaállítani a két település között a II. Világháború után megszüntetett vonatközlekedést. A terveket azonban, legjobb esetben is csak késleltetheti a recesszió.

– Február közepéig kell a nagyváradi, regionális központhoz leadnunk a pályázati szándéknyilatkozatot, ezen dolgozunk most teljes erőbedobással – mondta lapunknak Antal Péter, Pécska megbízott polgármestere.

A pécskai polgármesteri hivatal ennek érdekében a héten felvette a kapcsolatot a Temesvári Regionális Vasúti Igazgatósággal, amelytől szükségük van egy írásos dokumentumra arról, hogy a vasút régi nyomvonala „alatti” telkek közül menyi maradt az ő birtokukban, mennyi került magánkézbe. „Amennyiben a terület az ő birtokukban maradt, akkor ezt, biztos vagyok benne, átadják a cél érdekében, viszont ha nem, és szétforgácsolódott, a helyzet bonyolódik, mert akárcsak az autópályák esetében, kisajátításra lesz szükség.”

A előkészítés más fronton is folyik, Antal elmagyarázta, hogy a temesvári magyar mérnök, akit a tervelőkészítéssel bíztak meg, felvette a kapcsolatot a magyarországi tervezővel, és hamarosan leülnek megbeszélni a feladatokat. A polgármester szerint a határidők feszesek, hisz a szándéknyilatkozatot követően júniusig a dokumentációt is le kell tenni, és várhatóan év végén döntés születhet a pályázatról. Amelyet a magyar és a román kormány is szárnyai alá vett, 2008-ban a közös kormányülés napirendjén szerepelt, része az Interreg III./A prograsmnak, hisz ezeket a határokon átnyúló, kistérségi pályázatokat az unió is előszeretettel támogatja, főként, ha kormánygarancia áll mögöttük.

S habár pontos költségkiszámítás, megvalósíthatósági tanulmány még nem készülhetett, Antal szerint a Románia területén haladó 7,3 kilométer, plusz a magyarországi részen visszaállítandó 600 méteres sínpár összköltsége valahol öt millió euró között mozoghat.

Ahhoz már most sem kell különösebb jóstehetség, hogy a CFR-t magasról nem fogja érdekelni a Pécska–Battonya vasútvonal visszaállítása, hisz egyfelől az állami mamutot egyéb napi, infrastrukturális gondok lepik el, másfelől az Arad–Pécska–Nagylak vonalat, ahonnan ez Battonya irányába leágazna, öt éve koncesszióba adták. Ezért aztán Pécskán sem kergetnek hiú ábrándokat, Antal Péter is a koncesszióba adásban látja az egyetlen kiutat. Úgy véli, vonzó lehetne egy magáncég számára, mivel teherforgalomra is lenne igény: Magyarország irányába, például, zúzott követ, homokot, sót lehetne szállítani, visszafele pedig gabonát, de természetesen a gazdasági érdekektől függően, a paletta szélesíthető. A személyforgalom szempontjából sem elhanyagolható, hisz a határok már most ellégiesedtek, rengeteg aradi, vagy Arad megyei lakik már most Battonyán, és környékén, de egy ilyen járat jótékonyan hatna a battonyai strandra, vagy az aradi magyar kulturális rendezvényekre is.

A fő kérdés azonban a finanszírozás. Amennyiben sikerül életképes, figyelemfelkeltő pályázatot írni, van remény arra, hogy az összeg jelentős részét az unió átvállalja. A pécskaiak önrésze, a mostani vonal rekonstrukciója Aradi pedig megoldható PDL-lobbival, ne feledjük, a közlekedési tárca államtitkára aradi. A gond azonban most a magyarországi oldalon tűnik nagyobbnak, elsősorban azért, mert a MÁV hosszú ideje tervezi a Mezőhegyes–Battonya szárnyvonal bezárását. Ez Trianon után, de főként a rendszerváltást követően elszegényedő Kelet-Magyarországon holt vágánynak tekinthető, hisz csak addig volt érdekes, amíg Pécskán át Aradig lehetett rajta közlekedni. S habár a magyar oldalon csak hatszáz méternyi vágányt kellene visszaépíteni, kérdés, megéri-e a MÁV-nak a dolog, hisz ha romániai részről koncesszióba is adják, a határ túloldalán ez bonyolítaná a működtetést. A MÁV egyébként startból keresett és talált magának egy kibúvót, mert az általuk készíttetett tanulmány megjegyzi, nem elegendő csupán néhány kilométer visszaállítani, hanem a csatlakozó békési, csanádi hálózatot is fel kell újítani, ellenkező esetben gazdaságos forgalom nem képzelhető el. Tény, a szakemberek számítása alapján a térség lepukkant szárnyvonalait 21 tonna tengelyterhelésre és 80 km/óra sebesség elviselésére kellene felhozni.

A Mezőhegyes–Battonya szárnyvonalat 1877 novemberében adták át, míg a Battonya–Pécska szakaszt 1882. szeptember 25-én állították üzembe.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Owais / Vasárnap, 2013. szeptember 01., 02.01 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Norbi szerint:Tisztelt szltliao!Angliaban elek, es nehany het mulva megyek haza Magyarorszagra szabadsagra. Ajandekba vinnek 6 uveg viszkit meg ket uveg bort, de nem fer bele a borondome, ezert haza szeretnem kuldeni. Azt olvastam itt, hogy tilos angliaba kuldeni csomagban alkoholt meg dohany termeket, de arrol sehol nem talaltam infot hogy angliabol magyarorszagra tilos lenne, ezert nem tudom hogy mi a helyzet. Legyen szives tajekoztasson.Koszonom!Norbi
Hozzászólt: Hamza / Szombat, 2013. augusztus 31., 03.40 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

admin szerint:Hello Mf3nika.Az Angol posta egy postonan ke9t kilf3s csomage9rt 12 fontot sze1mol ha sime1n van feladva. Ha ale1edre1ssal, (aje1nlottan) akkor 17 font a kőltse9ge, mert a posta 5 fontot sze1mol aze9rt hogy valaki aje1nlottan adja fel.Fel kell hedvnom mindenki figyelme9t, hogy az ale1edre1s csak a feladf3 orsze1g hate1re1ig e9rve9nyes. Ha me1r egyszer elhagyta a feladf3 orsze1got, ebben az esetben Anglie1t akkor tove1bb nem lehet nyomon kf6vetni e9s ale1edre1st se fognak ke9rni ke9zbesedte9skor.Ez gondolom aze9rt mert ugye nem lehet mindent minden nyelvre lefordedtani e9s ugyanazt a sziszte9me1t alkalmazni vile1gszerte.Tehe1t kfclfőldre kfcldf6tt aje1nlott leve9l kidobott pe9nzt jelent!!
Hozzászólt: Pista / Kedd, 2009. február 03., 10.47 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

"A magyarországi szárnyvonalakon évtizedek óta minimális forgalom van..."
És miért? Talán nem azért, mert a vonatok nem mehetnek be Aradra? Szegeden nem épült vissza a híd, nincsenek Szeged-Arad vagy (Pest-)Kecskemét-Szentes-Orosháza-Mezőhegyes-Arad(-Temesvár) sebesvonatok (EUrégió vonatok), pocsék a menetrend és szegényesek a csatlakozások, évtizedek óta elhanyagolva lett az infrastruktúra?
Hozzászólt: Ismét / Csütörtök, 2009. január 29., 22.21 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Jönnek az analfabéták?
Hozzászólt: SOMA ES A BAKTERHAZ / Csütörtök, 2009. január 29., 21.45 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

PISTI!PISTI! DE ROSZ VAGY! VAGY IRIGYE VALTOSZTAL ?
Hozzászólt: Agyrém / Csütörtök, 2009. január 29., 15.26 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A megbízott polgármesternek illene tudni, hogy az egykori pályát nem érintette a földtörvény alkalmazása, és teljes egészében a vasút telekkönyvezett tulajdona.
Ha Ő nem tudja, akkor is a Hivatal alkalmazottainak serege tudhatná, sőt már a telekkönyvi kivonatokat is kivehették volna.
Szakértelem és szándék kérdése csupán.
A jelek szerint egyik sincs a mai pécskai Városházán.

Gabonát Battonyáról Pécskára? Ez is egy gyöngyszem.
Még megérjük, hogy a kinevezett polgármester vizet hordat a Marosba.

Kibúvónak nevezni a kilométerekről egyértelmű buktatókat szintén sok észre vall! Ugye zokog a föld alatta?

Az érintett magyarországi szárnyvonalakon évtizedek óta minimális terhelésű forgalom van. Ez NEM véletlen. És ne választási kampány!

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu