50%-os árzuhanás
Hétfõ, 2019. július 22., 12.55
Egyházmegyei csendesnap Déván

Szeretni Istent és embertársainkat!

Szeretni Istent és embertársainkat!
Szeretni Istent és embertársainkat!

A dévai református egyházközség idén harmadik alkalommal volt házigazdája a hunyadi egyházmegyei csendesnapnak. Rátoni Csaba dévai lelkipásztor meghívására nem csupán a környékbeli egyházközségekből érkeztek hívek ez alkalomra, hanem a marosvásárhely-medgyesfalvi és a kisszántói gyülekezetek tagjai is szép számban eljöttek, lelkipásztoraikkal együtt vállalva a szolgálatot a csendesnapon.

Az ünnepi alkalmat a dévai református gyülekezet kórusa nyitotta meg, Lengyel Izabella karvezetővel szólaltatva meg többszólamú egyházzenei műveket. Csatlós Erzsébet Zsófia tanítónő Babits MihályZsoltár gyermekhangra című versével ajándékozta meg az egybegyűlteket, majd a dévai egyházközség fiataljai énekeltek.

Az igehirdetés rendjén Csenteri Levente, a marosvásárhely-meggyesfalvi gyülekezet lelkipásztora olvasta fel a csendesnap alapigéjét János apostol első leveléből: Ha valaki azt mondja: Szeretem Istent, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. A lelkipásztor elmondta: Isten már a teremtés pillanatában élő kapcsolatot alakított ki az emberrel. A bűneset nyomán azonban ez a kapcsolat megromlott. Az ember félni kezd Istentől és embertársát hibáztatja vétkei miatt. Az Úr Jézus Krisztus által kínálja fel e kapcsolat helyreállításának lehetőségét, mely a megbocsátásban és szeretetben rejlik. E szeretet kettős iránnyal bír: Isten és embertársaink felé. A keresztény ember azonban gyakran megelégszik az Isten iránti szeretetre való törekvéssel, embertársaitól viszont elzárkózik. – És erre mutat rá a mai ige, hogy az a fajta istenszeretet, amely nem mutatkozik meg az embertársainkkal való kapcsolatainkban is, az hamis és meddő. Ha viszont sikerül meglátnom és elfogadnom a mellettem lévőt – férjet, feleséget, szomszédot, munkatársat –, akkor rajta keresztül meglátom Istent is és épülni kezd a vele való kapcsolatom – magyarázta az ige üzenetét Csenteri Levente lelkipásztor.

Az Istennel, társainkkal való kapcsolat megszilárdítására biztatott Zsargó János Hunyad megyei református esperes is, aki az úrvacsorát megelőző prédikációjában a csodálatos halfogás története kapcsán mutatott rá: Isten nélkül hiábavaló az összefogás is. Ha magunkra, önerőből próbálunk önző célokat megvalósítani, nem sokra megyünk. Jézus azonban mellénk áll, ha felismerjük, elfogadjuk őt, megadja számunkra a szükséges lelki-testi táplálékot, megmutatja a helyes utat és áldottá teszi életünket.

Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!  (...) Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor – idézte az úrvacsorát követően a 133. zsoltárt Rátoni Csaba lelkipásztor, házigazdaként köszöntve mindazokat, akik a környékbeli gyülekezetekből: Vajdahunyadról, Csernakeresztúrról, Alpestesről, Piskiről, Lupényból, Petrozsényból, Haróból, Brádról, Sztrigyszentgyörgyről, Rákosdról, Lozsádról jöttek el  e napra, illetve a távolabbról érkező vendégeket. Hangsúlyozta, hogy az Istennel való kapcsolatot közösségben lehet igazán megélni. Sokan mondják, hogy hiszek az Istenben. De vajon képes vagyok-e meglátni, elfogadni a mellettem élő embert, azt, aki nem mindig szimpatikus számomra. Néha magányos farkasnak nevezzük magunkat, s tesszük ezt sértődötten, büszkeségünktől vezérelve. De tudnunk kell, hogy az egészséges farkasok falkában élnek. Közülük is az lesz magányos, aki beteg. Őket a falka kiközösíti. Nekünk azonban figyelnünk kell az elmagányosodó testvéreinkre. – Arra biztatom lelkésztársaimat is, merjék megszólítani az embereket, felkeresni őket otthonaikban, felhívni telefonon, bíztatni a közös alkalmakon való részvételre, az Istennel való találkozásra. Ne arra várjunk, hogy a világ megváltozzon körülöttünk, hanem változzunk meg mi magunk! – biztatott Rátoni Csaba lelkipásztor.

A csendesnap első részét a marosvásárhely-meggyesfalvi gyülekezet kórusának előadása zárta. Rövid szünet után dr. Zabán Bálint Károly kisszántói lelkipásztor szemléletes előadásban vezette végig a jelenlévőket az Isten és ember közti kapcsolat történelmi mozzanatain. – Istenkeresésünket mindig a bennünket marcangoló kérdések ösztönzik. Szeretnénk tudni, hogy mi végre vagyunk itt a földön, mi az életünk célja, hogyan éljünk, miért történnek velünk dolgok és miért nem – magyarázta az előadó lelkész, gyakran idézve az LGT népszerű dalát: Valaki mondja meg...! – A jó az, hogy Istent nem zavarják a mi sokkoló kételyeink, kérdéseink. Türelmesen, kitartóan hív a vele való találkozásra és amint ez megtörténik, választ kapnak a kérdések és gyógyulni kezdenek a sebek, az egymással való kapcsolataink. Mert mindannyian vágyunk a mélyebb kapcsolatra, a családban, a munkahelyünkön, a közösségeinkben.  Ezek azonban gyakran felszínesek és különböző érdekeket szolgálnak. A minőségi kapcsolat megteremtése egy kis fájdalommal, önfeladással jár, de ha ezt vállaljuk, új élet fakad a közösségeinkben – fogalmazott dr. Zabán Bálint, aki saját kicsi gyülekezetében is igyekszik erősíteni a lelki kötelékeket.

A dévai csendesnapra egy kis kórus is összeállt a gyülekezetben. A lelkipásztor gitáros kíséretével ifjúsági énekekkel ajándékozták meg a jelenlévőket.

A közös ima, áldás után a csendesnap a Melite Református Gyülekezeti Házban folytatódott, ahol a dévai egyházközség finom ebéddel vendégelte meg a résztvevőket.

– Úgy érzem, az immár harmadik alkalommal megrendezett egyházmegyei csendesnap ezúttal is jó alkalmat adott arra, hogy önmagunkba nézzünk, hogy megérezzük Isten jelenlétét az életünkben. Számunkra fontos, hogy mindig legyenek meghívottaink, közeli, távoli gyülekezetekből érkező testvérek, akik új lelkületet hoznak, és akikkel kölcsönösen erősíthetjük egymás hitét. Ez most is megtörtént és ezért hálás vagyok Istennek és mindazoknak, akik időt, energiát szántak arra, hogy ez a mai találkozás létrejöhessen – fogalmazott a csendesnap végén Rátoni Csaba lelkipásztor. 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'