Kedd, 2017. október 24., 05.18
Újdonságok a 2013–2014-es tanévben

Szigorúbbra kell venni az osztályzást

Remus Pricopie oktatásügyi miniszter távértekezleten számolt be a hamarosan kezdődő tanév újdonságairól, ahol jelen volt Victor Ponta miniszterelnök, számos miniszter, illetve a megyefőnökök és megyei főtanfelügyelők.

Románia tanügyminisztere elmondta, hogy az új tanév egyik újítása a középiskolai felvételi módosítása lesz: a bejutási jegyet az V–VIII. osztályok átlagának 25, míg a képességfelmérő átlag 75 százaléka fogja kitenni, az eddigi 50–50 százalékos arány helyett. A tárcavezető kifejtette, erre a változtatásra azért van szükség, mert egy friss felmérés kimutatta, hogy nagy különbségek vannak a diákok évközi átlagjegye és a képességfelmérőn elért átlagjegy között, ami arra utal, hogy az osztályzatokat részrehajlóan, nem a valós ismereteik alapján kapják a tanulók.

A vizsgált adatok azt mutatják, hogy az ország tanintézményeinek majdnem hatvan százalékában 2–2,5 pont különbség van a diákok évközi átlaga és a felmérő vizsga átlaga között. A szaktárca véleménye, hogy ez óriási szakadék a két típusú felmérés között, és az ország 25 megyéjében – köztük Fehér és Arad megye is – ezt mutatják az adatok.

Hat megyében még ennél is szembetűnőbb a helyzet, a két átlag közti különbség meghaladja még a 2,5 pontot is. Ebbe a kategóriába tartozik Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megye.

Elfogadhatónak mondhatók az adatok kilenc megyében, ahol 1,5–2 pontos különbség van a két átlagjegy között, ez viszont csupán 21,42 százaléka az ország tanintézményeinek.

A Tanügyminisztérium felmérése alapján reális eredmények csupán Bukarestben és Brăila megyében vannak, de ez csak a megyék 4,76 százaléka.

Ezek az adatok tehát változásokra késztették a szaktárcát, így a következő tanévtől 75 százalékban számít a képességfelmérő eredménye, 25 százalékban a négy év tanulmányi átlaga.

Az Arad Megyei Tanfelügyelőségtől kapott, a nyolcadikosok négyéves átlagát és a képességfelmérő vizsga átlagát tartalmazó táblázatokat tanulmányozva, bizony vannak szembeötlő adatok. Csupán néhány eredményt közlünk, de ezeknél sokkal több ilyen, és kisebb vagy nagyobb pontkülönbségű jegyet találunk, amennyiben végig nézzük az összest: van diák, akinek négyéves átlaga 9.15, míg az országos felmérésen 6.40-es átlaga jött ki (2.75 pont különbség). Menjünk tovább: négyéves átlag 8.43, ugyanez a diák az országos felmérőn 5.20-at kapott, ez már 3,23 pont különbség, de majdnem 4 pont a különbség a 8.80-as négyéves átlaggal és az országos felmérőn elért 4.82-es átlaggal rendelkező diáknál. Talán a legnagyobb pontkülönbséget fedeztük fel annál a tanulónál, akinek négyéves átlaga 7.03, míg az országos felmérőn csupán 1.05 pontot szerzett – 5.98 pont a különbség.


„Azok jussanak be a líceumokba, akiknek ott a helyük”

Szabó László magyar nyelv- és irodalomtanár, az Aurel Vlaicu Általános Iskola magyar tagozatának a vezetője ismeri a jelenséget, tudja, hogy létezik, véleménye szerint azonban nem lehet általánosítani.

„Az én most végzett VIII. osztályom átlagmédiája 8-as alatt van, a felmérők médiája 8.18, tehát magasabb, mint a négyéves átlag. Az adatokkal, a tényekkel nem lehet vitázni, azonban általánosítani sem lehet. Ezekre a pontkülönbségekre nekem van egyféle magyarázatom, de természetesen számos más is lehet, ez csupán az én véleményem. Tudni kell azt, hogy az V–VIII. osztályos katalógusnak két oldala van: a bal oldalon szerepelnek az ún. alaptantárgyak – román, magyar, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, angol stb. –, a jobb oldalon szerepel a vallás, testnevelés, képzőművészeti nevelés, zenei nevelés, technológiai nevelés, választott tantárgy, magaviselet. A jobb oldali tantárgyak automatikusan megemelik az átlagjegyet, ebből már adódik a 3 pontos különbség. Ebből kellene bizonyos következtetéseket levonni. Ahol viszont 5–6 pont különbség van a két átlag között, ott nyilvánvalóan gond van.  Létezik Gardnernek a többszörös intelligencia elmélete (teoria inteligenţelor multiple), amit a világon mindenhol elfogadnak. Van olyan gyerek, aki a Gardner által felsorolt nyolc intelligenciatípusból mindegyikben jó, de egyből kiváló, tehát ezek közt a gyerekek közt lehet egy csomó olyan, aki rajzból jó, tornából jó stb., ez nem azt jelenti, hogy akkor ne végezze el az általános iskolát. Nekem semmi kifogásom a 25–75 százalékos aránnyal, de szerintem nem ez a megoldás. Egy komolyabb felméréssel olyan líceumi létszámot kellene kialakítanunk, amire valóban szükség van. Azok a diákok jussanak be a líceumokba, akiknek ott a helyük. Nekem az a véleményem, hogy vegyük szigorúbban az V–VIII. osztályt, hogy az országos felmérőn talán egy picivel jobban szerepeljenek” – fejtette ki mondanivalóját Szabó László.

 

Próbaérettségi már XI.-ben

A múlt hét végi távértekezleten a további tervezett újdonságokról is beszámolt a tárcavezető: az érettségi szimulálásának bevezetése a XI. osztályba, egységes felmérők írása a II., IV. és VI. osztályban. Ugyanakkor elmondta, hogy fokozzák a diákok jelenlétének ellenőrzését, akárcsak a tudásszint felmérését is. Itt azokkal az iskolákkal kezdik, ahol nagy volt az eltérés az országos felmérésen elért eredmény és az évközi osztályzatok között. A szaktárca külön ellenőrzi az új tanévben, hogy minden líceumban tartsanak felkészítőt az érettségi vizsgára.

Továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a diákok biztonságára, az új tanévtől a tanintézmények őrzése, a rend és a fegyelem biztosítása az iskolákban a csendőrség és rendőrség munkatársainak feladata lesz.

A középiskolai oktatásban egy másik változás, hogy ettől a tanévtől már XI. osztályban próba érettségiznek a diákok, és minden középiskolában a tanév kezdetétől érettségi felkészítőket kell szervezni, ezt a Tanügyminisztérium szintén szigorúan fogja ellenőrizni.

Egy szülőket is nagymértékben érintő újdonság, amelyről Remus Pricopie tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy jövőtől pénzbírságot kapnak azok a szülők, akik nem íratják be gyermekeiket a IX. osztályba.

„A IX., sőt a X. osztály elvégzése is kötelező, ennek ellenére az idén nyolcadik osztállyal végzettek közel 8 százalékát nem íratták be egyetlen középiskolába sem. Jövőtől az ilyen eseteket a megyei tanfelügyelőségek ki fogják vizsgálni, és számon kérhetik a szülőktől a gyerek beiskolázatlanságának az okát. Ha a szülők semmiképp nem hajlandók beíratni a gyermeket középiskolába, büntetésben részesülnek” – fogalmazott a tárcavezető.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2013. szeptember 13., 15.44 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A 2012-es, VIII-os, cikluszáró tudásszint-mérésről:
http://nagyistvan.pecska.ro/?p=3331

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu