https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 15.32

Terítéken a kongresszusi határozatok és egyebek

A sajtó képviselőinek kérdéseire Péró Tamás ügyvezető elnök (balról) és Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő válaszolt
A sajtó képviselőinek kérdéseire Péró Tamás ügyvezető elnök (balról) és Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő válaszolt

Pénteken került sor az RMDSZ Arad megyei székházában a sajtóértekezleten a közelmúltban lezajlott kolozsvári kongresszus munkálatait ismertették.

A sajtó képviselőit Péró Tamás ügyvezető elnök társaságában Faragó Péter elnök, parlamenti képviselő köszöntötte a megyei szervezet idei első sajtóértekezletén. Elöljáróban a az RMDSZ  országos szervezetének február 22–23-án, Kolozsváron lezajlott XIV. kongresszusán történteket ismertette. A kongresszus egybeesett a szövetségi elnökválasztással is, ahol Kelemen Hunor az Arad megyei szervezet támogatását is élvezve, újabb 4 évre kapott mandátumot. Az első napon a 200 hazai és külföldi meghívott közül a köszöntők hangzottak el, számos kiemelkedő személyiség tolmácsolta üdvözletét a kongresszushoz. 2019. a Szövetség életében a választásokat is jelenti nemcsak országos, hanem megyei és helyi szinteken is. Ezek Arad megyében is elkezdődtek, a megyei tisztújító közgyűlésre április 26-án kerül sor a Jelen Házban, ahol megtörténik a megyei szintű tisztújítás is. Ezeknek a tétjét emeli, hogy a kétéves mandátum idején Romániában 4 választásra kerül sor: május 26-án EP-választások; novemberben elnökválasztás; 2020 tavaszán helyhatósági választások, míg ősszel parlamenti választások következnek.

Faragó Péter újabb két évre meg kívánja pályázni a megyei elnöki tisztséget. Elhatározását a megyei és a helyi tisztségviselőkkel folytatott megbeszélések eredményeként hozta meg. Ami a közelgő EP-választásokat illeti, a részvételhez országosan szükséges 200 ezer aláírás begyűjtéséhez Arad megyében is hozzáfogtak a ráeső, több mint 8 ezer támogatói aláírás begyűjtéséhez. Ez egyben az első kontaktust is jelenti a támogatókkal, kikben tudatosítani kívánják az EP-választásokon való részvétel fontosságát. Megnevezte az EP-választásokon induló 5 jelöltet (Winkler Gyula és Sógor Csaba hivatalban lévő, továbbá Vincze Lóránd, Hegedűs Csilla és Oltean Csongor). A Szövetség teljes EP-jelölt listáját 40 főig ki fogják egészíteni hazai közismert személyekkel, köztük egy Arad megyeivel, valószínűleg a megyei elnökkel.

A szövetség úgy értékeli, hogy az EP-ben 2-3 képviselővel kell részt vennie, hogy hatékonyabban tudjon beleszólni a változásban lévő Európai Unió jövőjének, ugyanakkor az ország és a benne élő magyarság jövőjének az alakításába. A továbbiakban kitért az RMDSZ által tavaly, az európai őshonos kisebbségek jogainak a törvényes szavatolásáért kezdeményezett aláírásgyűjtésre, melynek során 1,3 millió aláírást sikerült begyűjteni az EU tagországaiban, az ott élő mintegy 50 milliós fő őshonos kisebbség jogainak a szavatolásáért. A szövetségnek ugyancsak célja az EU-s források megszerzése utak, ivóvíz- és szennyvízhálózatok, iskolák megépítésére, illetve fenntartására, a gazdálkodók EU támogatására.

A továbbiakban az április 25-én a Szabadság-szobor köztéren újraállításának 15 éves ünnepségének tervezett programjáról beszélt. A nap előestéjén, a Kultúrpalotában ünnepi programra várják Kelemen Hunor hivatalban lévő, illetve Markó Béla leköszönt RMDSZ szövetségi elnököt, a sajtó képviselőit is.

A megyei elnök beszélt az állami költségvetésről, amit végül az RMDSZ-es honatyák megszavaztak, méghozzá azért, mert abba belefoglalták a Szövetség képviselőinek a javaslatát is, miszerint a helyi jövedelemadók egészében a helyi költségvetéséket fogják gyarapítani. Ez fontos lépés a régóta óhajtott decentralizálás, a helyi autonómia megteremtése felé. A kormány arra is ígéretet tett, hogy a hozzáadott érték-illeték (TVA) egy részével a helyi szociális szolgáltatásokat támogatják.

A továbbiakban az igen későn megszületett országos költségvetésnek a beruházásokra kifejtett kártékony hatásait vette számba. Szerinte egész Európában nincs még egy olyan ország, ahol a folyó év költségvetését február végén szavazzák meg. Noha sokaknak nem tetszik, jó példának Magyarországot említette, ahol tavaly áprilisban fogadták el az idei költségvetést, tehát mind az állami, mind a helyi, mind az állami intézményeknek van idejük a felkészülni a tervezett fejlesztések beindítására. Az RMDSZ véleménye szerint, legkésőbb október-november során a bármilyen színezetű kormánynak kötelessége lenne bemutatni a jövő évi költségvetés tervezetét a parlamentnek, megvitatásra. Jelenleg a helyi önkormányzatok valamikor áprilisban indíthatják el a beruházásaikat, amelyek a bonyolult procedúra miatt valamikor ősszel indulhatnak be, ami igen káros.

A továbbiakban Péró Tamás a március 15-ei aradi ünnepség programját ismertette (amire még bővebben kitérünk, szerk, megj.)

Ezt követően újságírói kérdésekre válaszoltak. A sajtósok a székelyföldi autonómiára, a nemzeti jelképek használatára vonatkozó kongresszusi határozatokat firtatták. A szemlélő számára a meglepetés erejével hatott, hogy nem egy újságírónak fogalma sem volt a Székelyföld területi autonómiájának a kérdéséről. Egyikük azt is megkérdezte: autonómia esetén az odautazás útlevél kötelezettséggel járna, illetve a Székelyföldön forintban kellene-e fizetni?

Véleményünk szerint a „vörös posztó”, az autonómia fogalmával való megbarátkozáshoz, majd elfogadásához a kérdésnek az állam nyelvén történő alapos megmagyarázása, szájba rágása szükséges.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'