Vasárnap, 2018. szeptember 23., 13.44
Az RMDSZ Arad megyei tanácsosai nyilatkoznak

Tíz százalék alatti képviselettel értek el eredményeket

Bölöni György, az Arad Megyei Tanács Költségvetési Bizottságának a tagjaként a magyarlakta települések fejlesztésén munkálkodott
Bölöni György, az Arad Megyei Tanács Költségvetési Bizottságának a tagjaként a magyarlakta települések fejlesztésén munkálkodott

Bölöni Görgy megyei tanácsossal, az RMDSZ pécskai szervezetének elnökével és Péró Tamás megyei tanácsossal, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az ügyvezető elnökével az elmúlt évet értékeljük.

– Tekintve, hogy Bölöni György a Költségvetési Bizottságban dolgozik, megkérjük, ismertesse: tavaly a megyei magyarság számára mennyi pénzt sikerült szerezniük, illetve azt mire fordították?

– Elöljáróban szögezzük le: az RMDSZ színeiben tisztséget nyert 2 megyei tanácsosnak a 33 tagú tanácsban kellett eredményt elérnie. Éppen ezért, csakis a kollégák támogatásával tehettük, illetve az RMDSZ Arad Megyei Szervezete által megszerzett támogatásokra kellett odafigyelnünk. Vagyis, a magyarok által lakott települések is jussanak hozzá azokhoz a pénzekhez, amik a Tanács határozatai alapján nekik járnak, illetve a támogatások ténylegesen meg is érkezzenek.

– Tavaly olajozottan működött-e a megyei koalíció?

– Igazság szerint, mi a magunk dolgaival foglalkozunk, nem ártjuk bele magunkat olyan dolgokba, amelyek nem igazán érintik a magyarságot. Természetesen, tanácsosokként szavazunk, de mindenekelőtt szem előtt tartva azoknak az érdekeit, akik a tanácsba küldtek bennünket. A román nemzetiségű tanácsos kollégákkal szemben megvan az előnyünk, hogy pontosan tudjuk, kik szavaztak ránk. Vagyis, melyik településeken szavaztak az RMDSZ listájára. A tanácsban a pártok között zajló villongásokba, belháborúba nem avatkozunk, azok nem a mi harcaink.

– A magyarság szempontjából milyen volt a tavalyi megyei költségvetés?

– Tűrhetőnek nevezném, ugyanis a megyei magyarság számaránya szerint jutottak hozzá költségvetési forrásokhoz a magyarok által lakott községek, települések. Mintegy 2,5 millió lejt használhattak fel összesen.

 

Magyar településfejlesztések

– Meg tudná nevezni hova, mennyi és milyen célra jutottak költségvetési források?

– Természetesen. Kisiratos közel 350 ezer lejt fordíthatott fejlesztésekre. Ebből felújították a közvilágítást, felújították a szabadtéri színpadot, a sporttelepet és a kultúrotthon környékét. Ugyanott vezetékes vizet húztak, zöldövezeteket építettek. Az új évre maradt a szükséges felületeknek a betonozása vagy kővel történő burkolása. Ugyanakkor központi fűtést szereltek a polgármesteri hivatalba, és mintegy 165 ezer lej értékben térköves járdákat építettek. Nagyiratoson tavaly két jelentősebb beruházás történt: korszerűsítették a közvilágítást, illetve térköves járdákat építettek. Ugyancsak tavalyra volt tervezve, de átcsúszik az új évre a nagyvarjasi és a nagyiratosi kultúrotthonoknak, illetve a polgármesteri hivatal épületének a felújítása. A jelzett beruházásokra összesen 500 ezer lej jutott, amiből mintegy 350 ezret tudtak elkölteni, a többit az idei költségvetési ciklusban használják fel. Tőzmiske községben minket igazán Simonyifalva, Vadász és Bélzerind érdekel. Itt a megyei tanács segítségével a Tőzmiskére vezető megyei út, és a nagyzerindi vasúti megálló közötti út kapott aszfaltburkolatot, illetve megjavították a bélzerindi bekötőutat. A jelzettekhez tartozik a vadászi óvodaépületnek a felújítása is. A község összesen 450 ezer lejt kapott. Szintye község az ágyai temető bejáratának, a világításnak korszerűsítésére, új kapunak az építésére, illetve a községben történt járdaépítésekre összesen 430 ezer lej támogatást kapott. Nagypereg községben a közvilágítás korszerűsítésére, továbbá a Fejlesztési Minisztériumhoz benyújtott pályázatuk elkészítésére és járdaépítésre összesen 430 ezer lejt fordíthattak. A jelzett községekben polgármestereink vannak, de az RMDSZ olyan községek fejlesztését is támogatta, ahol alpolgármestereink dolgoznak, illetve, ahol létezik biztosíték arra, hogy a kiutalt pénzek célba jutnak. Ilyen alapon Vinga községben a majltáthfalvi kultúrotthon felújítására 87 ezer lejt, míg Sofronya községben a szentpáli iskola központi fűtésének a megépítésére, illetve az ugyancsak szentpáli sportpálya öltözőjének a felújítására összesen 105 ezer lejt sikerült szereznünk. Az öltöző tulajdonképpen új, multifunkcionális épület, aminek a megvalósításához községbeli erőforrások is hozzájárultak. A földszinten öltöző van, az emeleten fitneszterem erő- és futógéppel, ez egy pontos programmal működő korszerű létesítmény. Mint említettem, összesen 2,414 millió lejt, azaz a tanács rendelkezésére állt pénzalapnak a 10-11%-át sikerült elkülönítenünk Arad Megye Tanácsában az RMDSZ érdekszférájába tartozó községek, települések számára.

 

Kulturális programok, egyházak támogatása

A megyebeli magyar kulturális rendezvényekre, illetve a magyar történelmi egyházaknak 2017-ben jutott támogatásokról Péró Tamás megyei tanácsos, a Kulturális Szakbizottságnak a titkára nyilatkozik.

–  Milyen magyar programokhoz sikerült támogatást szerezni?

– Tavaly 21 olyan magyar kulturális program zajlott le, amelyeket Arad Megye Tanácsa a Megyei Kulturális Központ közvetítésével támogatott, összesen több mint 350 ezer lejjel. Elmondhatjuk, hogy a megye magyar civilszervezetei vagy önkormányzatok részéről, esetleg a történelmi magyar egyházak részéről beérkezett összes támogatásigénylés pozitív elbírálást kapott.

– Megemlítene néhány támogatott programot?

– Természetesen, ez azért is szükséges, mert nem mindenki tudhatja, hogy bizonyos rendezvényeket közpénzből támogattunk. Tehát 2017-ben kiemelt támogatást kapott az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ), amelynek évfordulós rendezvénye volt, de a Kaszojális Programra is jutott. Idén a pécskai M-KIDSZ-nek lesz évfordulós rendezvénye, ezért komolyabb támogatást igényeltek. Ugyancsak tavaly támogatást kapott a Nagyzerindi Képzőművészeti Alkotótábor, a támogatásunkkal bált szerveztek a helybeli civilszervezetek Zimándközön, Szentpálon, Sofronyán, Borossebesen. Falunapokat, néptánc-találkozókat Majláthfalván, Erdőhegy Napjának a programját, Szentpál falunapját, de Kisiratos, Kispereg, Nagyiratos, Simonyifalva, Bélzerind, Ágya, Szintye, Szapáryliget és más települések falunapjait is támogatta a megyei tanács a közbenjárásunk nyomán, az Arad Megyei Kulturális Központ által. Ugyancsak támogatást kapott az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a Magyar–magyar Gazdatalálkozóra, a Pécskai Búzavirág Egyesület, az Aradi Kölcsey Egyesület, a Szabadság-szobor Egyesület a Pro Identitas Egyesület. A támogatások összértéke meghaladja a 350 ezer lejt.

– Egyházi ingatlanok felújítását támogatták-e?

– Természetesen, de nem az Arad Megyei Kulturális központtól, hanem Arad Megye Tanácsának van egy külön finanszírozási forrása. Onnan a római katolikus egyházhoz tartozó kisiratosi templomnak a villanyhálózatát újították fel, 15 ezer lej összértékben. A szentpáli templomnak a tető-felújítását, továbbá a tornyon szeptemberben keletkezett viharkárok egy részét a kiutalt 10 ezer lejből fogják befejezni, ha az időjárás megengedi. Ezenkívül jutott pénz templomjavítás céljából Tornyára és Németszentpéterre is. Itt az esővíz lefolyó csatornáknak a cseréje is szükséges lenne, csakhogy az ottani plébános nem tudta idejében összeállítani a szükséges dokumentációt. Azzal december 24-én érkezett meg, amikor már semmit nem lehetett intézni.

– Az idei finanszírozási keretbe beleférhet?

– Azt még nem beszéltük meg, tehát nem tudok róla nyilatkozni. A tavalyi felkészülést nem szeretném mulasztásnak nevezni, de valami efféle lehetett. Összefoglalva, tavaly 4 katolikus közösségnek a támogatását terveztük, a mi hibánkon kívül, 3-at sikerült támogatnunk. Ha legkésőbb szeptemberben hozta volna a szükséges dokumentációt, a támogatásra lehetőség nyílt volna. Kár érte, mert majdhogy nem kézen fogva vittük megmutatni az ügyintézést a jelzett plébánosnak is, csakhogy a szükséges dokumentáció nagyon elkésett. A római katolikus parókiák mellett az Aradi Református Egyházmegye 7-8 egyházközsége részesült még kisebb-nagyobb támogatásban. Résztámogatásokról beszélünk, vagyis a kisperegi és az ágyai református templomok teljes felújítását részben sikerült támogatnunk, de a szentleányfalvi és Kisjenő-erdőhegyi református gyülekezet is kapott résztámogatást. Ugyanakkor a simonyifalvi evangélikus-lutheránus gyülekezetet is támogattuk, mert tudjuk, milyen pozitív törekvéseik vannak, amelyeket megpróbáljuk felkarolni.

 

Közérdekű dolgokba is beleszóltak

– A már említett támogatások megszerzésén túlmenően, a lakosságnak milyen igényeivel foglalkoztak még?

– Egy decemberi plénumülés előtt tudtuk meg, hogy a Megyei Közszállítási Vállalat gazdasági okokra hivatkozva, mintegy 30%-kal kívánta csökkenteni az Arad-környéki autóbuszjáratoknak a számát. Olyan településeket érintett volna, mint Angyalkút, Szentleányfalva, Zimándújfalu, Sofronya, Szentpál, Pécska, Tornya stb. Mivel a településeken jelentős számú magyar is él, a határozatot előkészítő megbeszéléseken nemtetszésünknek adtunk hangot. Főként azért, mert sem velünk, sem az érintett települések vezetőivel nem konzultáltak az ügyben. Éppen ezért, tárgyalásokat folytattunk a tanácsos-kollégákkal és szakbizottságban sem értettünk egyet a tervezettel. Nélkülünk is meghozhatták volna a határozatot, de egy hónapig megbeszéléseket folytattunk a Közszállítási Vállalat vezetőségével, az érintett polgármesterekkel, kiemelve a mi polgármestereinket és az alpolgármestereinkkel. Egyrészt megtudtuk, melyik járatokat kívánnák törölni, és megpróbáltunk kialakítani egy olyan álláspontot, ami a mi számunkra is elfogadható. Azzal együtt, hogy megértettük: idén a megye kevesebb pénzből gazdálkodhat, de akkor se azokat a buszjáratokat iktassák ki, amelyekkel a településekre a magyar pedagógusok is ingáznak. Példának okáért, ki akarták iktatni a majláthfalvi egyetlen buszjáratot, hasonló sorsra jutott volna 4-5 zimándújfalui járat, de több sofrronyai járat is megszűnt volna. Sergiu Bâlcea megyei tanácselnök-helyettessel sikerült kialakítanunk egy közös álláspontot, miszerint azokról a buszjáratokról mondtunk le, amelyek legkevésbé voltak kihasználva. A majláthfalvi járat megmaradt, a zimándújfalui buszjáratok annyiban módosultak, hogy az autóbuszok Fakert érintésével közlekednek, míg Szentpálon egy hétvégi, késő esti járatot függesztettek fel. Ezen túlmenően, Nagypereg községből, Pécskára napi rendszerességgel működő járatot sikerült beindítani, az rendszeresen szállítja a pécskai magyar nyelvű iskolába a kisperegi gyermekeket is. A helyi közösségek számára fontos járatokat meg tudtuk tartani – érvelt felváltva Bölöni György és Péró Tamás.

– Ezek szerint, 10% alatti képviselettel is eredményeket lehet felmutatni?

– Természetesen, mert ha a képviselőink tagjai egy bármilyen szintű fórumnak, ott partnereket keresve és találva, elérhetjük, hogy ne döntsenek rólunk mások, a beleszólásunk nélkül. Ezenkívül nem kimondottan magyar érdekeltségű dolgokba is beleszólhattunk. Példának okáért, az új szülészet megépítésére jóváhagyott összegekkel elindulhatott a dokumentáció elkészítése, és felügyeltük a zsinagóga használatra történt felajánlását az Arad Megyei Tanácsnak. Ha a Megyei Múzeum kapja a használati jogot és sikerül az épületet felújítani, akkor az Ereklyemúzeum kiállítási anyaga is oda kerülhet. A múzeum igazgatójának volt egy olyan kijelentése, hogy a Zsinagógába magyar vonatkozású kiállítási anyag is kerül.

– A Megyei Tanács 2018-as költségvetése mivel kecsegtet?

– 2016. sokkal könnyebb volt a mögöttünk hagyott évnél, idén viszont az önkormányzatok helyi fejlesztésekre szánt kerete a tavalyi összegeknek a 40%-át tesz ki. Vagyis a tavalyi 28 milliós megyei keretnek a magyar érdekeltségű települések nagyjából 10%-át kapták, az idei 11 milliós megyei keret viszont nem sok jót ígér. Komoly fejtörést okoz: a megnyirbált keretet hogyan osszuk el úgy, hogy valamennyit minden közigazgatási egység kapjon – érveltek felváltva Bölöni György és Péró Tamás megyei tanácsosok.

– Köszönöm a beszélgetést!

– Mi köszönjük a lehetőséget!


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'