https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 15.31
A mezőgazdasági vadkár-rendezés és fonákságai

Tovább harcolni a megfelelő törvényért!

Farkas Attila vadgazda-mérnök társaságában (balról) Faragó Péter parlamenti képviselő a vadkár-rendezés törvényéről tartott előadást
Farkas Attila vadgazda-mérnök társaságában (balról) Faragó Péter parlamenti képviselő a vadkár-rendezés törvényéről tartott előadást

A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Aradi Regionális Irodája, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének a közreműködésével csütörtökön az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének gyűléstermében Vadkár-rendezés címmel fórumot szervezett. A szép számban megjelent gazdálkodókat a rendezvény moderátora, Kranovszky Nagy Andrea, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Aradi Regionális Irodájának vezetője köszöntötte, meghívott előadója Farkas Attila vadgazda-mérnök, a Soproni Egyetem doktorandusa volt.

A fórum bevezetőjében Faragó Péter parlamenti képviselő a Vadászati-halászati törvény hátterét ismertetve kifejtette, a bukaresti törvényhozásban két olyan törvény létezik, a Vadászati és a Halászati Törvényeket félévente módosítják. Mindkét törvény mögött hatalmas lobby áll: a vadászok és a halászok. Tavaly viszont úgy tűnt, hogy a parlamentben a mezőgazdászok érdeke kissé erősebb volt a vadásztársaságok által kifejtett lobbynál, ezért novemberben olyan törvények születtek, amelyek inkább a gazdáknak az érdekeit szolgálták, könnyítve a vadkárok kárpótlását rendező bürokrácián. zt már novemberben elfogadta döntő házként a képviselőház, sajnos,  új vadászati törvény még a jelen pillanatban sem lépett életbe, mert az államfő megtámadta az Alkotmánybíróságon – nem az elfogadott módosítások, hanem a procedúrák miatt. Az Alkotmánybíróság döntése ez ügyben még nem született meg.

A továbbiakban Farkas Attila vadgazda-mérnök, a Soproni Egyetem doktorandusa Mezőgazdasági vadkár-megelőzési és objektív rendelkezési lehetőségek Romániában – Ökológiai, gazdasági és jogi aspektusok címmel a vadkár felmérésének a technikáit ismertette. Vagyis, hogy készítsenek minél több fényképet, illetve videó-felvételt a keletkezett vadkárokról. Ugyanakkor bizonyítani kell a vadkár elleni védekezés tényét is. A vadállatok túl vannak szaporodva – a kisperegi gazdálkodók arra panaszkodtak, hogy csordában jár több száz őz a vetéseken. Meglehet, hogy a vadőrök nem tartanak pontos nyilvántartást róluk, ezért legalább a gazdák próbálják bebizonyítani a túlszaporodást. Arra is szükség lenne, hogy egy-egy kistérségben pontosan tudni lehessen, mennyi az optimális őz-, vadnyúl-, róka-, mezei hörcsög- és sas-állomány. Kispereg térségében az is gondot okoz, hogy a vadnyulakat nem irtják a rókák, mert azokat a vadőrök titokban kiirtották, miközben máshonnan vadnyulakat hoztak. Több helybeli gazda is szemtanúja volt, hogy ezelőtt 5-10 évvel máshonnan hozott vadnyulakat engedtek szabadon, amelyek azóta túlszaporodtak.

Arra gyanakodnak, hogy a vadőrök pénzszerzés céljából tették a vadnyúl-szaporítást. Vagyis az is elképzelhető, hogy a gazdák terményein kívánják felnevelni őket, majd befogják, értékesítik. Egyszerű számítás szerint is egy hektárnyi vetésben keletkezik 600 lejnyi kár, miközben a felnevelt vadállatok értékesítéséből 5000 lej jövedelem is származhat. A kisperegiek gondjait súlyosbítja, hogy nincs a közelben erdő vagy legelő, ezért a vadállatok csak a mezőgazdasági területeken nevelkedhetnek. Mivel a vadászok nem jelentik be a túlszaporulatot, kvótát sem kapnak a kilövésükre. A repcevetésben nem csupán az elfogyasztott, hanem a letaposott mennyiség is fokozza a keletkezett károkat.

Eddig csakis a termőterületek bekerítésével, esetleg villanypásztorral történő megóvásával lehetett védekezni a vadkár ellen. Ez azonban annyira költséges, hogy több ráfordítást igényel a keletkezett kárnál. Ha viszont az Alkotmánybíróság elutasítja az államfő óvását, akkor már a fényképeken, videó-felvételeken bizonyított kár, illetve túlszaporulat esetében is utat nyit a kárpótlásnak. Fokozza a gondot, hogy a mi térségünkben a gazdák nem védekeztek csapdák, illetve mérgek elszórásával, mint az ország más vidékein, hanem tisztességesen vártak az áldatlan helyzet törvényes rendezésére. Olyasmi is elhangzott, hogy tudtukkal Moldvában azért nincs túlszaporulat, mert ott mindenfajta módszerrel vadásszák nemcsak a nyulakat, hanem talán az őzeket, a vaddisznókat is. Meglehet, éppen ezért van szükség a nálunk történő szaporításukra, hogy Moldvába vigyék őket.

Nem szabad megfeledkezni a mezei hörcsögök által okozott tetemes károkról se, hiszen a kukoricának elrágják a gyökerét, ami által akár a termésnek a felét is tönkre teszik – összegezte Farkas Attila magvas előadását.

A gazdálkodók azzal a meggyőződéssel távoztak, hogy a vadkár törvényes rendezésének, illetve a túlszaporulatnak a kérdését folyamatosan napirenden kell tartani, mindaddig, amíg nem számolják fel az áldatlan állapotokat.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'