https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Hétfõ, 2019. szeptember 23., 13.08
XV. Pécska Város Napjai

Ünnepi ülés magyar kitüntetettekkel

A magyar kitüntetetteket népes baráti és rokoni társaság köszöntötte
A magyar kitüntetetteket népes baráti és rokoni társaság köszöntötte

Szombaton a XV. Pécska Város Napjai gazdag programjának egyik csúcspontjaként a polgármesteri hivatal dísztermében tartotta ünnepi ülését a városi tanács. Az állami himnusz elhangzását követően, a prezídiumban Eugenia Pete, a kultúrotthon igazgatója,  Antal Péter polgármester, Miodrag Stanoiov alpolgármester és a város díszpolgára, Constantin Traian Igaş társaságában helyet foglaló Irean Luniţa ülésvezető köszöntötte a dísztermet megtöltő közönséget, majd a közös ima levezetésére kérte Radu Kostner ortodox plébánost. Ezt követően üdvözölte a battonyai és a csanádpalotai vendégeket, az előző években kiválósági díjat kapott polgárokat, a jelenlévőket. A napirend egyetlen pontja volt a Kiválósági Díj odaítélése Kovács Eva, Jámbor Ilona és Bella Ibolya részére.

 

Kovács Eva, az állhatatos óvónő

 

Kovács Eva laudációját az ülésvezető ismertette. Az 1960-ban az Arad megyei Siklón született óvónő az Aradi Pedagógiai Líceumot 1979-ben, magas osztályzattal végezte, két kolléganőjével együtt Pécskát választotta, ahol egy ideig ingyen, próbaidőben dolgozott, hogy bizonyíthassa rátermettségét, a kicsinyek iránti szeretetét. 1981-ben férjhez ment, majd leánykája született, aki az édesanyja nyomdokain haladva ugyancsak óvónő kívánt lenni. Több évtizedes, példaadóan lelkiismeretes munkájával Kovács Eva mindenképp kiérdemelte a Kiválósági Díjat, amit Antal Péter polgármester adott át, miközben Miodrag Stanoiov alpolgármester egy csokor virággal kedveskedett akitüntetettnek, aki meghatódva mondott köszönetet a kitüntetésért.

 

Jámbor Ilona sokrétű tevékenysége

 

Jámbor Ilona geológus, közíró laudációját Nagy István tanár olvasta fel magyarul és románul. „Cucuruzan Ilonát 1969-ben vettem észre, amikor a Tornyai Általános Iskolában a Napsugártól négy író tette tisztét, és egyikük, talán Kányádi Sándor az iskola magyar tanulói előtt fölolvasta egy négysorosát, majd jutalomkönyvet ígért annak, aki elsőként elmondja kívülről. Ilona nyújtotta a kezét, és elmondta… Ő ötödikes volt, én nyolcadikos.

Legközelebb a Cseke Gábor szerkesztette, az átkosban is olvasható Ifjúmunkás hasábjain láttam viszont a nevét, ahova már középiskolásként is írt, 1976-tól a lap vezetőségébe is meghívták.

Kolozsvári geológus hallgatóként a Visszhang mozgalomban volt örökmozgó mindenes.

Legközelebb Pécskán láttam viszont, ahol 1981 és 1987 között geológusként kőolajat fürkészett, és a végzett munkájukról írt az Ifjúmunkásnak és a Vörös Lobogónak. Utóbbinál Hudy Árpád ifjú riportereinek egyike volt.

1987-ben a fúrótornyok olajszagától eltántorodott a bukaresti Előréhez. 2001-ig maradt aradi tudósítóként a Romániai Magyar Szónál, az Előre 1989 utáni utódjánál, majd visszatért a geológiához, amiből meg is lehet élni.

1989-ben fölszabadult, és elkezdett izegni-mozogni, sikeres volt egyes ötletei megvalósításában, és a csalódások gyűjtésében egyaránt. Az 1989-es fordulat után Péterszabó Ilona ott volt az RMDSZ Arad megyei vezetésében, amit hamar otthagyott, mert zavart okozott lelkének szabad szárnyalása.

1991-ben megalapította az Arad–Pécs Román–Magyar Baráti Társaságot, amiből 1999 végén ábrándult ki, mert a román vámnál elvették a civil kurázsiját.

A Szoboszlay perben életfogytiglanra ítélt néhai Ferenc Béla Ervin ferences szerzetes tornyai hittanos tanítványaként válhatott vesszőparipájává az erdélyi ’56., ez a máig le nem zárult történet. 2003-ban adta ki az 56 után 57-en a temesvári perbencímű dokumentumgyűjteményét, amely 3 kiadást ért meg. Bemutatta Budapesttől Csíkszeredáig, Szatmárnémetitől Temesvárig.  Majdnem 1500 példány fogyott el belőle

2005-ben megalapította az In memoriam 1956 egyesületet. A téma erdélyi kutatóinak részvételével – Vekov Károly, Dávid Gyula, Tófalvi Zoltán – minden évben több előadást és emlékműsort szerveztek. 2009-ben emléktáblát helyeztek el az aradi minorita templomban az ártatlanul elítélt, majd kényszermunkatáborban meghalt Karácsonyi István atya emlékére,  ugyanebben az évben jelent meg a szülőfalujáról írott monográfiája, a Tornya fényben és árnyékban. 2010-ben a Szoboszlay-perben kivégzett pécskai Lukács István szülőházára tettek emléktáblát.

2013-ban – a Magyar Külügyminisztérium támogatásával – a tíz kivégzett egyikének, Lukács Istvánnak a szülőhelyén, a pécskai templomtéren – fölállították a Dinyés László tervei alapján, Sándor István közreműködésével kivitelezett emlékművet, amely a Szoboszlay-per 57 áldozatának állít emléket.

2016-ban amatőr színjátszók Pécskán adták elő Ilonának a Szoboszlay-perről írt, Az Eszméktől a vérpadig című dokumentumjátékát.

Karcolatai, novellái a Szövétnekben és a Havi szemlében jelennek meg.

Tagja a Kölcsey Egyesületnek, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének és az aradi vállalkozók szervezetének.

A tornyai ProPirKult Egyesület rendezvényeinek tevékeny résztvevője.

2015-ben irodalmi munkásságáért Irodalmi Jelen díjban részesült;

2016-ban a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezettől megkapta a Hűséggel a hazáért – 1956 szellemi örökségének megőrzéséért és a magyarságnak tett szolgálataiért díjat.

Jámbor Ilona örökmozgó, lelkes, kitartó, önzetlen, fáradhatatlanul tevékenykedő, emberi gyengeségektől sem mentes, teljes ember, alkotó személyiség, aki sosem azt nézi, hogy kap-e valamit azért, amit elvégez. Felismeri feladatait, és azoknak végükre is jár. Lánya által a szelleme a gyermekkorában még gyerekekkel teli, mára kiürült tornyai iskolától, az óceánokon át, a többi kontinensig terjed.

Mindez azért is lehetséges, mert párjával egymás kezét fogják.

Úgy ítélem meg, hogy Pécska Város Tanácsa megfelelő embert tüntet ki.

Bella Ibolya, a gyermekek lelki támasza

 

Bella Ibolya hitoktató tevékenységét ugyancsak az ülésvezető méltatta, aki csodálatának adott hangot a kitüntetettnek a gyermekek oktatásában, vallásos nevelésében megnyilvánuló odaadása, önfeláldozó magatartása kapcsán. Ha tanítványai közül bárki is segítségre szorul, Bella Ibolyánál bizonyosan támaszra, megértő szívre talál.  A Temesvári Politechnikai Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, majd elvégezte a Római Katolikus Teológiát is, s a 2-es számú Általános Iskola mellett a város összes iskolájában ő foglalkozik a gyermekek hitoktatásával. Ugyanakkor a pécskai katolikus egyházközségben megszervezett összes ünnepség programszervezésében, betanításában közreműködik. Több évtizedes, példamutatóan lelkiismeretes munkájának elismeréseként Pécska Város Tanácsa Kiválósági Díjban részesíti. A kitüntetést, illetve a virágot neki is Antal Péter polgármester és Miodrag Stanoiov alpolgármester adták át. A kitüntetett magyarul, illetve románul mondott meghatódva köszönetet az elismerésért.

 

Köszöntők, visszatekintő

Az egybegyűlteket, illetve a kitüntetett polgárokat a továbbiakban Traian Igaş, Pécska díszpolgára köszöntötte.

Antal Péter polgármester üdvözlő szavait követően köszönetet mondott, amiért az eseményt ilyen nagy számban megtisztelték a jelenlétükkel. Az esemény azért is kiemelkedő, mert 15 évvel ezelőtt Románia Parlamentje várossá nyilvánította Pécskát, Arad megyében Szentannával együtt. Az eltelt másfél évtized Pécska életében eddig soha nem tapasztalt fejlődést hozott, aminek a bizonyítására csak az itt megépült Maros-hidat, a 15 ezer lakos kiszolgálására alkalmas szennyvíztisztítót és a földgáz bevezetését, a gázszolgáltatás beindítását említi. Az utóbbi 10 évben mintegy 200 pécskai, illetve a város érdekéhez, haladásához jelentősen hozzájáruló személyt tüntettek ki. Megragadta az alkalmat, hogy mindannyiuknak, illetve a rendszerváltás óta Pécskáért, 2004-ig községi, azóta városi rangban tevékenykedett polgármestereknek, alpolgármestereknek, községi és városi tanácsosoknak, de a helybelieknek is köszönetet mondjon. Természetesen, hangsúlyozta, a városvezetés nem dőlhet hátra nyugodtan a székében, hiszen még nagyon sok a tennivaló. Éppen ezért a helyi tanács és a polgármesteri hivatal alkalmazottai nevében megígérte, hogy a továbbiakban is mindent elkövetnek Pécska fejlesztésért, a lakosság életminőségének a javításáért.

Ezt követően magyarul is köszöntötte a jelen volt battonyai és csanádpalotai városvezetőket, egyben barátokat. Végszavaiban minden jelenlévőt az Ipartestület nagytermében adott közös estebédre hívott.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'