Szerda, 2017. november 22., 12.53
Gróf László és Feiszt György történészek Déván

Uri János és a heraldika protestáns szimbólumai

Uri János és a heraldika protestáns szimbólumai
Uri János és a heraldika protestáns szimbólumai

Tudományos konferenciát felölelő, történelmi és hitbeli kérdéseket felvető rendezvényre került sor az elmúlt héten a Nagyenyedi Református Egyházmegyében, a reformáció 500. évfordulója alkalmából. A rendezvény előadói között találhattuk Gróf László oxfordi térképtörténészt és Feiszt György szombathelyi levéltárost is, akik útban Gyulafehérvár felé, a dévaireformátus parókián is előadást tartottak, a heraldika protestáns szimbólumairól, illetve Uri János bölcsész- és teológiai doktor, orientalista, könyvtáros életéről, munkásságáról.

A Déván már ismerősként üdvözölt két történész közel 25 esztendeje járja Erdélyt tudományos előadókörutak alkalmával, melyek során folyamatosan kutatják e térség történelmét. – Az elmúlt bő két évtizedben 62 erdélyi településen összesen 188 előadást tartottunk – foglalta össze számokban erdélyi utazásaikat Feiszt György levéltáros. Ezúttal Arad és Déva érintésével közelítették meg fő úticéljukat: Gyulafehérvárt, Alvincet, Vajasdot.

Déván a református parókia tanácstermében tartották meg előadásukat. Gróf László a Nagykőrösön született Uri Jánosra irányította hallgatósága figyelmét. A szülővárosában, majd Debrecenben tanuló diák 1749-ben, nagybátyjától kölcsönkért 10 forinttal a zsebében indul el Hollandia felé, hogy tökéletesítse a Debrecenben megszerzett keleti nyelvtudását. első Útja a harderwijki egyetemre vezet, ahol 1753-ban a filozófia, 1755-ben a theológia doktorává avatják. A kettős doktori képesítéssel tarsolyában iratkozik be a leydeni egyetemre, ahol tovább tanul, de közben egymás után jelennek meg keleti tárgyú dolgozatai és szakkönyvei. Jártassá válik az arab, héber, perzsa, török irodalomban. 1770 az oxfordi Bodleian Libary igazgatói felkérik a keleti kéziratokban gazdag könyvtár kincseinek rendezésére és tudományos katalógusba foglalásukra. Másfél évtizeden át foglalkozott a Bodleian gazdag kéziratkincsével és 1787-ben jelenhetett meg munkája eredménye – ismertette a nagy tudós életét Gróf László. Elmondta továbbá: Uri János katalógusa ma is értékes és használatban lévő (!) darabja az oxfordi egyetemi könyvtárnak.

A nemzetközi tudóssá vált magyar peregrinus diák életútjának nyomon követése után, a dévai hallgatóság a heraldika protestáns szimbólumaival ismerkedhetett, Feiszt György szombathelyi levéltáros gazdagon illusztrált előadása során. – A szentek tiszteletével szakító reformáció idején a heraldikai szimbólumok is változnak, a címerekben gyakorivá válnak a protestáns jelképek, melyeket Magyarországon elsőként Bod Péter rendszerez illetve ír le. Ezek: a bárány, a könyv (Szentírás), a kehely, a kakas és a pelikán, mely egyre több egyházközség, nemesi család, majd később település címerében kap helyet. E szimbólumok bár a protestantizmus megjelenésével válnak gyakoribbá, érdekes módon a heraldikában nem lesznek kizárólag református jelképekké – fogalmazott előadása során Feiszt György. Hangsúlyozta: e témában még bőven akad kutatnivaló, hiszen a Bod Péter által összegzett protestáns szimbólumok megjelenési formája meglehetősen változatos mind Erdély, mind pedig a mai Magyarország területén.

A két történész dévai előadása kötetlen beszélgetéssel zárult, a hallgatóság, több, témához kapcsolód kérdéssel fordult az előadókhoz. Gróf László és Feiszt György két nappal később az alvinci Martinuzzi-kastélyban tartotta meg előadását hollandiai, budapesti, firenzei és erdélyi történészek, kutatók társaságában. 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu