Vinga 800, a bolgár betelepedés 280 éves

Írta:
2014. augusztus 1. 16:28 (péntek) /

Nem sok Arad megyei helység büszkélkedhet nyolcszáz esztendős múlttal – Vinga közéjük tartozik. Tegnap kimondottan ünnepélyes külsőségek között indult el a háromnapos rendezvény, amelyen egyszerre több kerek évfordulóról is megemlékeztek: Vinga dokumentálhatóan nyolcszáz esztendős évfordulójáról, a bolgárok betelepedésének 280., Vinga kiváltságokkal rendelkező várossá nyilvánításának 270., a szent Brâncoveanu család mártírhalálának 300. évfordulójáról. Ez utóbbi némi magyarázatot igényel, mert igaz ugyan, hogy az idei esztendőt Románia-szerte Brâncoveanu-évnek nyilvánították – de mi köze ehhez Vingának? Az évfordulós rendezvények fő szervezője, Ioan Rancov mérnök, a lelkes helytörténész elmondta: a vingai bolgárok „atyjuknak” tekintik a fejedelmet, mert amikor Bulgáriából, a törökök elől Havasalföldre menekültek, befogadta őket, kiváltságokkal tette lehetővé megtelepedésüket. (S ha a havasalföldi fejedelem a vingai bolgárok atyja, akkor az anyja Mária Terézia császárnő, aki viszont vingai letelepedésüket segítette elő.Erre utal a helység Theresiopolis neve is.)

Az alkalomra szépen feldíszített, elegánsan berendezett kultúrotthonban Ioan Negrei polgármester nyitotta meg a háromnapos ünnepségsorozatot, üdvözölte a megjelent vendégeket, köztük rangos egyházi személyiségeket, a bulgáriai anyaváros képviselőt, a Vingáról elszármazott, ez alkalomra eljött falustársakat. A helység történetével foglalkozó szimpóziumon számos személyiség szólalt fel. Iustin Popovici ortodox lelkész Timotei Seviciu érsek üdvözletét tolmácsolta, Roos Márton temesvári római katolikus püspök Nikola Stanislavici egykori csanádi püspökről, Călin Claudiu a cseh származású vingai mártír katolikus papról, Venceslav Hlavicról tartott előadást, Liviu Suciu, a Vingán negyven évet szolgált, most nyugállományba vonuló ortodox pap a különböző nemzetiségek, felekezetek közötti megértésről, kölcsönös tiszteletről és segítségnyújtásról beszélt.

Az „egyházi momentum” után a község múltjával kapcsolatos előadások következtek. A sort Ion Haţegan professzor, akadémikus nyitotta meg, aki azzal kezdte mondandóját, hogy Vinga 1214-es első, dokumentumban történt említése óta nem változtatott nevet. Végigvezette a századokon a helység történetét – nem feledkezve meg annak hangsúlyozásáról, hogy az ott lakó 4-5-6 etnikum megtanulta a békés együttélést és egymás nyelvét is, arra szólítva fel a helybelieket, hogy készítsék el e nagy múltú helység alapos monográfiáját.

Horia Truţă tanár a Szentháromság szoborról és a védőszentek vingai megjelenítéseiről beszélt – Dan Demşa tanár-múzeológussal közösen húsznál több ilyen műtárgy leltározását végezték el. Vasile Dan költő, az Arca folyóirat főszerkesztője a község szülöttéről, a tíz esztendeje elhunyt egykori pályatárs Francisc Vinganuról, az utóbbi évtizedek egyik legeredetibb és legkifejezőbb költői egyéniségéről beszélt, akinek több versét is felidézte. Felszólalt Kovaci Ferenc, a vingai önkéntes tűzoltók vezetője, aki az 1878 októberében megalakult helyi tűzoltóegylet múltjáról és jelenéről beszélt. Utoljára maradtak a bulgáriai vendégek képviselői: Ciprovci város polgármestere (ebből a helységből indultak a mai vingai bolgárok), aki gratulált ahhoz, hogy megőrizték nyelvüket, kultúrájukat és identitásukat, a ciprovci történelmi múzeum igazgatónője, aki megemlítette, hogy vingai emlékeket is őriznek, meg egy Asenov falubeli, Vingáról elszármazott bolgár tanító.

Az első napi ünnepség emlékérmek és oklevelek átadásával folytatódott, délután a helyi tanács ünnepi ülésén két díszpolgárt avattak, a katolikus templomban pedig a különböző felekezetek kórusainak hangversenyére került sor.

Hozzászólások