Viola a „vendégváró falunapon”

Talán három éve úgy döntöttünk egy hétvégén, hogy átruccanunk Magyarországra, Dombegyházára, az ottani falunapra, mindenekelőtt azért, hogy megtapasztaljuk az akkoriban (mint ahogy sajnos napjainkban is csak) időlegesen, szombatonként korlátozott órarenddel nyitva tartó Kisvarjas (Románia) és Dombegyház (Magyarország) határátkelőhelyet, amely a legrövidebb mai út (húsz kilométer sincs) Arad város és a határ túlsó része között.

Dombegyházán ugyanis falunapot tartottak, ráadásul a Ketskeméty Károly Honismereti Egyesület vezetői, Kardos Péter és felesége, Éva asszony, akik megpróbáltak minden fellelhetőt összegyűjteni a falu múltjáról – írásos és fotódokumentumokat, köznapi, mezőgazdasági stb. tárgyakat – immár pár éve kedves ismerősök, Dombegyház 200 éves jubileumi újratelepítése jegyében rendeztek megemlékezést a helyi tájházban.

De aligha íródott volna meg e pár sor, ha a falunapon nem látunk „közeli ismerőst”, az aradi Viola tánccsoportot, amely az aradi Szent István-napi ünnepségen, az RMDSZ székházának udvarán hosszú kihagyás után mutatkozott be nyilvánosan. Most meg, szombaton, az országhatáron túl is fellépett.

Mint ahogy a község polgármesterétől, meg az utólag az együttes vezetőjétől hallottam: az aradi Violát bizonyos szálak kötik Dombegyházához (egyik tagja odavaló, a másiknak a felesége), ottani fellépésük tehát nem egészen a véletlen műve. Az azonban még egyelőre csak hetente egyszer előforduló szerencse, hogy Aradról a legrövidebb úton juthattak el a határon túlra...