Zsákutcában a Zsil-völgyi bányászat?

 

Végső veszélybe került a Zsil-völgyi bányászat. Legalábbis, ha nem találnak sürgősen megoldást a krónikusan veszteséges iparág gondjaira.

A legújabb fenyegetés Brüsszelből jön. Az ősszel elfogadandó energia-stratégiában az Európai Bizottság a környezetbarát megújuló energiaforrásokra helyezi a hangsúlyt, s a ráfizetéses és környezetszennyező energiák visszaszorítását célozza.

Előtérbe a megújuló energia

A megújuló energia kategóriájába a nap-, víz-, geotermál- és szélenergia tartozik, melyek jelenleg az uniós energiafogyasztás 10,3%-t fedezik. Brüsszelben azt tervezik, hogy 2020-ra a megújuló energia a fogyasztás 20%-t biztosítsa, mivel eme energia olcsóbb és nem szennyezi a környezetet.

Ennek megfelelően az Európai Biztosság a kőszén visszaszorítására törekszik EU-szerte, ami mindenekelőtt a veszteséges kőszénbányák bezárását írná elő. Ami végzetes csapás lenne a Zsil völgye számára.

Brüsszel stratégiája nem újdonság, Románia még 2004-ben kötelességet vállalt, hogy 2011. január elsejétől megszünteti a bányászat szubvencionálását.

Miért támogassanak az államok olyan energiaforrásokat, melyek hátrányosan érintik a fogyasztók zsebét és egészségét, s a környezetet is károsítják, amikor a pénzből olyan energiaforrásokat lehetne kifejleszteni, amelyek olcsóbbak és egészségesebbek a lakosság számára, s a környezetet is kímélik? Aligha lehet belekötni Brüsszel energiapolitikájába.

Fel vagy le?

Két lehetőség létezik: a kőszénbányák nyereségessé tétele, vagy a szubvenciók meghosszabbítása 2014. október 31-ig, nyilatkozta lapunknak Lakatos Zoltán, a Zsil-völgyi bányászszakszervezetek ligájának (LSMVJ) elnöke.

Egyelőre egyik változat sem túl realista. Az esetleg meghosszabbítandó állami szubvenciókat legfeljebb a bányák bezárására fordíthatnák, ami aligha jelent megoldást a Zsil völgye számára. A jelenleg működő 9 bánya közül (1990-ben még 15 volt) legfeljebb 4 maradna meg, s a bányavállalat jelenlegi 8900 alkalmazottja közül olyan 4000-en maradnának, szemléltette a helyzetet a bányászvezér.

Hát a bányák műszaki korszerűsítése, s ezáltali nyereségessé tétele? Néhány éve ez van terítéken… „Évek óta csak ígéreteket kapok Bukarestből. A gazdasági minisztérium 28 millió eurós beruházást ígért a technológia korszerűsítésre, új alkalmazottakat a nyugdíjba vonultak pótlására, de évek óta nem kaptunk semmit” – hangsúlyozta Lakatos Zoltán. Ehelyett a bányák bezárását tervezik, a minisztérium 1,3 millió tonna kőszén kitermelésével számol, vagyis a jelenlegi szint felével.

Nemcsak a bányák jövője kérdéses, hanem a hozzá kapcsolódó hőerőműveké is. Már március 11-én meg kellett volna alakulnia az Energetica országos energia-óriásvállalatnak, amelybe be kellett volna venni a Zsil-völgyi bányavállalatot, illetve a marosnémeti és parosényi hőerőműveket is. Eddig ebből sem valósult meg semmi, s az Energetica továbbra is csak terv szintjén maradt. Közben a Déva melletti Marosnémetin működő hőerőmű technológiai korszerűsítése is helyben toporog, semmilyen konkrét előrelépés nem történt. Vagyis a kormány lemond a kőszénről, véli Lakatos Zoltán.

De hát ezáltal a közel 150 000 lakosú Zsil völgyét szinte halálra ítélnék, komoly alternatíva nem létezik, a bányászat a vidék alapja. Kiútkeresés céljából a prefektúrán pénteken gyűlésezik a megyei társadalmi párbeszéd bizottság, melyre meghívták Hunyad megye valamennyi parlamenti képviselőjét is.

Ezen kívül értesítették az országos szakszervezeti blokkot (BNS), melynek a LSMVJ is tagja (illetve Románia legfelsőbb védelmi tanácsát), hogy jelezze az európai szakszervezeteknek, milyen szociális problémákkal járna a kőszénbányászat felszámolása.