A szovjet időket idézi a moszkvai díszszemle

 

Szakértők szerint a szovjet időket idézi a mai moszkvai díszszemle, Oroszország meg akarja mutatni, hogy újra a világpolitika aktív résztvevője.

Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa és Deák András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa erről annak kapcsán beszélt, hogy hosszú idő után május 9-én, a győzelem napján újra díszszemlét tartanak Moszkva belvárosában. A két szakember kiemelte: a díszszemlének szimbolikus jelentése van, azt próbálja megmutatni, hogy Oroszország újra nagy és erős, nem fél senkitől.

Sz. Bíró Zoltán emlékeztetett: az utolsó ilyen nagyszabású, a haditechnikát a város szívében felvonultató díszszemle 1990 májusában, a Szovjetunió összeomlása előtti utolsó évben volt. Ez is azt mutatja, hozzá kell szokni, hogy Oroszország visszanyerte valódi szubjektivitását a nemzetközi politikában, nem történnek vele a dolgok, hanem maga is jelentős alakítója akar lenni a folyamatnak - húzta alá.

Deák András rámutatott: Oroszországnak nincs más választása, mint hogy erős hadserege legyen. Ezt egyrészt geopolitikai helyzete indokolja, a nagyszámú kisebbség miatt ugyanis az ország bármikor széteshet, ráadásul a szomszédságában is olyan államok vannak, mint Irán, vagy Kína. Az oroszok most 20-30 éves lemaradást próbálnak behozni a katonai fejlesztésekkel. Az erre költött összeg azonban töredéke az amerikainak a maga évi 50-60 milliárd dollárjával. Ez azt jelenti, hogy az európainál erősebb, az amerikainál gyengébb az orosz hadsereg - tette hozzá.

Deák András szerint a katonai ipar fejlesztése nem azt jelenti, hogy Oroszország agresszív és hódító akar lenni. Vlagyimir Putyin gyakran hangsúlyozza, hogy a fegyverkezés terén Oroszország nem akar a Szovjetunió hibájába esni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem kell félni Oroszországtól, de nyomós ok nélküli katonai agressziótól nem kell tartania Európának - emelte ki a szakértő.