Fölszálott a páva

JelenHaz
Hétfõ, 2019. október 21., 21.44
Verespatak

Az ex-miniszter Korodit is vádolja

Verespatak
Verespatak

Sulfina Barbu (PD-L) volt környezetvédelmi miniszter  azzal vádolta a hatóságokat, hogy túl sokáig halasztják a döntést a verespataki bányaberuházás ügyében, és nem merik vállalni érte a felelősséget.

Elmondta: a döntés túl sokat késik ahhoz képest, hogy semmilyen befektetés nem zajlik a térségben, a kormánynak pedig nincs alternatív terve.

„A hatóságoknak dönteniük kellene végre, nem pedig késleltetniük a döntést különféle jogi kiskapuk mögé bújva” – vélekedett Sulfina Barbu.

„Vállalniuk kell a döntést: megvalósítják-e a beruházást, vagy sem. Ha igen, hogyan, ha nem, hogyan oldják meg a környezetvédelmi gondokat, mert azok valósak, és gazdasági, majd szociális gondokat okoznak. Teremtettek-e új munkahelyeket a térségben? Nem hiszem, hogy munkahelyek létesültek volna más foglalkozási területen. Befektettek a vidék infrastruktúrájába? Nem hiszem. Megkezdődtek az ökologizálási munkálatok? A vizek ugyanolyan szennyezettek, a talaj pont úgy néz ki” – fejtette ki.

Amikor arról kérdezték, hogy a verespataki beruházás ügyében Korodi Attila minisztert a magyar kormány befolyásolhatja-e, Sulfina Barbu azt mondta: ezt nehéz felmérnie, mert nincsen bizonyítéka. Hozzátette azonban: van néhány „evidens dolog”, ami történt az ügyben, például a ciántechnológia megtiltására vonatkozó törvény.

„Amikor miniszter voltam, Korodi pedig integrációs ügyekért felelős államtitkár, negatív minisztériumi véleményezést kapott a tervezet, mert az európai uniós törvényekkel összhangban akartunk cselekedni, és az uniós ajánlás szerint a cián felhasználását csökkenteni kell a bányászatban, nem pedig teljesen betiltani. Miután a kormányból kiraktak minket, és Korodi átvette az irányítást, pozitívan véleményezte a törvényt. Tehát valaminek történnie kellett, hogy ennyire radikálisan megváltoztatta véleményét” – fejtette ki.

Hozzátette: emlékszik, amikor Markó Béla jó miniszternek nevezte Korodit, mert ellenzi a verespataki beruházást. Hangsúlyozta: a hatóságok felelősségvállalása szükséges.

„Több száz évig kihasználták a forrásokat, szennyezték a térséget, most pedig szegénységre ítélnék az ott élőket, mert nem hajlandóak szembesülni azzal, hogy gond van azon a vidéken” – összegzett.

A Roşia Montana Gold Corporation képviselői júniusban azt állították: a verespataki beruházás terve megfelel az európai uniós feltételeknek.

A vállalat júniusi közleménye szerint az EU bányáira vonatkozó jogszabályt több hónap tanulmányozás után fogadták el, elemezték a ciántechnológia felhasználást is. „A tanulmányozás után az EU szabályozta a ciántechnológia használatát a bányaiparban. Nem tiltották be ezt a technológiát, mivel van biztonságos eljárás is. Sőt, az Unió a világ legszigorúbb biztonsági előírásaira kötelezi a bányákat. A verespataki beruházás terve teljes összhangban van az unió előírásaival” – áll a közleményben.

Az RMGC szerint olyan fejlett, környezetvédelemre is sokat adó országokban, mint Svédország, Finnország, Spanyolország évről évre nyitnak meg új bányákat, amelyek ciántechnológiával működnek.

(Mediafax)

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'