Hétfõ, 2017. szeptember 25., 05.37

Bátorítani kell az anyanyelvhasználatot az Európai Unióban

Bátorítani kell az anyanyelvhasználatot, az uniós polgárok anyanyelven történő tájékoztatását az Európai Unióban – ezt hangsúlyozták azon az európai parlamenti konferencián, ahol képviselők és szakértők a nyelvi egyenlőség kérdéséről a digitális korszak technológiai lehetőségeinek tükrében beszélgettek. Elhangzott: a minél szélesebb körű anyanyelvhasználat nem csupán a gazdaságot élénkíti, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy az uniós polgárok megfelelően tájékozottak legyenek, és ezáltal közelebb érezzék magukhoz a különféle közpolitikákat is.

 

Az EP tudományos kérdésekkel foglalkozó osztálya (STOA) által szervezett január 10-i találkozó több európai parlamenti képviselő szakmai támogatásával valósult meg: Algirdas Saudargas litván néppárti képviselő mellett Sógor Csaba erdélyi, Jill Evans welszi zöld párti, Kósa Ádám fideszes és Evzen Tosenovsky cseh konzervatív képviselő is támogatta az esemény megszervezését. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő javaslatára Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója külső szakértőként volt jelen.

Horváth István előadásában ismertette az erdélyi magyarok anyanyelv-használati lehetőségeit, hangsúlyozva, hogy a nyelvi egyenlőség tekintetében nemcsak a jogszabályokban lefektetett rendelkezések fontosak, hanem a gyakorlati megvalósulás is. Elmondta, az erdélyi magyarok csak bizonyos területeken használják anyanyelvüket: otthonaikban és egyes közösségekben, például iskolában, templomban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közszférában például szinte csak a többség nyelvén tud érvényesülni a magyar kisebbség, a közérdekű internetes oldalak is csak román nyelven érhetők el. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy számos olyan szolgáltatás, kereskedelmi céllal működő internetes oldal létezik, amely bár az erdélyi magyarokat is célközönségének tartja, nem kínál magyar nyelvű ügyfélszolgálatot számukra. Jó példaként említette, hogy van már olyan bank Romániában, amely az erdélyi magyarok számára anyanyelvű tájékoztatást és szolgáltatásokat is nyújt.

Sógor Csaba hangsúlyozta: vannak olyan európai tagállamok, ahol egyenesen kisebbségellenes, kisebbségi nyelvellenes törvénykezések vannak, és előfordul olyan is, ahol a törvénykezés adott, de annak gyakorlati alkalmazása még várat magára. Az RMDSZ-es EP-képviselő szerint ahhoz, hogy ez változni tudjon, az oktatás rendszerének és módjának is változnia kell ezekben a tagállamokban: a megfelelő oktatás ugyanis elősegítheti a többség és kisebbség viszonyának javulását. Mindez emberi jogi tekintetben is fontos, ezért Sógor Csaba úgy véli: létkérdés, hogy az EU számon kérje tagállamain a koppenhágai kritériumokat. „Gyakran mondjuk azt, hogy a többség és kisebbség viszonyának javítása gazdasági előnyökkel is járhat. Ez a konferencia is rámutatott arra, hogy a nyelvi akadályok lebontása nem csupán emberi jogi kérdés, hanem gazdasági szempontból is fontos” – utalt a képviselő a bemutatott adatokra. Ezek szerint az uniós állampolgárok alig 15%-a vásárol más európai tagállamból, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások mindössze 5%-ának sikerül más uniós országban is értékesítenie termékeit – ez nagyon gyakran áll összefüggésben azzal, hogy az angolon kívül nem nyújtanak tájékoztatást vásárlóik számára saját anyanyelvükön.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a digitális korszak térnyerésével az angol nyelv térnyerése is egyre inkább megfigyelhető. Ez a jelenség azonban sok uniós polgárt szigetel el az információtól, hiszen tévhit, hogy általánosan elterjedt az angol nyelv ismerete. Az uniós polgárok gyakran ütköznek nyelvi akadályokba, amelyeket a szakérők szerint az anyanyelv-használat bátorításával, illetve a nyelvi technológiák fejlesztésével lehet felszámolni, mind a közszféra, mind a kereskedelem területén.

A konferencia egyértelmű következtetése, hogy az Európai Unióban elő kell segíteni az anyanyelvhasználatot, az uniós polgárokat a saját nyelvükön kell elérni, megszólítani, és nagyon fontos, hogy a technikai fejlesztések is tudatosan kövessék ezeket az elveket. „Nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarok nyelvhasználati lehetőségeit ismertetni tudtuk, mert így a konferencia következtetései, amelyekből később akár szakpolitikák is születhetnek, a kisebbségek nyelvi jogaira is kitérnek” – értékelte a konferenciát Sógor Csaba.

 

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu