Péntek, 2018. április 27., 08.01

Cseke Attila: „A bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon”

„Minden állampolgár közös érdeke, hogy jogállamban éljen, amelyben a hatalmi ágak szétválasztása nem csupán illúzió, és amely képes felszámolni kommunista örökségét, az ügyészállami berendezkedést. A bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítására szükség van, hiszen ez pontosan ezt célozza, a hatalmi ágak valós szétválasztását, a bírák és ügyészek függetlenségének biztosítását. A parlamentbe beérkező módosító indítványok számottevő részét a szakmai szervezetek kezdeményezték és tartották fenn, és a javaslatok többsége jól működő nyugat-európai modellt, tendenciát követ. Ezt a tendenciát bizonyítja az is, hogy sikerült megakadályoznunk, hogy a bírák és az ügyészek ne halmozhassák nyugdíjukat az állami szférából származó fizetéssel. A módosítások nem veszélyeztetik a korrupcióellenes harcot. Ezért az RMDSZ ma megszavazta a törvénymódosítást a végső döntéshozó szenátusban”– mondta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításának végszavazásán.

Cseke Attila elmondta, az RMDSZ sem a képviselőházban, sem a szenátusban nem támogatta a tervezet azon előírását, amely lehetővé tette volna, hogy egyszerre kapjanak fizetést és nyugdíjat azok a bírák és ügyészek, akiket nyugdíjazásukat követően tovább alkalmaznak. A képviselőházban nem, a végső döntést hozó szenátusban viszont sikerült elfogadtatnia az RMDSZ-nek a halmozás elleni érveit. „A tervezet azt mondja, hogy amennyiben valaki 25 évig az igazságszolgáltatásban dolgozott a törvény által megszabott területeken, de bíróként vagy ügyészként megy nyugdíjba, folytathatja a tevékenységét a nyugdíjas évei alatt. Ez azt jelenti, hogy halmozhatja a nyugdíját és a fizetését is. Az RMDSZ azt javasolja, hogy azok a személyek, akik bíróként vagy ügyészként vonulnának korkedvezményes nyugdíjba, ne halmozhassák nyugdíjukat az állami szférából származó fizetéssel. Szorgalmaztuk, hogy azok, akik a törvényes nyugdíjkorhatárig kívánnak dolgozni, ne részesülhessenek nyugdíjban, így megakadályozzuk, hogy ne legyen halmozás a fizetés és a nyugdíj esetében. Javaslatunkat elfogadta a szenátus” – nyilatkozta az RMDSZ felsőházi frakcióvezetője.

Cseke Attila kifejtette, a parlament által megszavazott jogszabály értelmében még az államelnök sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába: „A bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Bírói Tanács kinevezésére. Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe. Így a törvénymódosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti ezt.” Az RMDSZ szenátora hozzátette, az elfogadott jogszabály értelmében a titkosszolgálatoktól is függetlenedik az igazságszolgáltatás. „Meggyőződésünk, hogy Romániában senki, aki ügyészségi, bírósági eljárásban érintett, nem szeretné, ha fennállna a gyanú, hogy az ügyész úgy jár el, a bíró úgy ítél ügyében, hogy nem a saját maga ura, hanem közben egy titkosszolgálat közreműködője, informátora. Az ügyészi eljárásokat és bírói döntéseket nem sugallhatják vagy befolyásolhatják más intézmények, ezért a törvény ezután szigorúan bünteti, ha titkosszolgálati személyek megkörnyékezik a bírákat, ügyészeket. Emellett a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal” – hangsúlyozta Cseke Attila. Az RMDSZ törvényhozója kiemelte, a törvénymódosítás bevezeti: bármilyen együttműködési megállapodás, határozat, protokollum, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) vagy egy titkosszolgálat ír alá az igazságszolgáltatásért felelős intézményekkel, közérdekű információnak számít, nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy ne lehessen ezeket az információkat titkosítani, mint eddig, nyilatkozta Cseke Attila.

Mint mondta, a híresztelésekkel ellentétben, a törvénymódosítás nem korlátozza a korrupcióellenes harcot. „Egyértelmű, mindenkire egyformán érvényes szabályozást fogadtunk el ma, amely a bírák és ügyészek karrierjének valós szétválasztását valósítja meg. Az ügyészek és a bírák egymástól függetlenek kell legyenek, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe. Ez jelen pillanatban nincs így, ezért van szükség az igazságszolgáltatást működtető törvények módosítására. Az ügyészek egyetlen jogállamban sem a bírói hatalom részei, Romániában mégis a teljes igazságszolgáltatási procedúra az ellenkezőjét sugallja: mintha az államot képviselő ügyész, a másik fél képviselője az ügyvéd fölött állna, a bíróval egy szinten. Az ügyészeknek ugyanannyi joguk kell legyen, mint az ügyvédeknek”  – mondta Cseke Attila.

Az elfogadott törvénymódosítás lehetőséget teremt a bírák és ügyészek felelősségre vonására súlyos gondatlanságból vagy rosszhiszeműségből eredő döntéseik miatt. „Amennyiben bizonyítottan egy bíró vagy ügyész mulasztásából szenved kárt egy romániai jogalany, az ügyben eljáró ügyészt vagy bírót felelősségre kell vonnia az államnak. Eddig az államnak nem volt kötelessége ezt megtenni, ezért nem alkalmazta. A károsult fél anyagi kárpótlásért az államhoz fordulhat, ezt követően az állam a pénzügyminisztériumon keresztül behajtja a jogalany kárát. Mindez bírósági eljáráson keresztül történik” – magyarázta a szenátor.

Nyugat-európai modellt követ és a jobb szakmai felkészülést célozza, hogy a bírói és ügyészi képzést 2 évről 4 évre emelik, egy év gyakornokság helyett kettő lesz. A négyéves bírói és ügyészi képzés alatt, az egy éves elméleti képzés elvégzése után, félévente más-más jogi szakma területén kell gyakorlatot végezni. „Az eddigi szabályozás szerint akár 25 éves korban is elérhető volt a bírói pálya. A válókereset tárgyalása például egyszerű pernek tűnhet, azt gondolnánk, ilyen esetben nem szükséges feltétlenül jelentős szakmai tapasztalat. Mégis az érintettek számára komoly következményekkel jár, azért fontos, hogy kellő tapasztalattal és rálátással rendelkező bíró ítélkezzen. A nyugat-európai államok többségében nemcsak a bíróvá válás korhatára jóval magasabb, 30-40 éves kora előtt senki nem léphet a pályára, de sok esetben több éves ügyvédi vagy ügyészségi előtapasztalatot is kérnek. Ez nem véletlen, hiszen az igazságügy szereplői, az ügyvédek, az ügyészek és a bírák közül ez utóbbiak azok, akiknek rangja és felelőssége a legnagyobb, hiszen ők ítélkeznek” – összegezte az RMDSZ szenátora.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas