JelenHaz
Hétfõ, 2019. augusztus 19., 15.44
Tusványos

Semjén: A magyar állam támogatja a külhoni magyar pártokat és szervezeteket

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előadást tart az Együtt a Kárpát-medencében! című nemzetpolitikai pódiumbeszélgetésén a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) harmadik napjá
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előadást tart az Együtt a Kárpát-medencében! című nemzetpolitikai pódiumbeszélgetésén a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) harmadik napjá

A magyar állam támogatja a külhoni magyar pártokat és szervezeteket, mert ez a magyar nemzeti érdek, és ez következik a magyar alkotmányból – jelentette ki pénteken Tusnádfürdőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) nemzetpolitikai pódiumbeszélgetésén. A mini-Máértnek is nevezett tanácskozáson a magyar nemzetpolitika irányítói mellett valamennyi Magyarországon kívüli magyar közösség képviselői beszámoltak a közösségük helyzetéről.

 

    Semjén Zsolt kijelentette: azért támogatják a Magyarország határain túli magyar pártokat és szervezeteket, mert nem mindegy, hogy egy adott településen van-e magyar polgármester vagy nincs, nem mindegy, hogy egy megyében van-e magyar elnök vagy nincs, hogy a magyarság képviselete bent van-e a parlamentben, esetleg része-e a kormánykoalíciónak. „Névvel, címmel, telefonszámmal vállalom, még akkor is ha ezért vádolnak egyes utódállamok: a magyar állam intézményes formában támogatja a magyar pártokat és magyar szervezeteket. Ez következik a természet rendjéből, a józan észből, és ez következik egyébként a magyar alkotmányból is” – tette hozzá Semjén Zsolt.

    A miniszterelnök-helyettes bejelentette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordított nemzetpolitikára a magyar állam, ma ez az összeg 130 milliárd forint. Beszélt arról, hogy az első cél az identitás megőrzése volt, de pár évvel ezelőtt elindították a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, amelyek tipikus győztes-győztes helyzeteket hoztak létre. „Ez jó a magyaroknak, a többségi nemzetnek, jó Magyarországnak, minden egyes forint, amit befektettünk, még egy forint növekedést hozott létre, és a magyar gazdaság fejlesztésére is pozitív hatással volt” – magyarázta.

    Semjén Zsolt bejelentette, hogy a honosított magyar állampolgárok száma 1,1 millióhoz közelít. Kijelentette: míg 1990-ben Magyarország a Kárpát-medence leggyengébb állama volt, Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása után a térség legerősebb államává vált. „Erősek vagyunk, öntudatunknál vagyunk, megyünk előre” – fogalmazott.

    Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette: Szerbiában a magyarság olyan közösség, amelyre felnéznek a teljesítménye, a szülőföldhöz való ragaszkodása miatt, és jó ideje már nem tekintik politikai, biztonsági kockázatnak a magyar közösséget. Emlékeztetett rá: ez azért nagyon jó hír, mert a magyarok és a szerbek legutóbb Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadala idején harcoltak együtt. A politikus azt is kedvezőnek ítélte meg, hogy Szerbiában legitim mást gondolni az első világháborút követő átalakulásokról, mint amit a többségi nemzet vall. Ezért a magyarság képviselői ott lesznek a Trianon évfordulója alkalmából tartandó szerbiai rendezvényeken, és elmondják az álláspontjukat.

    Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kijelentette: a szerbiai példa a kárpátaljai magyaroknak is erőt ad. Hozzátette, Kárpátalján minden rossz megtörtént ebben az évben. Hatályba lépett a kisebbségi oktatást felszámoló oktatási törvény és a nyelvtörvény, amelyik a magánélet terére kívánja visszaszorítani a kisebbségi nyelvhasználatot. „Nincs olyan alapítványunk, szervezetünk, amely ellen ne folyna per szeparatizmus, és más légből kapott vádak miatt” – fogalmazott. Kijelentette: tulajdonképpen akkor dőlt el, hogy a magyarok nem lesznek ott Ukrajna törvényhozásában, amikor – törvényellenesen – az ukrán választási bizottság három választókerületbe osztotta szét a magyarok lakta területeket.

    Brenzovics kijelentette: a 30 éve szabadon szlogen Kárpátalján már nem igaz. A költőt idézve hozzátette: „Ne engedjük, hogy megint fortélyos félelem igazgasson, és hozzánk szegődjön a gyalázat!”

    Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: a felvidéki magyarság európai parlamenti képviseletének az elvesztése után az a feladat, hogy felszámolják a bizalmatlanságot az MKP és a Most-Híd vegyes párt között, és „egy zászló alá gyűjtsék a felvidéki magyarságot”. Úgy vélte, ha nem lesz összefogás, és a felvidéki magyarság nem kerül be a pozsonyi parlamentbe, abba a helyzetbe kerülnek, mint a kárpátaljai magyarok.

    Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora arra a zsigeri magyarellenességre hívta fel a figyelmet, amely a román társadalomban elhatalmasodott az elmúlt évtizedekben, és amely nehézzé teszi a változtatást. Úgy vélte: ennek egyik forrása, hogy a román állam harminc éve kimondva vagy kimondatlanul kockázati tényezőnek tekinti a magyarságot. A jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokról szólva azt tartotta kérdésnek, hogy a magyar pártok együtt tudnak-e dolgozni, illetve Székelyföldön tisztességesen tudnak-e megmérkőzni egymással.

    Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy vélte: a felelős cselekvésnek jött el az ideje. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra kérte a magyar nemzetpolitika vezetőit, hogy – ha maguktól nem sikerül megegyezniük az erdélyi magyar pártoknak – állítsák őket falhoz, és kényszerítsék ki a megegyezést.

    Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is az országaikban végbemenő kedvező folyamatokról számoltak be. Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke azt hangoztatta, hogy elkezdődött a diaszpóra visszaköltözése a Kárpát-medencébe, és segíteni kell, hogy ez felgyorsuljon.

    Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2020-at a Trianoni békediktátum centenáriumát a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította az Országgyűlés, és ennek sok pozitív hozadéka lehet. (MTI)


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'