Péntek, 2018. február 23., 04.57

„A Csörsz-árok olyan kincs, amit védeni kell!”

A gödöllői egyetem kutatóinak temesvári előadása
A gödöllői egyetem kutatóinak temesvári előadása

A Bánsági Kárpát Egyesület vendége volt hétfőn a Gödöllői Szent István  Egyetem Csörsz-árok kutatócsoportja, amelynek tagjai nagyméretű pannókkal, vetített képekkel és rádiós hanganyaggal illusztrált izgalmas előadást tartottak a Bartók Béla Líceum dísztermében az Arad és Temes megyét is átszelő, szarmata eredetűnek tartott ókori árokrendszerről. 

A Csörsz-árok mai jelentőségéről, a skóciai Antonius-falhoz, Hadrianus-vonalhoz, vagy akár a Nagy Kínai Falhoz hasonlítható ókori védelmi rendszer megmentésére tett erőfeszítésekről Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna egyetemi docens tartott előadást. Az árok keletkezésének mondakörét, a legendák történelmi hátterét Farkas Kristóf Vince vázolta fel, térinformatikai módszerekkel történő környezeti rekonstrukciójáról Csabainé Prunner Andrea beszélt. Az elhangzottakat Alexandru Flutur és Kopeczny Zsuzsa temesvári régészek egészítették ki a Bánságban „római sáncként” ismert árokrendszerrel kapcsolatos helyi kutatások eredményeivel.

„A Csörsz-árok ókori sánc-árok-erőd rendszer – nyilatkozta lapunknak  Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna, térképész, térinformatikus –, amely 1260 km hosszan húzódik végig az egykori Nagy-Magyarország területén. Mai szélessége 3,4-10 m, mélysége átlagosan 1,5-3 m. Az árokrendszer a Duna-kanyarból indul, végigvonul az Észak-Alföldön, Debrecen után lép ki a mai Magyarország határán és Arad, Temesvár, Versec érintésével éri el az Al-Dunát. A Duna-Tisza közén Csörsz-ároknak, a Tiszántúlon Ördög-ároknak, a bánsági részeken Római sáncnak nevezik. Az asszimmetrikus árokrendszert, amely a Kárpát-medence legnagyobb ókori építménye, római irányítással a szarmaták építették és arra volt hivatva, hogy megvédje a már letelepedett népeket. Kiszámították: egy év alatt 83 000 embernek kellett dolgoznia a megépítésén, az árokrendszer kiásói 15 millió köbméter földet mozgattak meg. Térképészként az a feladatom, hogy korszerű eszközök felhasználásával pontosítsam az árokrendszer vonalát, ugyanakkor a térinformatika, mint új tudományág lehetővé teszi, hogy egy rendszerbe összesítsük az összes meglévő adatot, elképzelést, mondát, képi anyagokat, régészeti leleteket, új lendületet adva a Csörsz-árok kutatásának. Az ókori építmény jelenleg semmilyen védettséget nem élvez, miközben a hasonló korú Antonius-fal és Hadrianus-vonal Anglia és Skócia határán már a Világörökség része. Úgy érezzük, hogy az utolsó pillanatban még megmenthetjük a Csörsz-árkot, amelynek minél több helyen rekonstruálni kell egy-egy szakaszát ahhoz, hogy a köztudatba bevonhassuk és védetté nyilváníthassuk. Amit megismerünk, azt megszeretjük, amit megszeretünk, azt könnyebben fogjuk védeni. A mi dolgunk az, hogy észrevegyük: a Csörsz-árok olyan történelmi-kulturális örökségünk, olyan kincs, amit meg kell védenünk!”

Kopeczny Zsuzsa, a Bánát Múzeum régésze a Nyugati Jelen kérdésére elmondta: a hazai történészek római eredetűnek tartják a sáncrendszert, amely szerintük Dácia provincia nyugati határán futott végig. A temesvári körgyűrű és az Arad–Temesvár autópálya építése alkalmával az építők keresztezték az árokrendszert, mindkét helyszínen végeztek régészeti feltárásokat. A római sánc védetté nyilvánítására kevés esélyt lát Kopeczny Zsuzsa, mert jelenleg az árokrendszernél látványosabb kulturális emlékek sem élveznek védelmet hazánk területén.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Dudás Árpád / Vasárnap, 2011. február 20., 21.50 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az Ördögárok megtalálható a parajdi sóbánya és az erdőfülei vashámor között ahol svéd minőségű acél lelhető. Biztosan meg van a nyoma valahol Parajd és az alföldi Ördögárok közötti útvonalnak is. Nem lehet elképzelni olyan védvonalat amely egy só és vasérc bányát támadhatóvá védtelenné tesz!

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu