Szerda, 2017. november 22., 01.02

„A Csörsz-árok olyan kincs, amit védeni kell!”

A gödöllői egyetem kutatóinak temesvári előadása
A gödöllői egyetem kutatóinak temesvári előadása

A Bánsági Kárpát Egyesület vendége volt hétfőn a Gödöllői Szent István  Egyetem Csörsz-árok kutatócsoportja, amelynek tagjai nagyméretű pannókkal, vetített képekkel és rádiós hanganyaggal illusztrált izgalmas előadást tartottak a Bartók Béla Líceum dísztermében az Arad és Temes megyét is átszelő, szarmata eredetűnek tartott ókori árokrendszerről. 

A Csörsz-árok mai jelentőségéről, a skóciai Antonius-falhoz, Hadrianus-vonalhoz, vagy akár a Nagy Kínai Falhoz hasonlítható ókori védelmi rendszer megmentésére tett erőfeszítésekről Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna egyetemi docens tartott előadást. Az árok keletkezésének mondakörét, a legendák történelmi hátterét Farkas Kristóf Vince vázolta fel, térinformatikai módszerekkel történő környezeti rekonstrukciójáról Csabainé Prunner Andrea beszélt. Az elhangzottakat Alexandru Flutur és Kopeczny Zsuzsa temesvári régészek egészítették ki a Bánságban „római sáncként” ismert árokrendszerrel kapcsolatos helyi kutatások eredményeivel.

„A Csörsz-árok ókori sánc-árok-erőd rendszer – nyilatkozta lapunknak  Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna, térképész, térinformatikus –, amely 1260 km hosszan húzódik végig az egykori Nagy-Magyarország területén. Mai szélessége 3,4-10 m, mélysége átlagosan 1,5-3 m. Az árokrendszer a Duna-kanyarból indul, végigvonul az Észak-Alföldön, Debrecen után lép ki a mai Magyarország határán és Arad, Temesvár, Versec érintésével éri el az Al-Dunát. A Duna-Tisza közén Csörsz-ároknak, a Tiszántúlon Ördög-ároknak, a bánsági részeken Római sáncnak nevezik. Az asszimmetrikus árokrendszert, amely a Kárpát-medence legnagyobb ókori építménye, római irányítással a szarmaták építették és arra volt hivatva, hogy megvédje a már letelepedett népeket. Kiszámították: egy év alatt 83 000 embernek kellett dolgoznia a megépítésén, az árokrendszer kiásói 15 millió köbméter földet mozgattak meg. Térképészként az a feladatom, hogy korszerű eszközök felhasználásával pontosítsam az árokrendszer vonalát, ugyanakkor a térinformatika, mint új tudományág lehetővé teszi, hogy egy rendszerbe összesítsük az összes meglévő adatot, elképzelést, mondát, képi anyagokat, régészeti leleteket, új lendületet adva a Csörsz-árok kutatásának. Az ókori építmény jelenleg semmilyen védettséget nem élvez, miközben a hasonló korú Antonius-fal és Hadrianus-vonal Anglia és Skócia határán már a Világörökség része. Úgy érezzük, hogy az utolsó pillanatban még megmenthetjük a Csörsz-árkot, amelynek minél több helyen rekonstruálni kell egy-egy szakaszát ahhoz, hogy a köztudatba bevonhassuk és védetté nyilváníthassuk. Amit megismerünk, azt megszeretjük, amit megszeretünk, azt könnyebben fogjuk védeni. A mi dolgunk az, hogy észrevegyük: a Csörsz-árok olyan történelmi-kulturális örökségünk, olyan kincs, amit meg kell védenünk!”

Kopeczny Zsuzsa, a Bánát Múzeum régésze a Nyugati Jelen kérdésére elmondta: a hazai történészek római eredetűnek tartják a sáncrendszert, amely szerintük Dácia provincia nyugati határán futott végig. A temesvári körgyűrű és az Arad–Temesvár autópálya építése alkalmával az építők keresztezték az árokrendszert, mindkét helyszínen végeztek régészeti feltárásokat. A római sánc védetté nyilvánítására kevés esélyt lát Kopeczny Zsuzsa, mert jelenleg az árokrendszernél látványosabb kulturális emlékek sem élveznek védelmet hazánk területén.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Dudás Árpád / Vasárnap, 2011. február 20., 21.50 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az Ördögárok megtalálható a parajdi sóbánya és az erdőfülei vashámor között ahol svéd minőségű acél lelhető. Biztosan meg van a nyoma valahol Parajd és az alföldi Ördögárok közötti útvonalnak is. Nem lehet elképzelni olyan védvonalat amely egy só és vasérc bányát támadhatóvá védtelenné tesz!

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu