Fölszálott a páva

JelenHaz
Hétfõ, 2019. október 21., 20.29

A kommunikáció korában – tanuljunk meg kommunikálni egymással!

Bandi András Zsolt, Kiss Attila és Szalma Hajnalka
Bandi András Zsolt, Kiss Attila és Szalma Hajnalka

Március 27-én, a Színház Világnapján a Csiky Gergely Színház újból műsorára tűzi Line Knutzon kortárs dán szerző Közeleg az idő című abszurd komédiáját, László Sándor újvidéki színházigazgató rendezésében.

Knutzont, a fiatal dán írónőt, akit egy kritikus „drogos Samuel Beckett-nek” nevezett, ő maga pedig a hippimozgalom képviselőjének tekinti magát, hazájában sztárként ünneplik, darabjait Moszkvától Amerikáig sikerrel játsszák. Első temesvári előadásával, a Közeleg az idő romániai ősbemutatójával László Sándor akkora vastapsot aratott a temesvári Stúdióban, amilyenre rég nem volt példa, méghozzá teljesen megérdemelten!

A sikeres előadás műhelymunka eredménye, az újvidéki csapat – László Sándor rendező, Góli Kornélia dramaturg és Varga Tamás színművész, a Csiky Gergely társulat színészei és Liana Iancu közös alkotása. „Knutzon szövege sok kérdést vet föl, ezekre a kérdésekre a próbafolyamat során közösen adott válaszokból született az előadás” (Góli Kornélia). „Szép próbafolyamat volt, a temesvári  színészek teljesen nyitottak, öröm velük dolgozni”(László Sándor). Az előadás egyik nagy erénye a színészek által jól kipontozott szövegértelmezés, amelyből a darab egyéni olvasata született. Kitűnően érvényesül a rendezői elképzelés, amely szerint az előadás alapja a színészek játéka és a fény, nincs szükség mega-díszletekre, videovetítésre és egyéb sallangra. A sokfunkciós szekrény egyszerre bejárati ajtó, hálószoba vagy park, aprócska óvodás-székek aláhúzzák az abszurd darab szereplőinek gyerekes, kinőtt gondolkodásmódját. A nagyot alakító szereplők: REBEKKA – Szalma Hajnalka, HILBERT – Bandi András Zsolt, JOHN – Kiss Attila, INGRID – Lőrincz Rita, ODA – Tokai Andrea, KNUTTEBARN – Varga Tamás, kivétel nélkül gyerekes felnőttek, avagy  felnőttes gyerekek. Tiszta szívünkből kinevethetnénk őket, ha nem ismernénk bennük lépten nyomon önmagunkra. A teljesen elbizonytalanodott, szeretetre éhes háziasszony, a tehetetlenségét  szexbe fojtó, „macsó” férj, az örökké felszarvazott, ügyefogyott volt férj, a kikapós barátnő, aki „mindig Norvégiában volt, amikor valami fontos történt”, a „dinamikus” szobalány és a könyörtelen lelkiismeretként megjelenő „55 éves, szűz kislány” –csetlő-botló, szeretetre méltó, mulatságos figurák, akiknek létét az idő, pontosabban az örökös időzavar határozza meg („az ember bemegy gereblyéért a fészerbe, és mire kijön, öt vagy akár ötven év is eltelhet”). László Sándor arra figyelmeztet, hogy abszurd világban élünk: a kommunikáció, az internet, az e-mail, az sms világában valójában nem kommunikálunk egymással, nem vagyunk képesek elmondani a gondolatainkat, nem vesszük észre egymást, elfelejtünk egymás szemébe nézni, megfogni egymás kezét.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'