JelenHaz
Vasárnap, 2019. augusztus 18., 17.07
Egy nap, két könyvbemutató

„A vers nélkül, látod, senkik sem vagyunk”

„A vers nélkül, látod, senkik sem vagyunk”
„A vers nélkül, látod, senkik sem vagyunk”

Tegnap, szerdán késő délután, este az aradi Jelen Ház nagytermében – telt ház előtt – Böszörményi Zoltánnak egy alkalommal két kötetét mutatták be: a Soha véget nem érő szeretkezés c. verseskönyvét és a Sóvárgás c. kisregényét. (Mindkettő Budapesten, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kiadásában jelent meg, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia program keretén belül.)

Aki netalán nem ismerné az Aradon született, s városához ezer szállal kötődő József Attila-díjas szerző nevét és személyét – Aradon aligha van ilyen ember; ha mégis, azt biztosan nem érdekli az aradi magyar közélet, pláne a kultúra. A tényeket el kell fogadnunk, akár tetszenek, akár nem. Mint a költőnek a cikk címében idézett sorát: „A vers nélkül, látod, senkik sem vagyunk”. (A vers).

Emlékszem egy igen jelentős, híres kultúremberrel készült interjúra: arról kérdezte az újságíró, hogy lehet-e szerinte művészet, irodalom, zene nélkül élni. A válasz így hangzott: lehet, de nem érdemes.

Mintha a cikkcímnek választott idézet éppen erről szólna.

Az élet amúgy rendkívül bonyolult dolgai számtalan módon megközelítők, elemezhetők, magyarázhatók; a költészet (nyilván az igazán minőségi) néhány verssorban (is) képes megfogalmazni a fontosat, a lényeget.

A verseskötet bemutatója során dr. Brauch Magda ny. tanár, író, irodalomtörténész elemezte hozzáértően a kötetet (a részletekre nem térek ki, az érdeklődők az újság Irodalmi Jelen c. melléklete ma, pénteken megjelenő számában részletesen is olvashatnak róla). A méltató fejtegetéseit a szerző, Böszörményi Zoltán több versfelolvasással is illusztrálta. Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke (az Olvasót képviselve) arról beszélt, hogy „óriási élmény, egyben kihívás” Böszörményi-verseket olvasni, mert megértésükhöz, az összefüggések feltáráshoz nem egyszer nagy műveltség, vagy utánaolvasás, tájékozódás szükséges, néhány példával is illusztrálva kijelentését.

Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője és az Irodalmi Jelen főszerkesztő-helyettese azzal indította a Sóvárgás c. kisregény bemutatását, hogy mai, fájóan aktuális témát tárgyal, amely Kelet-Európához, közelebbről Romániához is köthető: a szülők, a jobb megélhetésért elmennek külföldre dolgozni, magukra – illetve rokonokra, nagyszülőkre – hagyva kiskorú gyermekeiket, akik nagyon megsínylik ezt a helyzetet. A bemutató során elhangzott egy adat is: Romániában több mint 150 ezer gyermek leledzik hasonló sorsban.

A regény egy 11 éves kislány rendkívül szomorú, sőt tragikus története. Csak, mintegy zárójelben: három felnőtt, meglett férfiembertől is hallottam, akik a bemutatóig, véletlenül elolvashatták a napokban megjelent művet, hogy megsiratták a végét. Ez, legalábbis számomra, igen sokat mondó.

A szerző háttérinformációként elmondta: öt évig „birkózott” a megtörtént eseményből kiinduló témával, alaposan, a helyszínen is utánajárt a történéseknek, így született a nagyon is reális, nagyon mai témát feszegető, megindító – természetesen fikciós elemekkel kibővített, de lényegében „valós” kisregény.

A mondhatni családias hangulatú (ehhez hozzájárult a Miscovici Tibor–Miltaller Lajos zenész-duó is hangulatos muzsikájával) bemutatót követően a jelenvoltak pohár bor, üdítő mellett még hosszasan beszélgettek, miközben a szerző alig győzte dedikálni az eléje tett köteteket.

Az irodalomnak, tegnapelőtt, szép ünnepe volt Aradon.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'