Ágyára fújta a szél a Pitypangot

2018. január 25. 18:17 (csütörtök) /

Január 22-én, hétfőn a Magyar Kultúra Napján az ágyai Szabó Magda Művelődési Házban az aradi Szabadság-szobor Egyesület és az Olosz Lajos Általános Iskola szervezésében sor került Nagy Gizella Pitypang című könyvének bemutatójára, amelynek gyermekverseit Ódry Mária festőművész illusztrálta és Szabó László ny. magyartanár korrektúrázta.

Erdős Márta magyartanár köszöntötte a vendégeket, Király Andrást, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnökét, Nagy Gizella nyugalmazott magyartanárt, költőt, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör oszlopos tagját, és Ódry Mária festőművészt, költőt. Ugyancsak köszöntötte nt. Módi Józsefet, az Aradi Református Egyházmegye esperesét, ágyai lelkipásztort és Kis Anikó házigazdát, a helyi Olosz Lajos Általános Iskola igazgatónőjét, a körösközi iskolák pedagógusait és tanulóit, akik eleget tettek a meghívásnak, és szép számban jöttek el a közös ünneplésre, és nem utolsósorban az ágyai iskola pedagógusait és tanulóit.

A helybeli hatodikos tanulók, Hotăran Bernadett, Șuteu Ingrid, Erdős Ákos és Módi Mátyás elszavalták Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményét. Utána Erdős Márta magyartanár ismertette: 195 évvel ezelőtt éppen ezen a napon, január 22-én tisztázta le Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Ilyen himnuszt egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül szatmárcsekei magányában a 33 éves költő. Remekművét ma is minden magyar ember szent áhítattal hallgatja, szavalja, énekeli.

Szó esett arról is, hogy a mi himnuszunk egy közbenjáró imádság: „Isten, áldd meg a magyart!” A nép imádsága a magyarok megtartó Istenéhez. A Magyar Kultúra Napján leginkább a himnusszal tisztelgünk a magyar nyelv szeretete, tisztasága, fontossága előtt. Hálát adunk azért, hogy szüleink magyar nyelven tanítottak meg bennünket beszélni, olvasni, imádkozni és azért is, mert magyar iskolába járhatunk, és anyanyelvünkön tanulhatunk.

Ezt követően Király András beszélt a magyar identitástudat fontosságáról, hangot adva annak a ténynek, hogy a magyar nép egyik fontos jellemvonása még ma is a helytállás. A ma emberének is szüksége van a biztató szóra. A Huszt című epigrammából idézett, amely arra figyelmeztet bennünket, hogyha nem cselekedünk most, a jövő borzalmaival kell majd szembenéznünk.

A ma már szállóigévé vált felszólítással fejezte be mondanivalóját, amely számunkra is üzenet: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”

Ezután nt. Módi József esperes, ágyai lelkipásztor igei köszöntőjében: „A rád bízott drága kincset őrizd meg bennünk a lakozó Szentlélek által”(2 Timóteus 1, 14) arra bíztatta a jelenlévőket, hogy az Istentől ajándékba kapott kincset, az Igét, a Jézus Krisztusba vetett élő hitet őrizzék, valamint, hogy ennek a kincsnek az értékét becsüljék és az ehhez való ragaszkodásra neveljék a következő nemzedéket is. Beszédében kitért arra, hogy Istentől kapott ajándék az anyanyelv és a kultúránk, melyet ékesen művelni és továbbadni, a mi felelősségünk. Addig, amíg egy nép tudja, hogy egyedül az élő Istentől kérhet áldást, bocsánatot, útbaigazítást és megtartatást – nem csak múltja és jelene van, de van jövője is a történelem színpadán.

Az igei köszöntő után, Nagy Gizella a 3–4. osztályos tanulók, Borsos-Laczkó Imre, Hadi-Erdős Máté, Felföldi Noémi, Hevesi Alida, Lólé Melinda és Szabó Tamás közreműködésével mutatta be a Pitypangcímű gyermekverskötetét.

A szerző boldogan osztotta meg a közönséggel a kötetben felhasznált nyelvi fortélyokat, szó- és mondatalakzatok sokaságát és változatosságát. Szójátékok, mondókák, nyelvtörők humorosan adták vissza azokat a nyelvi értékeket, amelyekre a mai kor gyermekének szüksége van.

Színes állat- és növényvilág szerepel a versekben: madarak, csiga, medve, cápa, légy, méhecske, szöcske, kabóca, katicabogár; bátran játszadozik a növényekkel is (gomba, saláta, káposzta, kapor, fűmagocska, papsajt…), már-már ironikusan mutatja be a kalaptalan gomba tulajdonságait, külsejét. Ezek mellé társulnak azok az igék, melléknevek, amelyek mozgalmasságot kölcsönöznek a verseknek. Minden vers külön élményt nyújt, olvasásakor érezzük, hogy a megszemélyesített állatok közöttünk vannak (a barna medve cammogása, a medvebocs duzzogása, a tarka macska hűsége, a parti zöld béka vartyogása stb.).

A magyartanár-költő azzal zárta bemutatóját, hogy „ne arra legyünk büszkék, hogy a nagyapánk magyar volt, hanem arra, hogy az unokáink is magyarok lesznek.”

Nagy Gizella otthonosan mozog a gyermeki képzeletvilágban, érzés- és élményvilágban, hisz közel negyvenéves pedagógustapasztalata bontakozik ki és mutatkozik meg előadókészségében, kedves hangjában, mosolyában.

Ódry Mária szerényen köszönte meg, hogy meghívták erre az eseményre, és egyben háláját fejezte ki, hogy e nevezetes alkalom Isten igéjével és imádsággal kezdődött. Reméli, hogy az illusztrációkkal ő is hozzájárult a kötet sikeréhez.

Nt. Módi József a közönség elismerése jeléül virágcsokrokat adott át a kötet szerzőinek, majd Kis Anikó igazgatónő megköszönte a jelenlévőknek, hogy velünk együtt ünnepeltek.

Az ünnepség a Himnusz eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult.

Az aradi magyar könyvek közt már nagyon időszerű volt egy gyermekverseskötet megjelenése. Köszönet és hála Nagy Gizellának áldozatos munkájáért, Ódry Máriának az illusztrációkért, Szabó László magyartanárnak a korrektúráért, Király Andrásnak és az Aradi Szabadság-szobor Egyesületnek a kötet kiadásáért! Köszönjük Erdős Sándor községi tanácsosnak a szeretetvendégségre felajánlott javakat, valamint a helyi pedagógusoknak az ünnepség lebonyolításában vállalt segítségét!

 

Erdős Márta Izabella

magyartanár

 

Hozzászólások