Szerda, 2018. szeptember 19., 11.47
Két költő két verseskönyve az Irodalmi Jelen-esten

Az irodalom isteni játék, sugallat

Varga Melindát Bege Magdolna a debütrovat felől faggatja
Varga Melindát Bege Magdolna a debütrovat felől faggatja

Ritkaságszámba megy, hogy egy napon, egy helyszínen egyszerre két könyvet is bemutassanak. Szerdán ez történt a Jelen Ház dugig megtelt nagytermében, s a közönség soraiban örömmel láttuk a magyar rendezvények szokásos törzsgárdája mellett a Csiky Gergely Főgimnázium diákjainak népes csoportját.

Az est háziasszonya, Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője, az Irodalmi Jelen főszerkesztő-helyettese bemutatta az est szereplőit – Böszörményi Zoltánt vagy Brauch Magdát nem is kellett, hisz minden aradi ismeri őket, Varga Melindáról azonban elmondta: a költő az Irodalmi Jelen versrovatának szerkesztője, a pályakezdő fiatalokat felkaroló Debüt rovatának vezetője, és először szerepel az aradi közönség előtt. Köszöntötte ugyanakkor a Házban tartott rendezvények két rendszeres zenész-közreműködőjét, Miscovici Tibort és Miltaller Lajost.

Böszörményi Zoltán így indította költőtársa kötetének ismertetését: „Varga Melinda versvilágában a szűnni nem akaró kétely, a nyugtalanság állapota uralkodik. Új kötetében (Sem a férfiban, sem a tájban – Kalligram, IJK 2017 – szerk. megj.) a címadó vers záró sorai is erre utalnak: ’Sem a férfiban, sem a tájban nyugalmat immár nem találok’. Ha a szerelemben, a tudatra kivetített tájban nincs nyugalom, a nyers őszinteségben még kevésbé valósulhat meg”.

V. M. kötetéről a méltató terjedelmes, alapos és hozzáértésről, empátiáról tanúskodó esszét írt, amelyet egy, a párbeszédre épülő bemutatón természetesen nem lehetett felolvasni. Böszörményi azonban kérdéseivel „provokálta” a költőt (a szerelem helye költészetében, női és férfi vers, istenes versek, kutya-ciklus stb.). A válaszokból egyrészt amolyan ars poetica bontakozott ki, másrészt a kérdésekhez kapcsolódó, hét-nyolc felolvasott költemény ízelítőt adott (remélhetőleg kedvet is csinált) a közel száz verset tartalmazó kötet elolvasásához.

Aztán a szerepek felcserélődtek: Varga Melinda (majd dr. Brauch) kérdezte Böszörményi Zoltánt a Kényszerleszállás Shannonban c. legújabb  (Kalligram – IJK 2017) kötetéről. A címet, meg a (nagyon szép kiállítású, kitűnő színes illusztrációkkal ellátott) kötetet valós esemény ihlette: az óceánt átszelni indult repülőgép, amelyen a költő ült, 2016. március 17-én kényszerűségből, műszaki hiba miatt szállt le az (általunk aligha ismert nevű) írországi Shannonban, amely B. Z. által most, lám, a magyar irodalomba is bevonult.

Ha a költő csak ezt a bizonyára félelmetes, mondhatni a halál árnyékában megélt élményt dolgozza fel, az önmagában is érdekes. De Böszörményi Zoltán vérbeli (egyáltalán nem mellesleg: nagyon alapos műveltségű) író, költő, az eseményről nem „közönséges” riporterként számol be, elbeszélő költeményét (ami napjainkban ha nem is egyedülálló, de ritka műfaj) irodalmi, kultúrtörténeti utalások, filozófiai intertextusok szövik át. Csak egy példa a rengeteg felidézhető közül: (képzeletbeli) találkozás Adyval a monte-carlói kaszinóban, az első világháborús és utána következő események felemlegetésével. A meglepetés, sokaknak: Ady Endre valóban járt Monte Carlóban...

Az Irodalmi Jelen-est befejezéseként Böszörményi Zoltán, az alapító kiosztotta a legújabb IJ-díjakat, amelyeket Brittich Erzsébet és Ódry Mária irodalmi és képzőművészeti, Jankó András prózaírói, Szabó Péter költői tevékenysége elismeréseként vehetett át. Majd, az esemény résztvevőivel együtt, egy pohár borral is koccinthatott rá.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'