Fölszálott a páva

JelenHaz
Hétfõ, 2019. november 11., 22.05
Megjelent

Az októberi Szövétnek

Az októberi Szövétnek
Az októberi Szövétnek

Nekünk, aradiaknak az október az év jelképeket rejtő, gyásznapot hordozó hónapja. Főhajtások közben elhelyezett, nemzeti színű, fenyőág illatú koszorúk a Vesztőhelyen és a Szabadság-szobor talapzatán. Ünnepi beszédek a pódiumról, fáklyás menet a szobor körül, ökumenikus istentisztelet a minorita templomban a Duna Tévé jelenlétében. Október 6-án néhány percre felkerül Arad a magyar média nyomtatott és elektronikus kijelzőire.

Aradi Kulturális Szemlénk, a Szövétnek októberi számának szerzői, szerkesztői igen tudatosan, a gyász méltóságával jelen vannak az emlékezők soraiban. Már az első belső színes borító fotóösszeállítása (A vértanúkra emlékeztünk) jelzi a múltba nézés  pillanatait a 170 éves évfordulón. Bencze Mihály 1990. október 6-án írta Arad tizenhárom című nagy lélegzetű költeményét. Idén felajánlotta közlésre a Szövétneknek. Szintén Arad októberét idézi Szabó Péter (Október) és Grosz László (Aradi október). A TÖRTÉNELEM rovatban Puskel Péter a 170 évvel ezelőtti eseményekhez kapcsolódó kiemelkedő, aradi személyiségeknek állít emléket (170 év múltán – A szabadságharc emlékeinek nyomában). Dr. Vajda Sándor érdekes tanulmánya szintén szorosan kapcsolódik az októberi eseményekhez (Nők, akik hazájuk iránti hűségüket 1848–49-ben tettekkel is bizonyították.)

AzIRODALOM, MŰVÉSZET rovatban újra jelentkezik Arany-Tóth Katalin (Az elindulókhoz) és Kurunczi Mária (Rajzoltam egy szivárványt). Frideczky Katalin (Együttélés) és Kocsik Krisztina (Dilemma) rövidprózái is helyet kérnek az olvasók lelkében. A 2019. évi Soborsini Repkény nevű irodalmi, művészeti találkozó hozadéka kellemes meglepetés. Vajda Anna Noémit, a kisiratosi székely írót régóta ismerjük. Most igényesen kidolgozott, rövid írását adjuk közre (Kéne). Tehetséges költő látogatott a Maros partjára Beregszászról, Marcsák Gergely. Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk versét (A vonatokról). A messzi Ausztráliából küldött verset az Arad megyei Simándon született ősök leszármazottja, Dobson Ági (Vincent van Gogh – Önarckép). Nótáros Lajos októberben sem marad adós folytatásos regényének következő epizódjával (Arad marad – IV/3.). Puskel Péter ismerteti Ion Mierluțiu román szakos tanár román nyelven írt, hiánypótló tanulmányát a két világháború közötti aradi, magyar nyelvű irodalmi életről (A „hídépítők” magányossága). Piroska Katalin, akit elsősorban színháztörténeti írásai tettek elismertté, ezúttal a 10 éves jubileumát ünneplő kolozsvári magyar városnapok hangulatát, programjait idézi fel (Magyar Napok 2019. a „Kincses Városban”). Ismét chicagói levelet  jegyez Tatár Etelka, amelyben fél évszázad távlatából felidéz egy kultúrtörténeti szempontból jelentős zenei fesztivált (Woodstock 1969).

Szeptember végén rendezte meg az Aradi Alma Mater Alapítvány a 15. „Véndiák Találkozót”, új nevén a „Nemzedékek Találkozóját”. A hagyományos ökumenikus szentmise szónoka idén lapunk jelesmunkatársának, Brittich Erzsébetnek leánya, magyarországi evangélikus lelkész, Simon Réka volt. A HITÉLET rovatban közöljük igehirdetésének rövidített változatát (A találkozás öröme). Jelen van a folytatásban a közismert Bátkai Sándor vallásos eszmefuttatása (Ruth története) és barátunk, a Kiskapuson szolgáló Horváth Csaba tanulságos sztorija (Jézusról a kocsmában).

Aktuális témát dolgoz fel Ujj János a HELYTÖRTÉNET rovatban (Az aradi közszállítás kettős évfordulója), több, korabeli fényképpel illusztrálva. Hosszú évtizedekig tabutéma volt a sajtóban az egykori, aradi Kossuth-szobor sorsa. Mai napig nem tudjuk biztosan, hova lett ez a monumentális műalkotás. Koreck Aladár, a Megyei Építő-szerelő Vállalat volt igazgatója izgalmas beszámolót közöl találkozásáról a jelzett szobor darabjaival (Sorok egy eltűnt szoborról).

A HUMORrovatban közzétett két írás szintén a Soborsini Repkény alkalmával hangzott el először. Szabó István nagyvarjasi emlékeiből idéz mosolyt keltő formában (Tárogató vagy nagybőgő vagy micsináljunk?). Kövér Péter igen merészen nyúl egy irodalomtörténeti témához („Repardon”, avagy „Fulladjon meg Ady Endre, lehetőleg máma még”. – Ismeretlen adalék a költő halálának századik évfordulójára).

A KERESZTREJTVÉNY2019. októberében is szórakoztató, de nem túl nehéz; Brittich Erzsébet szerkesztette (Ihlet).

Bodó Barna, egyetemi tanár, aki fizikusból lett filozófus, elgondolkoztató cikket küldött Soborsinból a Szövétnekhez, amelyben a fiatalok nemzeti identitásáról értekezik az OKTATÁS rovatban (Te mit választanál?). Városunk szülöttjét, a 90 éves Albert Ferenc professzort köszönti jegyzetében Matekovits Mihály (Jelentés).

Kellemes színfoltként zárjuk lapunkat az ÚTINAPLÓ rovattal, Fitori Julianna jóvoltából, aki egy ausztriai kirándulás emlékét idézi fel (Az apátság titkai).

A hátsó belső borítón riportkép-összeállítás szeptemberi kulturális eseményekről (Szeptemberi mozaik).

Lenyűgöző a címlapfotó (Októberi fény), Horga Annamária, a Csiky Gergely Főgimnázium végzős diákjának munkája. A hátsó borítón Radnóti Miklós költeménye (Szerelmes vers); a háttérkép Bodó Judit művészi fotója: Napsugár csapda.

Köszönjük a szép illusztrációkat Kett Groza Jánosnak, Czernák Dorottyának és Madarász Izának.

A napfényes októberi napokon, hűvös estéken, harmatos reggeleken vedd kézbe a Szövétneket, kedves Olvasó, nézz bele, olvasd el, lelj benne örömet!


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'