Beszélő aradi ereklyék a Móra-múzeumban

Damjanich mankója, Kossuth sétapálcája, Petőfi dohányzacskója – csak néhány példa az egykori Aradi Ereklyemúzeum páratlan gyűjteményéből, melynek egy része Arad és Pécs után most Szegeden is megcsodálható a következő hetekben, március 4-ig. 

A tárlatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter nyitotta meg kedden este a Móra Ferenc Múzeumban. Arad a világon bárhol élő magyarok számára az 1848/49-es vértanúk városát jelenti – kezdte megnyitóját Semjén Zsolt. Hozzátette: hányszor beszélünk az aradi 13-ról, vitatkozunk, hogy szabad-e már a magyarnak sörrel koccintani, de biztosan fel tudjuk sorolni mind a 13 nevet? „Elődeink gondosan őrizték a neveket is. Az önkényuralom alatt széles körben elterjedt volt egy karperec, fekete karikán kilenc ezüstbetű – az aradi vértanúk nevének kezdőbetűi (azért kilenc, mert többük nevének azonos a kezdőbetűje)” – idézte fel a miniszterelnök-helyettes.

Az ereklyemúzeummal foglalkozó közös román–magyar történelmi bizottság három, kétnyelvű kötetet jelentetett meg munkájának eredményeiről. Az első egy múzeumtörténeti kiadvány az ereklyegyűjtemény létrejöttéről, a második egy katalógus a gyűjteményről, végül a harmadik válogatás az anyagból. „Igyekezzünk úgy végignézni a kiállítást, hogy hagyjuk, hogy a tárgyak beszéljenek hozzánk!” – invitált a tárlatra Semjén Zsolt.

Pincébe száműzve

A kiállítás, amely a „Nyilvánosságtól elzárt 1848–49-es kultúrkincsek bemutatása a nagyközönségnek” EU által támogatott projekt keretén belül valósult meg, a Volt egyszer egy múzeum – válogatás az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből címet viseli. A pályázat keretében Csongrád Megye Önkormányzata, az Aradi Múzeum Együttes és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum magyar és román szakemberei dolgoznak együtt.

Az Aradi Ereklyemúzeum anyaga, a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény, mely mintegy 17 ezer emléktárgyat számlált, Trianont is túlélte, mert a román muzeológusoknak is elnyerte a tetszését. A hatvanas években azonban a raktárak mélyére száműzték, csak 1990 után vették elő egy szerényebb részét, a többi a „pincében” maradt. Az idők során a tárgyak nagymértékben károsodtak, ezért a mostani projektben román és magyar szakemberek restaurálták őket. A Móra-múzeumban is látható tárlat 150 darabos ízelítő az egykori páratlan kollekcióból.

Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke köszönetet mondott a projekt minden résztvevőjének, többek között Peter Hügelnek, az Aradi Múzeum Komplexum vezetőjének, Kedves Gyula ezredesnek, a Hadtörténeti Múzeum igazgatójának, a projekt tudományos vezetőjének, valamint Zakar Péter alelnöknek, aki történészként szakmai szerepet is vállalt a megyei önkormányzat részéről a projekt véghezvitelében.

’48 első és egyetlen múzeuma

A kiállításon a megnyitó után Kedves Gyula ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgató-helyettese, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója, a projekt tudományos vezetője kalauzolta körbe a vendégeket. Az igazgató elmondta, az Aradi Ereklyemúzeumot 1891-ben aradi lokálpatrióták nem a vértanúk ereklyéinek összegyűjtésére hozták létre, hanem ez volt Magyarország első és mindmáig egyetlen tematikus 1848-as múzeuma. „Mi ezzel a kiállítással, túl azon, hogy fel szeretnénk villantani, milyen csoda volt ott Aradon, ezt a tematikus sokszínűséget akarjuk megmutatni, az akkor kialakuló muzeológia példamutató gyűjteménystruktúráját” – összegzett Kedves Gyula. Azt is kiemelte: a magyar nemzettudat nagyon fontos formálóeleme az aradi vértanúk legendáriuma, amely beleépült a magyar mitológiába.

Többek között megcsodálhatjuk Kossuth Lajos sétapálcának álcázott puskáját, gróf Batthyány Lajosnak azt a sapkáját, amelyet a kivégzésekor viselt, és azt is, hogyan örökítették meg az aradi várfogságban velük történteket a „kazamata művészek”, akik rajzokat, festményeket alkottak egymásról, fogságuk helyszíneiről, emléktárgyakat készítettek, nem utolsósorban az őket támogató aradi polgárok megajándékozására.

www.szegedma.hu