Fölszálott a páva

CCIAT
Vasárnap, 2018. november 18., 09.48
Az első magyar nyelvi és irodalmi munkafüzet

Gazdagítja a szókincset

Gazdagítja a szókincset
Gazdagítja a szókincset

Október végén jelent meg, és a megye magyar pedagógusainak szervezett novemberi fórumon – szakmai körben – mutatták be az első aradi magyar nyelvi munkafüzetet. A Jobb egy példa száz leckénél című didaktikai segédeszközt két aradi magyartanár jegyzi: Nagy Gizella a gáji (10-es számú) Neuman Fivérek és Szabó László az Aurel Vlaicu (a 21-es számú) általános iskolából; a kiadvány megjelenését a Szabadság-szobor Egyesület támogatta.

„Hasonló munkafüzet jelent már meg Aradon, de felső tagozatos magyar nyelvi és irodalmi munkafüzet még nem” – mondta az egyik társszerző, Szabó László; a 10–14 éves korosztálynak szól az állandó szókapcsolatokról, tette hozzá. „2000-ben, amikor az 1-es fokozati dolgozatomat írtam, ezt választottam, és sok feladattal találkoztam. Néhány év múlva gondoltam, hogy jó lenne ezeket hasznosítani” – avatott be az előzményekbe Nagy Gizella. A könyvecske hetvennél több gyakorlatot tartalmaz a megoldásokkal együtt. Az egyszerűbb kiegészítéses feladatoktól a jóval bonyolultabb és nagyobb kreativitást igénylő nyelvtani feladatokig terjednek ezek a példák. „A magyar nyelv tanításának sajátos célja az anyanyelvi műveltség megalapozása, és a frazémák tanítása tulajdonképpen a nyelvhasználat változatos lehetőségeihez vezeti el a tanulókat” – fogalmazott Nagy Gizella.

Valóban jobb egy példa száz leckénél? – tettük fel a kérdést a két szerzőnek. „Meggyőződésünk! – válaszolta Szabó. – Ennek a füzetnek talán a legnagyobb haszna, hogy a gyerekek találkoznak az állandó szókapcsolatokkal, közmondásainkkal, szólásainkkal, amelyekkel a mindennapokban, a köznyelvben egyre ritkábban.” Nagy így vélekedett: „Gazdagítja a gyerekek szókincsét, ugyanakkor az anyanyelvi műveltséget is megalapozza. Kosztolányi Dezső szavaival élve: »„Mi a nyelvünket, melyet ükapáinktól örököltünk, úgy beszéljük, mint a kisgyermekek. Sok mindenre nem emlékszünk. De a nyelv, rejtetten, mindenre emlékszik«.” Valóban, ha a szólásokat nézzük, akkor nagyon sok érdekes történetet lehet elmondani ezek történetéről. Ez a gyerekeket is érdekli, de gondolom, hogy a felnőtteknek is sok újdonságot tartalmaz.”

A szórványvidéken külön értéke van egy hasonló kiadványnak, mert a nyelvromlás nagy méreteket ölt minálunk is. „Egy dévai kolléganő mesélte egy bő évtizede, hogy náluk a gyerekek gyakran románul beszélnek a szünetben. Akkor ez még nálunk nem volt jellemző. De sajnos most már nálunk is előfordul, rájuk kell szólnunk, hogy használják az anyanyelvüket. Ilyen helyzetben sokat jelent, hogy találkozhatnak ezekkel az állandósult kifejezésekkel, szólásokkal, amelyeket talán használni is fognak” – vélte Nagy Gizella.

A Jobb egy példa száz leckénél című munkafüzetből a megyei iskolákból már rendeltek. A megye határain kívül még terjesztik, de Szabó László szerint szándékukban áll más magyar nyelvterületekre is eljuttatni, mert hasonló nincs még, ezt a fejezetet nem dolgozták még fel munkafüzetben.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Csomós János / Kedd, 2008. november 25., 21.38 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Van e rá lehetőség, hogy fakultativ oktatásban tanulók számára megszerezzem ezt a könyvet? Nevelt gyermekeim Pankotán részesülnek fakultativ oktatásban a református tiszteletesasszony jóvoltából. Szívesen áldozok arra hogy a gyermekek minél többet beszéljenek magyarul (Bár csak magyarul beszélnének!).
Hozzászólt: Nagy István / Vasárnap, 2008. november 23., 22.18 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Jobb egy példa száz könyvecskénél.
Ez arról jut eszembe, hogy a két jeles kolléga, magyartanár a tegnapi "Anyanyelvünk drága ének" - régiós szavalóversenyre, amelyen 45 tanuló szavat Dsida Jenő és Faludy György verseket, egyetlen versmondó diákot sem nevezett be. Ők Aradról nem tudtak megjelenni a Jelen Házba, de bezzeg temesváriak, kisjenőiek, nagyzeréndiek és pécskaiak voltak.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'