JelenHaz
Csütörtök, 2019. március 21., 11.36
Gy. Szabó Béla kiálltás Déván

Hitből táplálkozó transzszilván jellemét is megismerhették

Hitből táplálkozó transzszilván jellemét is megismerhették
Hitből táplálkozó transzszilván jellemét is megismerhették

November 4-én a dévai Melite Református Gyülekezeti Házban nyitották meg a Gy. Szabó Béla 88 munkáját bemutató tárlatot. A kiállítás anyagát Ferenczy Miklós nyugalmazott lelkipásztor, a Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozója ismertette, aki a tárlatmegnyitót megelőzően a dévai református templomban hirdetett igét.

A kiállításon az erdélyi fametszés koronázatlan fejedelmeként emlegetett Gy. Szabó Béla alkotói pályájának számos mozzanatával ismerkedhettek meg a látogatók. Ferenczy Miklós lelkipásztor azonban ezúttal különös figyelmet fordított az Erdélyi Református Egyházkerület által tavaly kiadott Apokalipszis sorozat bemutatására, melyben az alkotó a Jelenések könyvének 22 fejezetét jeleníti meg egy-egy fametszeten.

A bibliai téma kapcsán, a tárlatmegnyitót követően Gy. Szabó Béla hitvilágáról kérdeztük Ferenczy Miklós lelkészt, aki a művész közvetlen társaságában tölthette gyermek- és ifjúkorát. – Amikor valakinek a hitéletéről beszélünk, el kell választani a hívő és a vallásos embert. A vallásos ember úgy tartja magáról, hogy ő jó, templomba jár, Bibliát olvas, adakozik és alkalomadtán elmondja, hogy te, te és te vétkeztél. A hívő ember annyit mond, hogy én vétkeztem, légy irgalmas vélem. Gy. Szabó Béla nem volt templomba járó ember, de nagyon mélyen hitt az Istenben. Erről nem csupán az 1947-ben született Golgota című alkotása, a Dante sorozat vagy épp az Apokalipszis tanúskodik, hanem a szinte minden képén fellelhető apró részletek: egy pillangó, egy madár, egy parányi élet, amely az alkotónak az élet iránti tiszteletét tükrözi.  Nagyon sokszor olvasta a Bibliát és élete alkonyán jutott el a Jelenések könyvének ábrázolásához. A 22 fejezet mindegyikét felvillantja sajátos értelmezésben, segítséget nyújtva a szemlélőnek megérteni a biblia legnehezebb könyvének üzenetét – fogalmazott Ferenczy Miklós. Elmondta továbbá: Gy. Szabó Bélát éppen mélyen gyökerező hite tartotta itthon Erdélyben, ahol úgy érezte, küldetése van. Ez tette őt egyedivé a világ fametszői között. Ez tette lehetővé számára, hogy élete során megteremje a lélek gyümölcseit: a jóságot, békességet, türelmet, hűséget.

A dévai tárlatmegnyitó résztvevői tehát Gy. Szabó Bélának nem csupán életútját, alkotói pályáját ismerhették meg a kiállításra került pasztellek, tus- és szénrajzok, metszetek, valamint a bemutatott Apokalipszis sorozat kapcsán, de villanásnyira betekinthettek az alkotó lelkivilágába is, példát és erőt meríthettek hitből táplálkozó transzszilván jelleméből.

Ferenczy Miklós lelkipásztor ezúttal is követte Gy. Szabó Béla nagylelkűségének a példáját, egy-egy alkotással és Apokalipszis-sorozattal ajándékozva meg a dévai református gyülekezetet, illetve Rátoni Csaba lelkipásztort.

A Melite Református Gyülekezeti Házban ez év végéig tekinthetők meg a Déván első ízben kiállított Gy. Szabó Béla-alkotások.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'