Fölszálott a páva

http://hunor.rmdsz.ro/
Vasárnap, 2019. november 17., 07.08
Halálának századik évfordulójára emlékeztek Csókán

Kálmány Lajos vajdasági hagyatéka

Kálmány Lajos vajdasági hagyatéka
Kálmány Lajos vajdasági hagyatéka
Az elmúlt hétvégén, szeptember 28-án és 29-én Csókán, a szerbiai Bánátban, a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület épületében emlékkonferenciát tartottak Kálmány Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság szervezésében megtartott konferencián néprajzkutatók, irodalomtörténészek, múzeumigazgatók, pedagógusok tartottak érdekes előadásokat.

   Kálmány Lajos (1852–1919) volt az első tudományos gyűjtője a falvak, puszták népköltészetének. Szegedi tanulmányainak befejezése után 1875-től Arad megyében, Pécskán volt római katolikus káplán, majd gyakran áthelyezték Arad, Csongrád és Békés megye különböző falvaiba, ahol népdalokat, népballadákat, betlehemes játékokat, népmeséket, hiedelmeket, gyermekrigmusokat, köszöntőket, gúnydalokat stb. gyűjtött. Két kötetben adta ki gyűjtéseit: Koszorú az Alföld virágaiból és Szeged népe címmel.
   Szombaton Kiss Tóth Erika, az MFMME elnöke üdvözölte a vendégeket, majd a csókai Csalogány asszonykórus népdalokat adott elő Kálmány Lajos gyűjtéséből. Dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnökének megnyitóbeszéde után magas színvonalú előadások következtek:
Beszédes Valéria ny. néprajzkutató (Palics, Szerbia): Kálmány Lajos nyomában a hetvenes években. Negyven évvel később Szajánról és Cérna Baráról;
Boja Patyi Sarolta önkéntes néprajzi gyűjtő, óvodapedagógus (Mohol, Szerbia): Epikus folklórkutatás az ezredfordulón;
dr. Raffai Judit docens, Újvidéki Egyetem, Magyar Tanítóképző Kar, Szabadka (Szerbia): A folklorista Kálmány Lajos gyűjtői és textológiai gyakorlata;
Silling István ny. egyetemi tanár (Kupuszina, Szerbia): Kálmány Lajos és a Krisztus-mondák. Az élet tragikuma a vajdasági Krisztus-mondákban;
Limbacher Gábor néprajzkutató, a Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója (Szécsény, Magyarország): Kálmány Lajos archaikus népi- imádság-gyűjtései;
Brittich Erzsébet képzőművész, író (Arad, Románia): elénekelte Bogár Imre balladáját Kálmány Lajos pécskai gyűjtéséből. Néprajzkutatások Arad megyében – a múltban és napjainkban című előadásában Peretsényi Nagy László Fábián Gábor, Kálmány Lajos munkásságáról beszélt, majd dr. Kovács Ferenc, Salamon Ida, Apáczai Bölöni Sándor, Csanádi János gyűjtőmunkájáról, a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület kiadványairól, Sarusi Mihály békéscsabai író Kisiratost bemutató köteteiről, a népi kultúránk megőrzésére törekvő néptánccsoportok, népdalkörök munkájáról, a Tornyai Tájházról, Tóth Piroska és Suttyák András gyűjteményéről és a népi életmódot bemutató alkalmakról, a nagyzeréndi mézeskalácsosok, néhai Szénási Ferenc és Szénásiné Gúti Zsuzsa munkájáról, és a sok néprajzi elemet tartalmazó monográfiákról, melyeket Balta János szerkeszt kétkötetes antológiába 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében címmel;
Kónya Sándor középiskolai tanár (Csóka, Szerbia): Énekeljünk Kálmány Lajos gyűjtéséből;
Pastyik László ny. irodalomtörténész, bibliográfus (Topolya, Szerbia): Kálmány Lajos történész paptársai és barátai;
Bárth János ny. múzeumigazgató (Kecskemét, Magyarország): Paptartás a kalocsai főegyházmegyében (1738–1849).
   Vasárnap két előadás volt:
– Fehér Viktor doktoranduszhallgató a Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékén (Pécs, Magyarország/Egyházaskér, Szerbia): Kálmány Lajos egyházaskéri emlékezete;
dr. Szőke Anna ny. néprajzkutató (Kishegyes, Szerbia): Kálmány Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk isten­asszonya.
   Az előadások után a résztvevők bejárták Kálmány Lajos észak-bánáti gyűjtési helyeit: Padé, Szaján, Feketetó, Kanizsamonostora, Egyházaskér falvakat, megnézték a templomokat, megemlékeztek és koszorúkat helyeztek el a padéi és az egyházaskéri katolikus templomok falán levő Kálmány Lajos-emléktáblákon. A Vajdaságban a délszláv háború után a római katolikus egyház erősíti a magyar identitástudatot.
A megemlékezésen Arad megyét képviselő.

Brittich Erzsébet

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Bajnai István / Szerda, 2019. október 02., 16.02 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Csak egy kis pontosítás: Kálmány Lajos nem működhetett segédlelkészként, ill. plébánosként sem Csongrád, sem pedig Békés megyében. Az előbbi akkoriban a Váci, utóbbi pedig a Nagyváradi egyházmegye része volt. Ellenben működött Arad vármegyén kívül Csanád és Temes vármegyékben...

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'