JelenHaz
Kedd, 2019. december 10., 16.04

Klebelsberg-nap Pécskán

Barna Gábor, Czégényi Dóra, Nagy István, Szűcs Zoltán
Barna Gábor, Czégényi Dóra, Nagy István, Szűcs Zoltán

Jó receptet kínált szombaton Pécskán a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület arra, hogyan kell a hagyományőrzéssel felkelteni a lokálpatrióták érdeklődését, ezért aztán nem véletlen, hogy szépszámú közönség töltötte meg a 2-es iskola dísztermét.

A hagyományos Klebelsberg-napon ezúttal kevesebb szó esett a névadóról, de ez természetes is, hisz amint azt Nagy István egyesületi elnök korábban jelezte, a fő cél a méltatlanul elfelejtett, vagy háttérbe szorult pécskai szülöttek tevékenységének, munkásságának a bemutatása, az emlékezés életben tartása.

Ehhez aztán most szombaton sikerült is megfelelő előadókat meghívni. Barna Gábor a Szegeti Tudományegyetem Bölcsészet Tudományi Kar Néprajzi Tanszékének tanszékvezető professzora tartott érdekfeszítő és rendkívül izgalmas előadást Kálmány Lajos gyűjtőmunkájának jelentőségről, kitérve annak életrajzi adataira is. Elmondta, hogy Kálmány Lajos, mint magyarpécskai káplán , itt kezdte népköltészeti gyűjtését, aminek állítólag nem mindenki örült, hisz összeférhetetlen, nehéz, ugyanakkor a parasztokhoz húzó természete miatt gyakran összeütközésbe került feletteseivel. Sajnos Kálmányt nem hagyták hosszabb ideig egyetlen plébánián sem, nem volt lehetősége híveivel komolyabban összeszokni, mert rendre tologatták Temes, Torontál, Arad és Csanád megye területén lévő egyházkerületekben . Ilyen módon hosszabb-rövidebb ideig a Szeged környéki és a bánsági magyar katolikus lakosságú falvak többségében megfordult a mintegy négy évtizedes papi szolgálata során. Az állandó helyváltoztatás nagy, viszonylag homogén – Szegedről kirajzott népességű – terület alapos áttekintését és óriási népköltési gyűjtést tett lehetővé. Pótolhatatlan nagy értékű folklórt mentett meg a múlt századi Alföld egészében még tradicionális világából. Az addig túlnyomórészt tündérmesére, régies balladára és lírai dalra figyelő népköltési gyűjtést számos új műfaj tudatosításával gazdagította (történeti és katonaénekek, betyárballadák, hiedelemtörténetek, helyi mondák, vallásos mondák stb.). A Kriza János klasszikus gyűjtései nyomán Erdélyre tekintő kutatás érdeklődését más tájak, elsősorban az Alföld felé irányította. Folklorisztikai tanulmányai, melyek a népköltészet mitikus alakjaival foglalkoznak, úttörőek, a modern magyar folklórtudomány korszerű megalapozásához járultak hozzá. Kálmány életében nem sok elismerésben és csekély anyagi támogatásban részesült. Értékes gyűjteményeit jórészt saját költségén adta ki. Elhagyatva, rossz körülmények közt halt meg. Jelentős kéziratos hagyatékának egy része több mint harminc évvel halála után látott napvilágot.

Kálmány Lajos hiedelemkutatásainak tudománytörténeti jelentőségéről Czégényi Dóra, a kolozsvári BBTE Bölcsészkar, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék egyetemi tanársegédje beszélt rendkívül színvonalas előadás keretében. Sőt, helyenként a tanársegédnő, a hallottak alapján „elfelejtette” hol, kiknek tart előadást, és átcsúszott az akadémiai, első hallásra érthetetlen és követhetetlen mondatfüzérek mezejére. Ami gyakran öncélúnak tűnt, hisz amennyiben „leviszi” mondandóját, sokkal maradandóbb Kálmány-értékeléssel telítve megy haza az érdeklődő hallgatóság.

Végül bemutatásra került a Péter László, a Szegedi Tudományegyetem ny. professzora szerkesztette Kálmány Lajos – Magyar hitvilág című kötet, amely a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesülettel közös kiadásban látott napvilágot. Péter László elmondta, a kötetben Kálmány Lajosnak szétszórtan megjelent, szinte hozzáférhetetlen mitológiai és folklorisztikai írásait gyűjtötte egybe s az olvasó a dolgozatok időrendjében követheti nyomon a tudós papnak a magyar hitvilágról alkotott, folyton gazdagodó képét.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szűcs Zoltán Magyarország kolozsvári konzulja is.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Halász Péter / Szerda, 2009. november 11., 17.59 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Ilyen eseményekre van szüksége ennek a szegény lezüllesztett, szellemi nyomorékká tett országnak, hogy végre felemelhesse a fejét.
Hozzászólt: Nagy István / Vasárnap, 2009. november 08., 14.44 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az 5-ei lapszámban http://www.nyugatijelen.com/jelenido/emlekezes_pecska_nagyjaira.php egy meglepatést is ígértem.

A meglepetés egy CD volt, amelyre 10 Klebelsberges kiadvány digitalizált változata lett felírva, közöttük a HUSZTI JÓZSEF által 1942-ben kiadott GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ ÉLETMŰVE című - alig hozzáférhető - 374 oldalas könyv.
Akit érdekel ez a CD, illetve a bemutatott Kálmány-könyv, azt arra kérem írjon a klke kukac pecska pont ro ímélcímre.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'