Lőwy Árpád, a pajzán költő

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör április 30-án, kedden délután tartotta soros munkaülését a megyei könyvtár Astra Termében.

A rendezvényt Szarvashegyi Rozália ny. tanítónő nyitotta meg Világnapokcímű prózai írásának felolvasásával. Humoros, derűt fakasztó munkája nagy sikert avatott.

Dr. Vajda Sándor Dr. Réthy László tudós-akadémikus, alias Lőwy Árpád, a pajzán költő című tanulmányát ismertette a közösség tagjaival. Megtudhattuk róla azt, hogy 1851. november 21-én született Szarvason, középiskoláit a szarvasi és a pesti református főgimnáziumban végezte. A krakkói Jagelló Egyetemen szlavisztikát tanult, a pesti tudományegyetemen jogot hallgatott, Bécsben szanszkrit, örmény, szláv nyelvészetet, Pesten történelmet tanult. 1877-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett, 1880-ban bölcsészdoktor, 1892-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1900-ban egyetemi magántanár.

Már gimnazista korában kitűnt költői tehetségével. Különböző újságokban és folyóiratokban közöl verseket, humoros írásokat, útirajzokat. Lőwy Árpád álnéven megírja pajzán verseit, melyek életében többnyire nem jelentek meg nyomtatásban, de kéziratos formában elterjedtek. Az ország szinte minden nagyobb településén megfordult Nagyváradtól Sopronig, Déstől Galsáig, de felolvasott Bécsben, Londonban, Genfben, Párizsban, Jénában is.

Hétévi házasság után meghal felesége, Tokaji Nagy Irén, így két gyermekét Aradon élő nővére nevelte. Egy évvel később hal meg alig hatéves kisfia, s e tragédia után kezdi ontani pajkos verseit. Réthy professzorként a múzeumban szorgalmasan dolgozott, miközben Lőwy Árpádként pajzán verseket írt. A tudós-költő több ezer embert szórakoztatott, ám kevesen értették, hogy megannyi szenvedése gyöngyözi ki lelkéből szókimondó költeményeit. Írásművészetével sokkal nagyobb sikert aratott, mint tudományos tevékenységével.

Lőwy Árpád verseiben az erotika üdítő, finom és jóindulatú. Költő, szorgalmasan tanuló tudós, melegszívű ember, őszinte barát és bohém örökifjú. Költeményeiben egyszerre van jelen az erő, a költői lelemény, a kihívó polgárpukkasztás (Amerikai párbaj, Öreg órák múzeumában, Újévi köszöntő, Örök igazság, A kassai dómban, Krisztusban élek stb.).

1914. november 24-én hunyt el Aradon 63 éves korában. Családi sírboltjába temették el.

Vajda dr. előadása által a hallgatóság hiteles képet kapott a költő-akadémikus életéről, tevékenységéről. Czernák Ferenc ny. ezredes számtalan verssel illusztrálta az elmondottakat.

Meglepetésként Bátkai Sándor vállalkozó Berzsenyi Dániel Fohászkodáscímű művét szavalta el, majd szeretvendégség és baráti beszélgetés tett pontot a Tóth Árpád Irodalmi Kör áprilisi rendezvényére.