Mátyás király apjának a birtokán

Gazdag és színvonalas rendezvények várták vasárnap is a Hunyad megyei magyarságot a Magyar Napok keretében. Vasárnap a rendezvények helyszíne a vajdahunyadi vár és annak külső udvara volt, ahol nemcsak helyiek, hanem dévaiak, csernakeresztúriak, szászvárosiak, székelyföldiek és magyarországiak töltöttek el együtt egy nagyon kellemes napot és felemelő estét.

Az egész napos program minden korosztályt megszólított. A kisebbeknek Kalandok Mátyás király udvarában címmel kézművesfoglalkozásokat és udvari játékokat oktattak, majd animációs filmeket vetítettek a nagy királyról. A lovagi sátor és a különféle középkori viadalok viszont nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek érdeklődését is felkeltették.

A történelem iránt érdeklődőket valós csemege várta. Dr. Radu Lupescu történész, a kolozsvári egyetem docense színvonalas előadást tartott a Hunyadiak ősi fészkéről, annak közel 600 éves történelméről, a felépítéstől egészen a restaurálásig. A kolozsvári történész alaposan tanulmányozta a várat, ha másért nem, azért is, mert név szerint kötődik a híres családhoz, édesanyja neve ugyanis Hunyadi Erzsébet. Választékos, szép magyar nyelvű előadásában dr. Radu Lupescu tudományos érvekkel mutatta be, hogy a vajdahunyadi várat Hunyadi János építtette fel, alakja és jellegzetességei az ő idejében alakultak ki, felesége, Szilágyi Erzsébet és fia, Mátyás király csupán apró részletekkel járultak hozzá a monumentális várhoz. Még a Mátyás-loggia néven ismert szárny – amit a történészek és a közhiedelem is Mátyás királynak tulajdonít – is Hunyadi János idején épült. Az ő idején épült részeken erős az olasz hatás, minden valószínűséggel itáliai mesterek építették, miközben a későbbi idők bővítéseire – kisebb méretű – a francia hatás a jellemző. Mindezek azonban elvesztek volna a komáromi születésű Arányi János áldásos mentési erőfeszítései nélkül. 1854-ben a vár leégett, 10 évig szinte senki sem törődött az erősen omladozó építménnyel, műemlékvédelem még nem létezett akkoriban. Arányi János orvos azonban minden szálat megmozgatott a vár restaurálására, saját vagyonát is erre áldozta, mondhatni, ő mentette meg a várat a teljes pusztulástól. Dr. Lupescu szerint emiatt emléktáblát érdemelne Vajdahunyadon.

A történelmi előadás után a dévai Dél-Erdélyért társaság Renaissance táncegyüttese elevenítette fel Mátyás király korát Hunyadi János várának belső udvarán. Nemcsak korabeli táncokat adtak elő, hanem táncra is oktatták az érdeklődőket táncház keretében. Közben a külső udvaron is zajlott az élet, Mátyás élettereicímmel kétnyelvű pannókiállítást mutatott be a nap fő szervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület, melyen az igazságos király életében fontos szerepet játszó helyszínek szerepeltek. A program ugyanis gazdag, annyira gazdag, hogy egyeseknek még ebédelni sem jutott idő. Holott ételből is gazdag volt a választék, a helyiek és a Vas megyei vendégek 5 üstben főztek finom gulyást, gombóclevest és középkori ínyencségeket, melyeket „vitték mint a cukrot”, s nemcsak a rendezvényre érkezett magyarok, de a várat meglátogató románok is. A magyarországiak palacsintát is sütöttek és saját készítésű pálinkát is kóstoltattak.

Ferenczi István, a helyi RMDSZ elnöke, Dan Bobouţanu polgármester, Winkler Gyula megyei RMDSZ-elnök és Marton Ferenc, a Vas megyei közgyűlés testvérkapcsolatokért felelős alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd a külső udvar színpadán a csernakeresztúri hagyományőrző és a lövétei Kákvirág néptáncegyüttesek léptek fel bukovinai székely, illetve székelyföldi néptáncokkal. A Vas megyei Győrvárról érkezett Bomba Buli és a marosvásárhelyi Titán koncertje is nagy sikert aratott. Az est fénypontja a budapesti Kormorán együttes koncertje volt. Hazafias dalaival a budapesti, székelyföldi, vajdasági és felvidéki művészekből álló Kormorán felemelő pillanatokkal örvendeztette meg a közönséget, amely együtt énekelte a művészekkel a Nemzeti dalt, s a magyar zászló lengetése sem maradt el. Mondani sem kell, hogy az előadást vastaps fogadta, főleg, hogy a nemzeti és a székely himnusszal zárták az előadást.