Megörökítve a közelmúlt aradi színészete

Személyes tapasztalatunk: az emberek többségét nem érdekli, ami számára teljesen ismeretlen. Azzal foglalkozik szívesebben, amellyel kapcsolatban saját tapasztalatai vannak, vagy hallott róla valamit legalább. Reméljük színháztörténetünk második kötete ez utóbbi kategóriába tartozik, hiszen az időszak, amelyet magába foglal, különösen az utolsó fejezet közel van a jelenhez. Sokan élnek még azok közül, akik személyesen ismerték az egykori sztárokat, Rappert Dódit, Dukász Nusit, Dóka Jánost… Egy kedves ismerős, aki egykor Szendrey igazgató szomszédságában lakott, arról mesélt, hogy a népszerű direktor felesége, a hajdani szubrett, Szendreyné Rontay Boriska idős korában is igen barátságos és jó humorú hölgy volt. (A direktorék leányunokája jelenleg családjával Kolozsváron él).

Sokan láthatták szerepelni a pályáját 1937-ben itt kezdő Senkálszky Endrét, hiszen néhány éve még játszott a kolozsvári színpadon. Az 1915-ban (!) ideszerződött operaénekesnőt, Várady Margitot a hatvanas években is hallhatták énekelni az aradi református templomban. (A művésznő szépen gondozott sírja a Felső temetőben van.)

Az sem kizárt, hogy az ifjabb nemzedék is „találkozott” az egykori aradi magyar teátrummal a szülők, a nagyszülők vagy a szomszéd néni múltat idéző történeteiben, hiszen az ő fiatalkorukban a színház a társadalmi érintkezés fontos színhelye volt.

Az aradi magyar színjátszás 130 éve második kötete 1905 őszétől, Szendrey Mihály direktorságának kezdetétől 1948 őszéig, a Népszínház magyar tagozatának megszüntetéséig ad tájékoztatást az aradi színészetről. A könyv szöveges része (ugyanúgy, mint az első kötet esetében) az aradi színházjátszás eseményeit, az itt fellépő jelentősebb színészeket mutatja be, néhány fontosabb színház- és irodalomtörténeti információval egészítve ki a helyi adatokat. A monográfia négy nagyobb fejezetre tagolódik azoknak a történelmi eseményeknek alapján, amelyek döntően befolyásolták a város (és lényegében egész Erdély) színészetét. Ilyen az első világháború, az impériumváltás, az 1940-es bécsi döntés, az 1945-öt követő rendszerváltás.

A szöveghez szorosan kapcsolódik a dokumentáció, amelynek legfontosabb része a repertórium, ez közli az évadok napi műsorát, a művek teljes címét és a szerzőket. Ennek segítségével az érdeklődő könnyen áttekintheti, mit játszottak, és azt hányszor egy meghatározott évadban. Ha pedig egy-egy konkrét mű vagy név érdekli, akkor a darabcím mutatóban vagy a névmutatóban megtalálhatja, hogy ez a szövegben melyik oldalakon fordul elő. Szerepelnek még benne az évadonkénti társulati névsorok, illetve a felhasznált irodalom.

Piroska Katalin

***

A könyvet március 9-én 18 órakor a Jelen Házban mutatják be. A szerzők: Piroska (Schmidt) Katalin és Piroska István az est végén dedikálják kötetüket.