Csütörtök, 2018. június 21., 00.03
Tóth Árpád Irodalmi Kör

Neves magyar iskolaalapítók

Matekovits Mária
Matekovits Mária

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör február 20-án, kedden délután – a belső felújítási munkálatoknak köszönhetően – 6 órakor tartotta soros munkaülését a megyei könyvtár olvasótermében.

A körelnök köszöntőjében boldogan emelte ki, hogy nem hiába öregbült az irodalmi társaság hírneve, már nagyon sok a tehetséges és jól felkészült előadó. Elég, ha csak dr. Brauch Magda, Nagy Gizella, Matekovits Mihály vagy dr. Vajda Sándor nevét említjük.

A februári munkaülésen ezúttal Matekovits Mihály ny. matematikatanár tartott színvonalas és érdekfeszítő előadást Neves magyar iskolaalapítók címmel.

Bevezetőjében az iskola szerepéről, fontosságáról értekezett, hiszen majdnem minden ember kapcsolódik valamiképpen az iskolához, akár diákként, akár szülőként, nagyszülőként, szomszédként vagy éppen pedagógusként.

A vetítéssel egybekötött kisesszé az első modern pedagógusról, Comeniusról értekezett elsőképpen, aki hangsúlyt helyezett a 3–6 éves időbeosztásra. A tanév ebben a rendszerben az ősz elején kezdődik és tavasszal ér véget. A kicsinyek 6–12 éves korig népi iskolában tanulnak, 12–18 éves korban az „arra érdemesek” gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, 18–24 éves korban pedig a legjobbak az akadémián tanulhatnak.

Magyarországon legrégibb iskoláink, melyek az Árpád-korszakban virágoztak, az úgynevezett fárai iskolák voltak. A zárdai, káptalani, székesegyházi iskolák a mai líceumok feladatát teljesítették.

Más természeti népekhez hasonlóan a magyar oktatás úttörői a sámánok, magyar nevükön táltosok voltak.

A honfoglalás (896), de főleg a Szent István nevéhez fűződő államalapítás (1000) után az oktatás a kolostorok hatáskörébe került. A középkor idején főleg a bencések és a domonkos rendi szerzetesek tanították a nemesek utódait. Nagy Lajos király 1367-ben hozta létre az első magyar egyetemet Pécsett. Tanulmányának további részében az előadó Apáczai Csere Jánosról beszélt, a Magyar Enciklopédiáról, A bölcsesség tanulásáról, valamint kiváló pedagógusi munkásságáról. Értekezett a reformáció iskolaalapító tevékenységéről, megismerhettük Brunszvik Teréz grófnő munkáját (1775–1861) az első magyarországi óvodák megalapítása kapcsán. Szerinte a korai nevelés a legfontosabb az ember életében.

Betekintést nyerhettünk Eötvös József Károly (1813–1871) magyar jogász, író, miniszteri iskolaszervező tevékenységébe, Klebelsberg Kunó (1875–1932) munkájába, Trefort Ágoston, Németh László, Kodály Zoltán, Kallós Zoltán pedagógusi munkásságába.

A jól dokumentált előadást Matekovits Mária ny. tanárnő illusztrálta felolvasással. Az est agapéval ért véget.

Mindenki jól járt, aki délutánjából egy órát az irodalmi kör tagjainak társaságában töltött.

 

Regéczy Szabina Perle


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'