Szerda, 2018. február 21., 11.15
A Nagyváradi M. M. Pódium Színház Aradon

Sörmester, avagy a meghallgatás

Sörmester, avagy a meghallgatás
Sörmester, avagy a meghallgatás

Pénteken este a Jelen Házban az Aradi Magyar Színház rendezésében zajlott előadás után Meleg Vilmosnak, a darab egyik főszereplőjének és rendezőjének (régi ismerősök), meg Herman Ferencnek, a legfőbb főszereplőnek gratulálva a produkcióhoz, bevallottam: nem ismertem A Sörmester c. darabot, annak dacára, hogy az általam igen nagyra becsült Vaclav Havel író (1989 után csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök) a szerzője. Mire a kiváló színész (Meleg Vilmos, egy ideje a Nagyváradi Állami Filharmónia menedzsere) elmondta: az 1990-es évek elején fedezte fel a darabot, amelyet a váradi színház annak idején színpadra vitt, stúdiódarabként sikerrel játszott, és most az M. M. Pódium ismét műsorára tűzte.

A váradi filharmónia újdonsült menedzsere egyébként, ha elfoglaltsága engedi, most is fellép, a közönség örömére, színészként.

Jó, hogy ez a nagyszerű színmű Aradra is eljutott. Bár, őszintén szólva, nem ajánlanám meggyőződéssel a mai harmincas-negyvenes évjáratú nézőnek, mert nemigen tudna mit kezdeni vele. Honnan tudhatná, hogy egykoron (a mű 1974-ben íródott) mit jelentett a darabban megfogalmazott üzenet lényege, a megfigyelés, a besugás?

A Sörmestertazok értik igazán, akiknek van bizonyos történelmi tapasztalatuk, ismeretük. Az 1970-es, -80-as évek nézője számára (nem tudom, hogy akkor a darabot bemutatták-e hazájában – valószínűleg nem) biztosan „robbant” volna, tájainkon feltétlenül. Mint Sütő András 1989 előtt színpadra került néhány színműve, amelyeket az utóbbi években némely ifjú titán erősen megkérdőjelez.

Ma már az átdolgozott, egykor Audiencia (meghallgatás, kihallgatás) címmel játszott A Sörmesterszerencsére (és remélhetőleg) veszített aktualitásából.

A darab arról szól, hogy egy (jelentéktelen) csehországi sörgyár vezetője, sörmestere magához rendeli egyik, hordógörgető beosztottját, aki, nem mellesleg, politikai okokból kirúgott, bizonyára átnevelési célzattal fizikai munkára irányított neves (a kor menő könnyűzenei énekeseit, színésznőit közelről ismerő) színházi szakember, színpadi szerző. (Romániában is ismerős lehet a helyzet.) A hosszas, banálisnak tűnő beszélgetés, amelynek során a műveletlen, de jóindulatú, élete beteljesületlenségeit többször hangoztató, állandóan vedelő sörmester legalább ötször megkérdezi, például, van-e felesége, gyereke, a darab vége felé jut el a lényeghez. A sörmester arra szeretné rávenni beosztottját, hogy ő írja meg magáról a kötelező heti jelentést a „szerveknek”; egy értelmiséginek ez, ugye, nem lehet gond, minthogy otthon van az írásban, másrészt nem közölne magáról semmi kompromittálót (lehetne pedig, például azt, hogy találkozgat Kohouttal, a drámaíróval, a cseh ellenállás egyik emblematikus alakjával), a sörmesternek pedig sokkal könnyebb lenne az élete... Mindenki jól járna az adott körülmények között, amikor az erkölcsi normák nem, vagy legalábbis sokat nem számítanak. A felajánlott, sok előnnyel járó raktárosi állást (birtokában, például, nyugodtan írhatna is) hálásan fogadó művészembernek azonban a jelek szerint ez már túl sok, nem megy bele – noha a végső jelenet,  amelyben a főnök korábbi mondását idézve megy vissza a sörmesterhez  („sz...r az élet”), akár beleegyezésként is értelmezhető.

Vaclav Havel saját élettasztalata alapján írta meg az Audienciát, volt idő, amikor fizikai munkásként dolgozott.

A Sörmesterben négyen vonulnak fel (Sörmester – Herman Ferenc, Vanek, színházi szakember, író – Meleg Vilmos, Galina – Szalai Gabriella, a könnyűvérű fehérnép, Frantisek, a „szolga” – Kádas Ferenc). Az első kettő a meghatározó, a mellékszereplők csak a darab kor-háttérhangulatát illusztrálják. De a Sörmester majdnemhogy egyszereplős darab, s egy színészen áll az előadás sikere vagy sikertelensége.

Meleg Vilmost, e darab „másodhegedűsét” (az értelmiségi szerepében) talán fölösleges értékelni: érett, kitűnő színész, aki mindig hozza, (most is hozta) a – hogy is mondjam: ez esetben halványan megírt – szerepet.

Herman Ferencet többször láttam az M. M. Pódium aradi előadásain. A Sörmesterben nyújtott alakítása szerintem pályafutásának legjobb alakítása (vagy azok legalábbis egyike): mondhatni kifogástalan. Amihez, nyilván hozzájárult Meleg Vilmos rendező is, hisz olyan szereplőt választott, aki fizikai megjelenésénél fogva is hihetően képes a darab követelményeinek (óriási mennyiségű sör – valójában persze tea legurításának) teljesítésére.

Ezen túl: játékával is meggyőzött. Gratulálok!

Amúgy nem vagyok biztos benne, hogy – néhány ellentétes vélemény hallatán – A Sörmester a közönség egyértelmű elismerésével találkozik. Mindentől függetlenül: számomra szép este volt.

Ha másoknak nem, nyugodtan vitatkozzanak.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: ember stela / Hétfõ, 2018. február 19., 10.54 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

absolut la momentul oportun al situației din romania
Hozzászólt: ember stela / Vasárnap, 2018. február 18., 21.47 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

am văzut reprezentrea la șimleu silvaniei, zai , 18,02,2018,, o tragicomedie, despre impostură, turnătoria securității, raportate la intelectualul onest , costrâns să accepte copromisul pentru a supraviețui,,,

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu