Szandi és Csaba, a kisugárzó boldogság
Amint arról már beszámoltunk, az Expo Arad Kiállítási Csarnokban szombaton megszervezett farsangi mulatság sztárvendége Szandi volt, akit a régiónban gyökerező férje, Bogdán Csaba is elkísért.
A közel másfélórás fellépés, az egyórás dedikálás dacára Szandinak folyamatosan volt ereje mosolyogni, mindenkihez volt egy kedves szava, bárkivel lefotóztatta magát. A házaspár zokszó nélkül, látható érdeklődéssel vállalta a beszélgetést is.
A sztárénekes elmondta, a határtalan energiát elsősorban a Jóistentől kapja, a hajlamot az édesanyjától örökölte, aki valóságos energiabomba. Az sem elhanyagolandó, hogy maga szereti az embereket, akiknek örömöt okozni jó érzés számára. Meg aztán az is meglehet, az aktuális nézők életükben először, de talán utoljára is látják, ezért azt akarja, hogy a találkozásuk szép emlékként maradjon meg.
2009-ben jelent meg az utolsó albuma, a 18. lemeze, de további terveket szőnek, amelyek azonban egyelőre képlékenyek, ezért nem kívánt beszélni róluk. A zene mellett sportambíciókat is táplál, szeptembertől szeretne beiratkozni a testnevelési főiskola levelező tagozatára. Most éppen a felvételihez szükséges vizsgáinak a letételén dolgozik, fellépései és 3 gyermeke mellett sokat kell tanulnia. Szombaton TF tanfolyamra elvitte középső fiát, a nyolc és fél éves Domonkost, aki az aradi fellépés délelőttjén vele együtt négy és fél órát sportolt. Tehát a gyermekei számára is megpróbál jó példakép lenni, noha a családi életet, a gyermeknevelést nem könnyű a karrierépítéssel összekötni. Ehhez először is egy olyan csodálatos férjre van szükség, mint Csaba, aki rengeteget segít neki a gyermeknevelésben, noha édesanyaként a legtöbbet maga foglalkozik velük. Szerinte Csaba csodálatos apuka és férj, akihez hasonlóról a legtöbb anyuka és feleség csak álmodozik. Öttagú családjuk egy szövetség, olyan közösség, amelyiknek a tagjai segítik egymást. A gyermekek nem sztárként gondolkoznak édesanyjukról, ha meglátják a tévében, természetes jelenségként kezelik. A férj, Csaba nemcsak elkíséri minden fellépésére, hanem az egész háttérről is gondoskodik. Szandi fellépései tulajdonképpen kétszemélyes produkciók azzal együtt, hogy egyedül van a színpadon. A sikeres lebonyolításhoz viszont a háttérben rengeteg a teendő. Mert maga a színpadon akármilyen jól is énekel, a nem megfelelő technikával a produkciót nem lehet kellő színvonalon megjeleníteni. Csaba a fellépés helyszínén rendelkezésére álló technikát, ha szükséges, megpróbálja felturbózni, zenészként és technikai emberként sok mindenhez ért. Tehát maximális segítség Szandinak menedzserként, sofőrként, stúdiózenészként mindent elrendez, a fellépőnek maximális biztonságot ad, ha őt a háttérben tudja, ő az a bizonyos szürke eminenciás, aki a háttérből a sztár útját egyengeti.
A feleség részéről történt felmagasztalás miatt talán kissé zavarban kapcsolódott utólag beszélgetésünkbe Csaba. Vele kapcsolatban annyi szépet halmozott fel Szandi, hogy nem is a közös pálya, hanem a perjámosi gyökerekről faggattuk. Néhány évvel ezelőtt, amikor még élt az édesapja, együtt ellátogattak Perjámosra, ahol az megmutatta neki a Maros melletti kikötőt, ahol valamikor a nagyapjának a vízimalma állt. Egy nagy áradás alkalmával azonban a malmot elvitte a víz, Csaba dédnagyapja menteni próbálva a menthetőt, fejszével akarta elvágni a malomrögzítő köteleket. A kapkodás miatt azonban belevágott a lábába, a seb elfertőződött, amibe bele is halt. Azt követően a felesége és az édesanyja Temesvárra kerültek a nagybácsihoz. A továbbiakban a család Temesváron élt, ahova hazajártak Csaba nagyszülei, szülei, de maga is. Perjámoson már csak a temetőben találhatók rokonok, a Bruch vonalon. Tehát a felmenők sváb eredetűek voltak. Érdekesnek találta a fellépés utáni beszélgetést egy máramarosi fiatalemberrel, aki szerint ott sok Bogdán nevű ember él, lévén, hogy a család másik ága máramarosi gyökerű. Perjámos és Máramaros révén tehát mindenképp erdélyi származásúnak tartja magát, amit mindig vállal, már gyermekkorában is rengeteg időt töltött Erdélyben.
Csaba erdélyiségét Szandi is a magáévá tette, ahányszor csak tehetik, ide utaznak, a gyermekeket is elhozták. Az iskolában feltűnést is keltett, amikor egy újságíró a nyaralás helyszínei felől faggatta a gyermekeket, akik a Kanári-szigetek, illetve más egzotikus tájak helyett természetes egyszerűséggel jelölték meg Erdélyt és Szovátát. Az erdélyi nyaralás még úgy is csodálatos volt, ha egész idő alatt esett az eső. Elhatározták: amint a legkisebb gyermekük is annyira felcseperedik, hogy megérti az erdélyiség kérdéskörét, újra eljönnek, hogy mindnyájan a szívükbe zárhassák ezt a csodálatos tájat, az itt élő őszinte, kedves embereket – zárták mondanivalójukat Szandi és Csaba, akikben és az általuk leírt, imádott gyermekeikben valóban egy lélekben összetartó, összetartozó művészcsaládot sikerült megismernem. Több százan, akik szombaton láttuk, hallottuk, egy életre szóló élménnyel gazdagodtunk, a hétköznapi, természetes boldogságuk kisugárzásától talán magunk is boldogabbak lehetünk.
Megyék
