Az Északi-sark körül alakulhat ki a következő szuperkontinens

Amerikai kutatók szerint Amerika és Eurázsia 50-200 millió év múlva összeütközik egymással az Északi-sark körül.

A Yale Egyetem szakemberei azt jósolják, hogy Afrika és Ausztrália is csatlakozik majd az új „szuperkontinenshez”, amely a bolygó földtömegeinek következő összeállását jelzi. A kontinensek a kutatók szerint utoljára 300 millió évvel ezelőtt álltak össze a Pangea szuperkontinensben. A vizsgálat részleteiről a Nature számolt be.

A Pangea az Egyenlítő mentén, a mai Nyugat-Afrika területén alakult ki. A világ hegyláncai geológiájának átvizsgálásával a kutatók azt feltételezték, hogy a következő szuperkontinens vagy ugyanazon helyen alakul ki, ahol a Pangea – harmonikaként összezárva az Atlanti-óceánt –, vagy a világ másik felén, a jelenlegi Csendes-óceán középső területén. A Yale kutatóinak azonban más elmélete van.

A Föld szárazföldi tömegei állandó mozgásban vannak a tektonikus aktivitás miatt. Ennek eredményeképpen jönnek létre olyan területek, mint a Közép-Atlanti-hátság, ahol Izland megszületett, és az olyan régiók, melyek Japán partjainál terülnek el, ahol az egyik lemez a másik fölé kerül. A geológusok úgy hiszik, az  évmilliárdok alatt ezek a vándorló lemezek időnként összehozzák a kontinenseket, ezzel jöttek létre a hipotetikus szuperkontinensek, mint a Nuna 1,8 milliárd éve, a Rodinia egymilliárd éve, aztán a Pangea 300 millió éve.

A következő szuperkontinens is kapott már munkacímet, Amázsiának nevezik, mivel a várakozások szerint az amerikai kontinensek és Ázsia összeolvadásával jön majd létre. „Mindannyian nagyon jól ismerjük a Pangea koncepcióját, azonban eddig nem sok meggyőző adat állt rendelkezésre, ami azt sugallta, hogyan öltenek formát ezek a szuperkontinensek” – mondja Ross Mitchell, a Yale Egyetem kutatója. „Modellünkben Észak-Amerika és Dél-Amerika a Karib-tenger összezáródásával egyesül, majd a Jeges-tenger zárul össze, és összeköti az amerikai kontinenseket Ázsiával.”

A modell az újrapozícionálódott amerikai földrészeket a csendes-óceáni „tűzgyűrű” területére helyezi. Európa – amely az Eurázsiai földtömeg része –, Afrika és Ausztrália a kutatók szerint szintén csatlakozik majd a kontinenshez, csak az Antarktisz marad ki.

A kutatók az ősi kőzetek mágneses tulajdonságait elemezték ki, hogy kiderítsék, hol helyezkedtek el a Földön az idők folyamán, és lemérték, a Föld köpenye miként mozgatja a felszínen lebegő kontinenseket. Így kiderítették, hogy a következő szuperkontinens nem az Egyenlítő környékén alakulna ki, hanem 90 fokkal távolabb a Pangeától, az Északi-sark körül.

„Először összeállnak az amerikai kontinensek, aztán azok észak felé vándorolnak, ahol összeütköznek Európával és Ázsiával, többé-kevésbé a mai Északi-sark területén” – mondja Mitchell. – Ausztrália folytatja majd északi irányú vándorlását, és India mellé húzódna” – tette hozzá.

Mitchell és csapata úgy hiszi, mindez egy folyamat része. A Pangea a korábbi Rodinia szuperkontinenstől 90 fokkal távolabb alakult ki, Rodinia szintén 90 fokkal messzebb, mint a Nuna.

(hirado.hu/BBC/Nature)