Péntek, 2018. augusztus 17., 14.49

Előrébb lépett az európai ExoMars-misszió

A keringő, Trace Gas Orbiter (TGO) egység (fantáziakép) (Fotó: ESA)
A keringő, Trace Gas Orbiter (TGO) egység (fantáziakép) (Fotó: ESA)

Európa nagyot lépett előre azon terveit illetően, melyek égisze alatt 2016-ban egy szatellittel, majd 2018-ban egy landoló egységgel térképezné fel a Marsot.

A szerződések teljes támogatást nyújtanak a keringő egységnek, amely metán és egyéb nyomgázok jeleit keresi majd a bolygó légkörében, és a mobilis robotnak segítenek elérni a kitűzött határidőt. Az ExoMars misszióként ismert projekt számos alkalommal jutott már nagyon közel a végleges törléshez, most viszont úgy tűnik, megvalósulhat.

Az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos igazgatója hétfőn írta alá a szerződéseket 216 millió euróról a Thales Alenia Space céggel, mely a missziók elsődleges beszállítója. Az összeg nagy része – mintegy 146 millió euró – biztosítja, hogy a keringő egység – Trace Gas Orbiter (TGO) – 2016 januárjára készen álljon az indulásra. Ezenkívül garantálja, hogy a műhold ereszkedő modulja idejében elkészüljön. Felszínre juttatásának célja bizonyítani Európa landolási képességeit, emellett kritikus technológiákat – mint radart és vezérlőrendszert – is tesztelnek vele, amelyek létfontosságúak a robot két évvel későbbre tervezett landoltatásához.

Hétfőn, a párizsi légi kiállításon aláírt szerződések további 70 millió eurót különítenek el a 2018-as robot fejlesztésére. Jóval többre lenne szükség teljes felépítéséhez, és az ESA tagállamainak is meg kell még egyezniük abban, hogyan finanszírozzák majd az ExoMars globális költségvetését, amely a várakozások szerint meghaladja majd az 1,2 milliárd eurót. Jelenleg azonban a missziók jó úton haladnak a megvalósulás felé.

Az ütemterv tartásához kulcsfontosságú az orosz űrügynökség (Roszkozmkosz) szerepe, mely akkor lépett együttműködésre Európával, amikor Amerika 2012-ben büdzséproblémák miatt kénytelen volt kihátrálni a projektből. Oroszország a 2016-os keringő egység négy készüléke közül kettőt fejleszt, ezenkívül azt az 1,8 tonnás landolási mechanizmust, amely a tervek szerint 2019 elején puhán a marsi felszínre helyezi majd a robotot. A Roszkozmosz ezenkívül két Proton rakétát is biztosít a missziók űrbe juttatásához.

Jean-Jacques Dordain, az ESA vezetője szerint a szerződések révén az ExoMars egyre inkább realitássá válik. Hozzátette, kedden szándékozik aláírni egy másik megegyezést Vlagyimir Popovkinnal, a Roszkozmosz fejével. Ebben részleteiben körvonalaznák, pontosan mit is várnak egymástól a partnerek a két misszió égisze alatt.

Az ExoMarsot hivatalosan 2005-ben terjesztették elő a miniszterek, és a hétfői szerződésekkel az ESA 643 millió eurót költ a technológia fejlesztésére.

A 2016-os keringő egység a Marson korábban megfigyelt metán forrásait igyekszik feltárni. A gáz jelenléte az atmoszférában igen izgalmas, és akár biológiai aktivitást is jelenthet. A szatellit fő feladata, hogy kommunikációs állomásként funkcionáljon a Föld és a 2018-as robot között. Ezen a területen Amerika továbbra is partnerszerepet játszik.

A hatkerekű ExoMars a múltbeli és jelenlegi élet nyomait kutatja majd. Olyasmire készül, melyet robot még nem hajtott végre a bolygón, ugyanis két méter mély lyukat fúr majd a marsi felszínbe. A zord környezet miatt a kutatók úgy vélik, hogy a mikrobák nagyobb valószínűséggel maradnak életben a bolygó felszíne alatt, már ha egyáltalán léteznek.

(hirado.hu/BBC)


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'