Az Európai Űrügynökség Herschel űrteleszkópja a várakozások szerint az elkövetkező hetekben végleg kifogy folyékony hélium hűtőanyagából, miután több mint három évig vizsgálta a hideg univerzumot.
A Herschel 2009. május 14-án indult, és 3,5 méteres főtükrével a leghatalmasabb, legnagyobb teljesítményű infravörös teleszkóp az űrben. A Földtől 1,5 millió kilométerre lévő teleszkóp készülékei a fény hosszú hullámhosszaira érzékenyek, a távoli infravörös és szubmilliméteres – 55-672 mikron – tartományban. A Herschel így lehetővé teszi, hogy a kutatók betekintsenek a gáz és por korábban láthatatlan hűvös régióba, illetve új betekintést enged a csillagok és galaxisok születésébe és evolúciójába.
Az ilyen érzékeny, távoli infravörös megfigyelések érdekében a három tudományos készülék – két kamera/képalkotó spektrométer, valamint egy nagy felbontású spektrométer – detektorait -271 Celsius-fokra kell hűteni. A készülékek a szuperfolyékony héliummal töltött tartály tetején kaptak helyet egy hatalmas kriosztátban.
A szuperfolyékony hélium idővel elpárolog, fokozatosan kiürítve a tartályt, és ezzel korlátozva a Herschel tudományos élettartamát. Kilövéskor a kriosztát peremig megtöltve 2300 liter héliumot tartalmazott, amely 335 kilogrammot nyomott és 3,5 éves működést biztosított.
A Herschel rendkívüli felfedezéseket tett számos témakörben, a távoli univerzum csillagontó galaxisaitól a közeli fiatal csillagok körül elhelyezkedő, újonnan születő planetáris rendszerekig.
A mérnökök azonban úgy vélik, a folyékony hélium majdnem teljes egésze már odavan. Nem tudják pontosan előre jelezni, mely napon fogy ki teljesen a hélium, viszont megerősítést kapnak abban a pillanatban, amikor a Herschel megkezdi következő, napi háromórás kommunikációját a földi állomásokkal.
Micha Schmidt, az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti központjának szakembere szerint nem jelent majd meglepetést, amikor mindez bekövetkezik, és ha sor kerül rá, észlelni fogják, mivel az összes készülék üzemi hőmérséklete néhány órán belül néhány fokkal emelkedik.
A tudományos megfigyelő programot gondosan megtervezték, hogy teljesen ki tudják használni a misszió élettartamát, és a legfontosabb megfigyeléseket már el is végezték. Ezentúl a Herschel számos egyéb érdekes megfigyelést végez jelenleg is, melyet speciálisan úgy terveztek meg, hogy kiaknázzák az utolsó csepp héliumot is.
„Amikor a megfigyelési szakasz véget ér, várakozásaink szerint több mint 22 ezer órányi tudományos vizsgálattal leszünk gazdagabbak, amely 10 százalékkal több az eredetileg tervezettnél, így a misszió már most túllépte a várakozásokat” – mondja Leo Metcalfe, a Herschel madridi központjának vezetője.
A Herschel a hélium kifogyása után még egy ideig kommunikál majd a földi állomásokkal, így lehetővé tesz néhány technikai tesztet is. Végül május elején Nap körüli parkoló pályára helyezik.
(hirado.hu/ESA/BBC)
Hozzászólások