Péntek, 2018. május 25., 21.55

Lekapcsolták a Herschel űrteleszkópot

A Herschel űrteleszkóp (fantáziakép) (Fotó: ESA/C. Carreau)
A Herschel űrteleszkóp (fantáziakép) (Fotó: ESA/C. Carreau)

Végleg lehunyta szemét az egymilliárd eurós Herschel űrteleszkóp. A szakemberek hétfőn kiürítették üzemanyagtartályait, és a kommunikáció beszüntetésére utasították.

Az így passzív módba helyezett űreszköz lassan sodródik a Nap körül, a Földtől mintegy 2,14 millió kilométeres távolságban. 3,5 méteres tükrével és három korszerű készülékével a Herschel volt típusának legnagyobb teljesítményű teleszkópja, melyet valaha az űrbe kihelyeztek.

Négyévnyi működése folyamán olyan képeket és egyéb adatokat gyűjtött a távoli infravörös hullámhosszokon, melyek módosították ismereteinket a csillagkeletkezésről és a galaxisok evolúciójáról.

A kommunikáció beszüntetését célzó utolsó utasítást az Európai Űrügynökség darmstadti központjából küldték el, közép-európai idő szerint hétfő délután fél kettőkor. Az óriási távolság azt jelentette, hogy a rádióüzenet hat másodperc alatt érte el a Herschelt, és további hat másodpercbe telt, mire a földi állomások megerősítették a jel elvesztését.

A leszerelés szükségessé vált, mivel a Herschel már április végére felhasználta szuperfolyékony hélium hűtőanyagának utolsó cseppjét is, így tudományos missziója akkor be is fejeződött. A szuperfolyékony hélium tette lehetővé, hogy készülékei és azok érzékelői hatékonyan működhessenek az abszolút nulla fok feletti mindössze néhány fokos tartományban. Amikor a hélium kifogyott, a Herschel már nem látta azokat az objektumokat, melyeknek megfigyelésére tervezték.

Az utolsó műveletek során az obszervatóriumot elmozgatták gravitációsan stabil megfigyelési pozíciójából, a Földtől 1,5 millió kilométerre található második Lagrange-pontról. Így a hét méteres űrobszervatórium már nem áll más olyan csillagászati missziók útjában, melyek az L2 librációs pontot szeretnék használni a rendkívül stabil hőmérséklet és fényviszonyok miatt. A szakemberek kimerítették hidrazin üzemanyagtartályait is, hogy ezzel is csökkentsék egy lehetséges robbanás rizikóját. Ennek során arra utasították az obszervatóriumot, hogy manőverező rakétáit az üzemanyag kimerüléséig kapcsolja be.

Sodródása folyamán a Herschel tovább tölti majd akkumulátorait, és energiával látja el fedélzeti számítógépét. Normál körülmények között az automata helyreállítási funkcióval megpróbálkozna a kommunikációval, ezt azonban a szakemberek felülírták.

Bár szolgálata véget ért, a begyűjtött óriási mennyiségű anyag miatt a tudományos fázis még csak most kezdődik igazán. Megfigyeléseinek nagy részét más olyan teleszkópokkal is nyomon követik majd, amelyek szintén képesek a fény e hullámhosszainak vizsgálatára. Közéjük tartozik az óriási új Alma-teleszkóphálózat Chilében.

A Herschel 2009-ben indult a Planck Surveyorrral, amely szintén az L2-es pontban vizsgálódik. Ez utóbbi az univerzum „legidősebb fényét” tanulmányozza, a tervek szerint októberben fejezi be küldetését, és testvéréhez hasonló módon szerelik majd le.

Az ESA következő missziója az L2-pontra a Gaia lesz. A szeptemberben felbocsátandó űrteleszkóp a Tejút csillagainak eddigi legpontosabb térképét készíti majd el.

(hirado.hu/BBC/ESA)


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas