Meglepő felfedezést tett a Curiosity

2012. október 12. 20:59 (péntek) /

Meglepetést okozott a Curiosity marsjáró által megvizsgált első marsi kőzet: a tudósok szerint hasonlóságot mutat a Földön található ritka vulkáni kőzettel.

A marsjáró két hete vizsgált meg egy focilabda nagyságú, piramis alakú képződményt. Többek között lézeres kémiai távérzékelő- és mikro fényképezőgéppel is „bombázta”, amely az elpárolgó részecskékből állapította meg a kőzet kémiai összetételét. A teszt meglepő eredményre vezetett. A vártnál több nátriumot és káliumot mértek az elemzéskor, viszont hiányzott belőle a vas és a magnézium – közölték csütörtökön a Mars-program tudósai, akik a korábbi Mars-expedíciók során megvizsgált kőzetekhez hasonló összetételre számítottak.

„Úgy tűnik, egy új kőzetfajtára bukkantunk” – mondta el Ralf Gellert, az ontariói Guelph Egyetemről. Mint a Curiosity-programban részt vevő kollégái kifejtették, a képződmény nem a marsi kőzetekhez, hanem inkább olyan ritka földi vulkanikus kőzetekhez hasonlít, mint amilyeneket Hawaiin lehet találni. Ezek a kőzetek magas nyomáson, mélyen a földfelszín alatt formálódtak, és valaha vizet tartalmaztak. 

A felvételen a vörös pettyek mutatják azokat a területeket, ahol a ChemCam készülék lézerrel vizsgálódott szeptember 21-én és szeptember 24-én. A kerek fekete és fehér képeket a ChemCam készítette a lézer vájta furatokat keresve. A lila körök azokat a területeket mutatják, ahol az alfa-részecske röntgenspektrométer próbálgatta látószögét.

A NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory a közelmúltban elhunyt mérnöke után Jake Matijevic-sziklának nevezte el képződményt, amelynek keletkezési idejét még nem tudták megállapítani.

A hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity – hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium – augusztus 6-án landolt a Vörös Bolygón. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett program célja, hogy kiderítsék: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.

A Curiosity jelenleg a Glenelg-pont felé tart, amely körülbelül 400 méterre van a landolás helyétől. Ott végzi el az első fúrásokat és mintavételeket. A marsjáró végső úti célja a Gale-kráterben magasodó öt kilométeres, réteges szerkezetű Aeolis-hegy.

(hirado.hu/MTI)

Hozzászólások