Péntek, 2017. június 23., 04.35

Miért nincs egyszerre a „magyar és román” húsvét?

M. S. mester: Feltámadás (1500-1510) [forrás: wikipedia.org]
M. S. mester: Feltámadás (1500-1510) [forrás: wikipedia.org]

Honfitársaink döntő többsége vasárnap ünnepli a húsvétot, amelyet mi, magyarok (katolikusok, reformátusok, evangélikusok stb.) már egy hete megtartottunk.

Hogy lehet ez?

A Jézus kereszthalála és feltámadása emlékének szentelt húsvét úgynevezett „mozgó ünnep”, azaz évente más-más időpontra esik, ráadásul a „magyar és román” húsvét (tulajdonképpen a nyugati és keleti kereszténység húsvétja) legtöbbször eltérő időpontban van: tavaly és tavalyelőtt, például, egybeesett, idén viszont a „magyar” húsvét egy héttel megelőzte a „románt”. Miért?,  kérdezik sokan.

A magyarázat egyszerre bonyolult és egyszerű.

Az első niceai (nikaiai) zsinat 325-ben úgy határozott, hogy a keresztény egyház az addig különböző időpontokban megtartott húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepelje, éspedig a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő (első) vasárnapon.

Csakhogy…

A XVI. századra a csillagászati ismeretek fejlődésével kiderült: az addig használt, az év hosszúságát mérő kalendárium, az ún. Julián-(Juliánus)-naptár, amelyet Caius Iulius Caesar császár – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 46-ban) – vezetett be, pontatlan, késik, abban 128 évenként egy felesleges nap keletkezik. (A bonyolult konkrétumoktól, magyarázatoktól eltekintünk.) Ezért vezette be XIII. Gergely pápa az ún. Gergely-(Gregorián-), Aloysius Lilius olasz orvos, csillagász által megalkotott, Christophorus Clavius német származású jezsuita tudós által végleges formába öntött naptárat, amely 1582. október 4. után azonnal október 15-ét írt, tehát tíz napot előre ugrott, behozva az addigi lemaradást. Az új (ma is használatos) naptár sokkal jobb a réginél, ámbár nem tökéletes – de vannak eljárások az időnkénti korrigálásra –, abban a tavaszi napéjegyenlőség március 21-re esik. Ha tehát, például, a holdtölte március 21-én, szombati napon következik be, a húsvét időpontja a következő vasárnap, azaz március 22. Ha a holdtöltére egy-két-három héttel később kerül sor, a húsvét ehhez igazodik.

A nyugati kereszténységnél a húsvét mindig március 22. és április 25. közé esik.

A keleti keresztények (ortodoxok) is a fenti szabály szerint számolnak, a különbség az, hogy a régi (Julián-) naptárt veszik alapul, amely napjainkban már 13 napos lemaradásban van. Érthető tehát, hogy a számítás kiindulópontja, a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) a két naptárban csak időnként esik egybe (ilyenkor van együtt a nyugati és keleti húsvét), gyakrabban azonban különböző időpontban tartják. Az ortodox húsvét idén április 15-re, jövőre május 5-re, 2014-ben április 20-ra esik, a nyugati idén április 8-ra, jövőre március 31-re, 2014-ben április 20-ra. 2014-ben tehát ismét együtt ünnepelünk, ugyanúgy, mint 2017-ben (április 16.), 2025-ben (április 20.) és 2031-ben (április 13.).

Hacsak…

Hacsak addig nem lesz megállapodás a nyugati és keleti keresztény egyházak között az egységes, azonos időpontban tartott húsvétról. Erre vonatkozó tárgyalások már voltak az Egyházak Világtanácsában (1997-ben a szíriai Aleppóban), ám elfogadott megállapodás máig nem született.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: B.Rita / Hétfõ, 2015. április 06., 16.12 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A nyugati
Hozzászólt: B.Rita / Hétfõ, 2015. április 06., 16.01 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Engem ideges

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu