Ritka római kori kocsisírt tártak fel Aquincumban
Nagyon ritka római császárkori kocsisírt tártak fel az egykori Aquincum területén – mondta el Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeumának igazgatója csütörtökön Budapesten.
A
figurális bronzalakokkal gazdagon díszített mintegy 1700 éves négykerekű luxus
utazókocsi maradványait az egykori aquincumi villaövezetben, a Csillaghegyi
Strandfürdő területén tárták fel idén tavasszal az Aquincumi Múzeum és a Magyar
Nemzeti Múzeum régészei. Láng Orsolya szerint a feltárás eredményeképpen nem
csupán szép tárgyakkal, hanem hatalmas információhalmazzal gazdagodhat a
tudomány.
Mráv Zsolt régész, a kocsis temetkezések szakértője
hangsúlyozta: Pannónia észak-keleti területéről összesen 30 kocsisírt ismer a
tudomány, Budapest területén pedig a mostani mindössze a második ilyen típusú
feltárt temetkezés.
A kocsi és mellé leölt fogatos lovak maradványai között
megtalálták a jármű hátoldalát díszítő tíz darab bronzszobrot, amelyek a követőinek
túlvilági boldogságot ígérő Bacchus istenséget és kíséretét ábrázolják.
Előkerült a kocsi ülése és felépítménye is, amelynek a karnisrudak és a réz
függönykarikák alapján minden oldalát függönnyel lehetett eltakarni – fűzte
hozzá a szakember, aki szerint az ilyen luxuskivitelű utazókocsik a római kori
technikatörténet elfeledett csodái közé tartoztak, elkészítésük hatalmas
szakértelmet igényelt. A jármű bonyolultságát jelzi, hogy a sírban összesen
mintegy 400 vasalás és bronzdíszítés került elő.
Mráv Zsolt kiemelte: más feltárt sírokkal ellentétben a
kocsit nem menetkészen állították a két méter mély gödörbe, hanem egyszerűen
fejjel lefelé beborították a leölt fogatos lovak tetemével együtt. Mindez
tovább nehezítette a bonyolult szerkezet részeinek azonosítását, viszont így
szinte sértetlenül kerülhetett elő a kocsi hátsó részét díszítő gazdag
dísztárgyanyag.
Itáliából teljes mértékben hiányoznak az ilyen típusú
leletek, hiszen a kocsisírok idegen szokást jelentettek a klasszikus római
temetkezési szokásokhoz képest. A kocsis temetkezés a birodalom kelta népek
által lakott területeinek sajátja volt, a birodalom keleti részén az egykori
Pannónia és Trákia (ma Bulgária) területén kerültek elő ilyen leletek –
mutatott rá Mráv Zsolt. Kitért arra is: az utazókocsi teljes restaurálása
egy-másfél évet vehet igénybe. Három restaurált bronzszobor viszont már
szombaton, a múzeumok éjszakája keretében megtekinthető lesz az Aquincumi
Múzeumban.
A régész kiemelte: a kocsi és a fogatos lovak a
túlvilági utazás kellékeként kerültek a sírgödörbe, a helyi kelta őslakosság
hitvilága szerint ugyanis a halott lelke hosszú utat bejárva jutott a
túlvilágra. A helyi eraviszkusz törzs elitje által ápolt kocsis temetkezési
szokásokra példák a 2002-es budaörsi és 2012-es sárisápi sírleletek, utóbbinál
a lovak mellett négy darab vadászkutyát is leöltek a temetési szertartás során.
Vass Lóránt, az ásatás vezető régésze elmondta, hogy az
örökségvédelmi előírások értelmében végeztek teljeskörű megelőző feltárást a
strandfürdő fejlesztési beruházásra kijelölt területén. Korábban nem voltak
régészeti feltárások a területen, amely a sorozatos építkezések alatt teljesen
átalakult, csökkentve az esélyét a leletek előkerülésének.
A feltárás előrehaladtával először vaskori leletekre,
majd egy, már az ókorban is megbolygatott római kori gyermeksírra bukkantak.
Mivel ötszáz méteren belül fennmaradtak egy római kori villa maradványai,
sejtették, hogy további leletek kerülhetnek elő a területen. Nem sokkal később
a közelben meg is találták a kocsis temetkezést rejtő sírgödröt – idézte fel
Vass Lóránt. A régészek szerint egyelőre nem bizonyított, de elképzelhető, hogy
a kifosztott gyermeksír és a kocsis temetkezés közvetlen kapcsolatban állhat
egymással. (MTI)