Visszafordíthatatlanná válhat a globális felmelegedés

Kutatók szerint bolygónk közel áll ahhoz, hogy elérje azt a „forrpontot”, amely után visszafordíthatatlanná válik felmelegedése. Ez azt jelenti, hogy a mostani évtized kritikus jelentőségű lesz az éghajlatváltozás kordában tartásában.

Bár a tudományos becslések eltérők, az bizonyos, hogy a Föld hőmérséklete akár 6 Celsius-fokkal is növekedhet 2100-ra, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása korlátlanul emelkedik. Ahogy a légkörre káros gázok kibocsátása nő, a bolygó egyre közelebb kerül ahhoz, hogy átlépjen egy olyan határt, amely után visszafordíthatatlanná válnak az éghajlatot érő hatások és olyan jelenségek, mint a sarki jég olvadása és az esőerdők fogyatkozása.

„Ez a kritikus évtized. Ha nem tudjuk megfordítani az irányt ezekben az években, akkor át fogjuk lépni a veszélyes határokat” – mondta Will Steffen, az Australian National University klímaváltozással foglalkozó intézetének igazgatója egy londoni konferencián.

Noha sürgető lenne, új klímaegyezményt csak 2015-ben fogadnak el. A legnagyobb szennyezők – az Egyesült Államok és Kína – üvegházgáz-kibocsátását csökkentő egyezmény 2020-ban lép életbe. „Jelentős változások küszöbén állunk. Megállíthatjuk a hőmérséklet emelkedését két foknál, vagy átlépünk egy határt, amely után a rendszer egy sokkal forróbb állapotba kerül” – hangsúlyozta Steffen.

A kutató szerint a bolygó felmelegedését lassító jégtakaró esetében talán már most túl késő. Az Északi-sark nyugati vidékének jégmezői zsugorodtak az elmúlt évtizedben, Grönland jege évente kétszáz köbkilométerrel fogyatkozott az 1990-es évek óta. A legtöbb klímakutató egyetért abban, hogy az amazonasi esőerdők szárazabbá válnak, ahogy a Föld melegszik. Az aszály miatti tömeges fapusztulás már aggodalmakat keltett: az őserdő már most azon a ponton lehet, hogy a szén-dioxid elnyelése helyett szén-dioxidot bocsát ki.

Az egyik legnagyobb aggodalom a szibériai permafrosztot övezi, amely fagyott szén-dioxidot köt meg a talajban a légkörből. „Mintegy 1600 milliárd tonna karbon van ott, ez kétszerese a légkörben napjainkban jelenlévő mennyiségnek. És az északi vidékek a bolygó bármely pontjánál sokkal jobban megszenvedik a felmelegedést” – mondta Steffen.

A legrosszabb esetben évente 30-63 milliárd tonna szén-dioxid kerülhetne a légkörbe 2040-ig, míg az évszázad végére 232-380 milliárd tonna. Összehasonlításképpen: a fosszilis üzemanyagokból származó évi kibocsátás 10 milliárd tonna.

A megnövekedett szén-dioxid-mennyiség savasabbá tette az óceánokat azáltal, hogy a vizek elnyelik a káros gázt. Az óceánok elsavasodása olyan léptékű volt az elmúlt kétszáz évben, amelyet mintegy 60 millió éve nem élt meg a Föld – mutatott rá Carol Turley, a Plymouth Marine Laboratory munkatársa. A savasodás fenyegeti a korallzátonyok fejlődését, évtizedeken belül fajok kihalásához vezethet, növelheti viszont a ragadozók számát.

A Londonban Planet Under Pressure (Bolygó nyomás alatt) címmel rendezett konferencián tudósok, politikusok és környezetvédők fogalmazták meg véleményüket arról, milyen intézkedésekre van szükség ebben az évtizedben. Anthony Giddens, a London School of Economics professzora, például, hangsúlyozta, a fosszilis energiahordozók kivezetésére kellene nagyobb figyelmet fordítani, mert a megújuló energiaforrások mindössze egy százalékát teszik ki a globális energiafelhasználásnak. „Elképesztő mozdulatlanság van a világgazdaságban, sokkal többet kellene tenni a szénerőművek bezárásáért” – mondta.

A Shell olajvállalat ezzel szemben a negatív kibocsátáshoz vezető technológiák kidolgozását részesíti előnyben. Ilyen, például, a szén-dioxidot megkötő biomassza.

(hirado.hu/MTI)