JelenHaz
Vasárnap, 2019. május 19., 17.51
Beszélgetés Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettessel

A dolgozat egységes, a feltételek nem

A főtanfelügyelő-helyettes tisztségviselőként, de magánember-tanárként is értékel
A főtanfelügyelő-helyettes tisztségviselőként, de magánember-tanárként is értékel

Szerdán befejeződött a VII. és VIII. osztályos tanulók első félévi egységes felmérő dolgozatainak (javítóközpontokban történő) kijavítása, már csak az óvások benyújtása, illetve megoldása van hátra, ezektől azonban nem várható az eredmények számottevő módosulása.

A Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettessel folytatott beszélgetés során előbb a szám szerinti eredményeket vettük sorra – hiszen ezektől, a jelenlegi rendszer értelmében, sok függ: a középiskolába való bekerülés médiájának felét az egységes dolgozatok adják –, majd megpróbálunk néhány tanulságot is levonni.

Arad megyében egyébként a VII–VIII. osztályok több mint 8600 tanulója (kb. fele-fele arányban, valamivel többen a hetedikből), az összes beírt diák 97-98 százaléka jelent meg a vizsgákon; a német és szlovák nyelvű osztályokban hiánytalan volt a részvétel..

Kezdjük a román, folytassuk a matematika dolgozatokkal.

A VII. osztályokban a 97,3%-os részvétel mellett 3510-en (80,8%) értek el 5-ösön felüli osztályzatot, 830-an (19,1%) ötösnél kisebbet (megjegyzem, itt nincs bukásról szó, hisz a diák tovább folytatja tanulmányait!), 9-10-es jegyet pedig 939-en (21,5%). A VIII. osztályokból 87,01% kapott „átmenő jegyet” 12,9% nem érte el az 5-öst, a tanulók kereken egyötöde 9-10-est írt.

Matematikából a VII. osztályosok 97,2%-a szánta el magát a felmérésre, 5-ösön felül írt 74,7 százalékuk, ötösön alul 25,2, s viszonylag kicsi volt (7,5%) a 9-10-es dolgozatok száma. Jobb volt az eredmény a VIII. osztályokban, ahol a tanulók 92,9 százaléka kapott 5-ösön felüli osztályzatot, csak 7,06 százalékuk ezen alulit, s a 9-10-es dolgozatok aránya is 13,5% volt.

– Itt már mindjárt „tetten érhető” az, hogy a nyolcadikosok eredményei mindkét tantárgynál számszerűleg valamivel jobbak, mint a kisebb társaiké.

Ez alighanem azzal magyarázható, hogy a nyolcadikosok már komolyabban veszik, hogy közeledik az általános iskola befejezése, és számít a dolgozatjegy.

Lássuk az anyanyelvi felmérések eredményeit – a magyar, német és szlovák nyelvű iskolák anyanyelvi vizsgáit.

– A magyar VII. osztályosok közül a felmérésre 161-en (98,1%) jelentkeztek, 5-ösön felüli jegyet kapott 88,8%, kisebbet 11,1%, 9-10-es 31%. A 156 (97,5%) vizsgára állt tanuló 91,1 százaléka „átment”, 8,9%-a nem érte el az 5-öst, 33 százaléka 9-10-est kapott.. Anyanyelvén, a németen 54 hetedikes tanul, 7 százalék 5-ösön alul kapott, 48% viszont 9-10-es. Nyolcadikban németül 57 diák tanul a megyében (2 osztályban Aradon, 1-ben Szentannán, ugyanúgy, mint a hetedikekben). Nagyon jó eredményeket mutattak fel ezúttal is a nagylaki szlovák gyerekek (21 hetedikes, 32 nyolcadikos): csak egy nyolcadikos kapott 5-ösnél kisebbet, a 9-10-es osztályzatok száma 61,8, illetve 37,5 százalékos volt. Anyanyelvből tehát az eredmények általában jobbak, mint románból vagy matematikából.

Hadd ne térjünk ki részletesen a nyolcadikosok  földrajz vagy történelem dolgozataira, inkább beszéljünk arról: mit mutatnak ezek az eredmények? Ha egy korosztályból a tanulók ötöde (hetedikes román dolgozat), negyede (hetedikes matematika) nem éri el 5-ös osztályzatot, azt aligha lehet kielégítő eredménynek tekinteni.

– Az iskola és a tanár, szülő, diák számára természetesen az lenne az ideális, ha mindenki nemcsak legalább ötöst, de annál jóval nagyobb jegyet érne el. De hát ilyesmi az egységes dolgozatok bevezetése előtt sem volt, s a magam tanári tapasztalatából tudom: ha egyformán foglalkoztam is a tanulókkal, távolról sem egyformák voltak az eredmények. Az egységes felmérő dolgozatok mindenesetre felhívják a figyelmet az oktatás gyenge pontjaira.

Az iskolákban következik-e valamilyen szankció a gyenge eredményeket felmutató tanerők számára?

– Adminisztratív szankció nem, a kérdés szakmai vetületeit viszont a tanári közösségek, szakmai továbbképzők elé igyekeztünk vinni, hogy közösen tárják fel a gondokat és a megoldási lehetőségeket. Tavaly is végeztünk összehasonlító vizsgálatokat arról, hogy miért gyengébbek a felmérő dolgozati eredmények a tanuló szóbeli feleletein felmutatott eredményeinél, miért teljesítenek írásban másként. A következtetés: sok esetben ez nem a gyermek, hanem a rendszer hibája. A dolgozatokban megadott tételek (főleg a román nyelvnél és az anyanyelvnél) újfajta követelményekkel jönnek, amelyek a szövegértést, a szövegalkotási, az írásbeli kommunikációs készséget vizsgálják. A tananyagban ilyenfajta változások történtek, de a tanerők, a tankönyvszerzők, diákok is „fel kell nőjenek” ezekhez a követelményekhez.

Egy másik probléma, amit mindenki ismer, mégsem akar megoldódni: a tanulók túlterhelése. Egy 14-15 éves (anyanyelvén tanuló) gyerek akár heti 35 órát ülhet az iskolában, s otthon a tanulás is vár rá. Akkor mikor kapcsolódik ki, mikor szórakozik, hogy az ne menjen a tanulás rovására?

– Hogyan ítélik meg a tanárok az egységes félévi dolgozatok gyakorlatát? Tudomásom szerint sokan egyetértenek vele, sokan nem.

– Erről pontos felmérés nincs, megítélésem szerint az érdekelt tanárközösségekben az arány nagyjából fele-fele. Személyesen (tanárként, nem főtanfelügyelő-helyettesként)úgy gondolom: a tanárnak meg kellene adni azt az intellektuális szabadságot, hogy autonóm módon bírálja el tanulóinak képességét. A dolgozat mellett szól azonban, hogy némiképp oldja a vizsgastresszt, ugyanis tudják: nem egyetlen vizsgán múlik a sorsuk (mint régebben a felvételin), továbbá, hogy a felkészülést isösztönzi. A felmérő ellen szól, hogy bár a tételek egységesek, a gyerekek számára biztosított feltételek – az iskola légköre, a felügyelet stb. nem. (Ott, ahol a tanár akár pár mondatban útbaigazított, jóval jobbak az eredmények.) Ezenkívül hatalmas szervező munkát igényel (azonos papír, a sokszorosítás, a tételek titkosságának biztosítása, a felügyelet, dupla javítás), és sok pénzt is. Szóval nem csoda, ha a vélemények megoszlanak.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: valaki / Kedd, 2010. november 30., 16.04 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

a romannak konnyu de ok tanuljanak magyarul nefelj baj lenne ott is
Hozzászólt: lAci / Kedd, 2010. április 20., 16.50 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

ezrosz ess ehez
Hozzászólt: karesz / Kedd, 2009. május 12., 18.12 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

serintem az esely a jo dogara a romanoknak 50
szazalek
a mafyaroknak csak 36 szazalek korul van
(a roman es tori foldrajz eseteben)
)magyarban magyarok-50 ronanok-0 szazalek:D)
Hozzászólt: andrejka angela lusyanna / Kedd, 2009. május 12., 17.43 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

szerintem az egyseges doga egy reszben jo mas reszben nem annyira
Hozzászólt: Nono / Szombat, 2009. május 09., 08.16 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Szerintem a dolgozat irassal nem is lenne baj,ha nem lenne az a lenyeges kulomseg a romanok es magyarok kozott...mert neki sokkal konnyebb megirni egyarant a roman,foldraj vagy eppen tortenelem dolgozatat...logikus hogy mindenki a sajat anyanyelven tud a legjobban,es ebbol kiindulva nem indulunk egyforma eselyekkel!
Hozzászólt: szilvia / Kedd, 2009. április 28., 18.55 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

szerintem ez az egyseges dolgozat egy nagy butasag
Hozzászólt: aladar / Hétfõ, 2009. április 27., 21.11 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

nem tetszenek tudni hogy gol lehet keresni a dollgozatrol pl kat hogy egoldjam
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2009. január 09., 20.19 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Ez a rendszer úgy rossz, ahogy van! Ha valaki veszi a fáradtságot, és statisztika mögötti részletekre is figyel, akkor látja, hogy az ország minden iskolájában, azonos tételre és azonos időpontban írt dolgozatok íratása a hazai oktatási rendszer hatékonyságán egyáltalán nem fog javítani.
Az oktatás, és a nevelés hatékonyságának a kulcsa, a szakmai garanciákon túl a bizalom és az állandóság. Ez a rendszer az utóbbi kettőt kiiktatta.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'