JelenHaz
Péntek, 2019. március 22., 14.46
Az ántivilág reklámjai

A nyomtatott sajtó boldog egyeduralma

A nyomtatott sajtó boldog egyeduralma
A nyomtatott sajtó boldog egyeduralma
Méltán irigyelhetik a mai laptulajdonosok, reklámszakemberek a XIX–XX. századi erdélyi magyar lapok hirdetéseit.


Különösen irigylésre méltók a századfordulós újságok, hiszen négy oldalukból rendszerint egyet, másfelet fizetett hirdetések töltöttek be. És nem is akármilyenek! Az igényesen kivitelezett, figyelemfelkeltő grafikák mellett rendkívül frappáns szövegek olvashatók. És száz esztendő után is kiérezhető a hirdetésekből, hogy ezekért nem a laptulajdonos, jobb esetben reklámügynök futkározott (mint általában manapság), hanem maga a hirdető látott fantáziát (nyereséget) abban, hogy ország-világ megismerje termékeit, szolgáltatását. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy abban az időben az újság jelentette a fő tömegkommunikációs eszközt...

Díszes ipari reklámok

Nézzük hát, mifajta hirdetmények kerültek a századfordulós Hunyad megyei magyar lapokba. Mindenekelőtt a gépipari termékek különösen szép grafikájú hirdetményei vonják magukra a figyelmet, például a Szászváros című hetilap 1900 körüli számaiban. Gőzzel működő sajtológépeket, mentőszekrényeket, szerszámokat, cséplőgépeket, illetve ennek tartozékait kínálja igencsak előnyös áron a budapesti Schottola Ernő, a gumigyártás magyar meghonosítója.

Persze annak idején sem szunnyadt a konkurencia, pár héttel később már a szintén budapesti Agrária is feladja hirdetését, mint Magyarország egyetlen iparterjesztő vállalata, sürgönyben vagy utánvéttel véve fel az érdeklődők rendeléseit mindenféle mezőgazdasági és ipari gépre, illetve kiegészítőre. A bécsi motorgyár és vasöntöde pedig eredeti Osers és Bauer motorokat kínál. A kilencszázas évek elején jelenik meg a Hunyad megyei lapokban a brassói Portland cementgyár hirdetése is.

Muffok intelligens hölgyeknek

A reklámok azonban korántsem korlátozódnak az iparra, mezőgazdaságra. Mühle Vilmos Temesváron tevékenykedő császári és királyi szállító például jutányos áron kínálja a legszebb virágok magvait, hagymáit, legnemesebb gyümölcs-, dísz- és sorfákat, fenyőféléket és cserjéket. A Nagyőszi Milleneumtelep pedig Magyarország legnagyobb szőlőiskolájából szállít az érdeklődőknek szőlőoltványokat, illetve kifogástalan termést.

A mai Enyed környéki szőlőgazdáknak érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy elődeik már száz esztendővel ezelőtt is hirdették a lapokban Alsó-fehér megye nagyszerű gyümölcsfa- és szőlőoltványait. A harmincas években pedig a nagyenyedi borok is említésre kerülnek a Hunyad megyei újságok hirdetéseiben.
Nem hiányoznak a lapokból a háziasszonyoknak szóló hirdetések sem. Különösképpen a zománcozott edényeknek nagy a reklámja, melyeket egyenesen Budapestről hajlandók szállítani a forgalmazók.

Persze a divat mindenkor fontos helyet kap a hölgyek gondolatvilágában. Ezt a hajdani szűcsmesterek, szabók, cipészek sem hagyták figyelmen kívül. Ma nyilván megmosolyognánk azt a túludvariaskodó hangnemet, mellyel például Dávid Pál mű-szűcs kínálja az általa nagy szakértelemmel készített boákat, muffokat, szőrme-zsakettokat a „nagyérdemű intelligens hölgyek számára”. A késmárki gyárból valódi szepességi lenvásznat és damasztárut igényelhetnek a hölgyek. Egy grázi gyár forgalmazója viszont a férfiakra is felfigyel, és a legjobb styriai lódeneket kínálja számukra.

A békebeli idők tartozékaként jelennek meg a lapokban hangszergyártók hirdetései is. Jóformán nincs olyan századfordulós Hunyad megyei újság, melyből hiányozna Reményi Mihály, a magyar királyi zeneakadémia házi hangszerkészítőjének hirdetménye. Hasonlóan jelentős teret kap a társadalmi életben és egyben az újsághirdetésekben a képzőművészet. Nem ritkák a festészeti műtermek nyitásáról, a kész rajzok, festmények árusításáról szóló hirdetések. 1905 szeptemberében például Vasadi Kalicza Károly akadémiai festő-művész a Szászváros című politikai és vegyes tartalmú hetilap egyetlen számában két hirdetés által is toborozni igyekszik a tanítványokat új festészeti iskolájába.

Mindent gyógyító csodaszerek

És nehogy azt gondoljuk, hogy az egészséges életmódra való törekvés valami új keletű, XX–XXI. századi divat. A múlt század elején már igencsak szép számban jelentek meg a lapokban az egészséges életmódot szorgalmazó hirdetések, melyek kedvezményes áron kínálják például a mindenféle reumát, csúzt, köszvényt gyógyító dr. Arányi herkulesfürdői rheuma-olajat.  Dr. Fleschez ez idő tájt a saját készítésű köszvény-szeszre esküszik hirdetésében, a temesvári Vöröskereszt gyógyszertár viszont az Universal –fluid-ot ajánlja csúzra, köszvényre, reumára, fog- és fejfájásra, makacs bőrviszketegségre.   

Külön érdemes odafigyelni a ma szinte feledésbe merülő Hunyad megyei ásványvízforrásokat népszerűsítő hirdetményekre. A bózesi savanyúvizet a legolcsóbb gyógyvízként kínálják a századelőn. Dr. Hankó Vilmos akadémiai vegyész azonban a marossolymosi ásványvízre esküszik, melyet forgalmazója kétnyelvű (magyar és német) hirdetésben próbál népszerűsíteni a Hunyad megyeiek körében.

A nyomdák is adtak magukra

Az újságoknak szinte természetes tartozéka a kiadóhivatalukkal általában egy kézen működő nyomda hirdetése. Ezek sokszor az első oldalt ékesítik. A szó szoros értelmében, hiszen egy magára valamit is adó könyvnyomda nem hirdethette magát akárhogy! Így szerezhetünk tudomást a lapokból a Szászvárosi Könyvnyomda Részvénytársaság (1905), a petrozsényi Hirsch (1920), a dévai Corvin nyomda (1937), a Laufer Vilmos könyv- és papírkereskedés (1920–1938), a dévai Patria könyvnyomda és könyvkötészet (1939) létéről.

Ami még a kereskedelmi reklámoknál is irigylésre méltóbbá teszi a múlt századi újságokat, az a rengeteg közérdekű számozott (tehát fizetett!) hirdetmény. Pályázati felhívások, árverezések, járásbírósági közlemények, sőt a negyvenes években politikai hirdetések is előfordulnak a lapban. Igaz, kizárólag a nevüket gyakran váltó magyar pártok részéről.

Kalapszalon a katolikus lapban

Manapság meglepőnek számít az is, hogy a régi időkben az egyházi lapok sem ódzkodtak a reklámközléstől. A kilencven évvel ezelőtt megjelenő Zsilvölgyi Katholicus Tudósító egyetlen száma sem nélkülözi a különféle reklámokat. Természetesen itt is előkelő helyet foglal el a lapot is nyomtató petrozsényi Hirsch nyomda reklámja. De ott szerepel Heinzinger Mihály üveg- és bútorüzletének hirdetése is, Lázár József piski gőzmosodája, a petrozsényi Hangya fogyasztási szövetkezet hirdetése, Hegyi Ilonka nőikalap-divatterme, elektrotechnikai műhely a Guld féle udvarban és természetesen zongora- és hegedűórák gazdag kínálata. 

Hanyatlás, szünet és az új idők új dalai

A pezsgő társadalmi, gazdasági életet tükröző reklámdömping a XX. század első két évtizedében hág a csúcsra, különösképpen a stabil polgári réteggel rendelkező Déván, Szászvároson, később Piskin, Hátszegen, a Zsil völgyében is, ahol ez idő tájt már több lap jelenik meg párhuzamosan. A reklámok, hirdetések pedig egyikből sem hiányoznak.

Az első világháború, majd Trianon azonban jócskán megcsonkítja a reklámpiacot, különösképpen a dél-erdélyi Hunyad megyében. A húszas évekbeli Déva és vidékében kezdetben nagyon kevés a hirdetés, többnyire helyi érdekeltségű adásvétel. Az évtized vége felé azonban valamelyest helyreáll az élet, s ez nyilvánvalóan tükröződik a lapokban is. Az említett dévai hetilap hasábjain új keletű reklámok hirdetik a Klimstein kalapáruházat, a Palma kaucsuk sarkat, Dörflinger Matild divatszalonját, Gombó Samuné fehérnemű-varrodáját. Igaz, a nagy budapesti és osztrák cégek már nincsenek jelen, de valamelyest pótolják ezt a helyi pénzintézetek néha negyedoldalas hirdetései. Érdekes hirdetést közöl tovább a Déva és vidéke 1926-os évfolyamában a petrozsényi bányaigazgatóság, amely 11 kiselejtezett bányaló istállóban történő árverését teszi közzé.

A leghosszabb életű Hunyad megyei magyar újság, a Hunyadvármegye hasábjain a húszas években egy amúgy cenzúrázott oldalon jelenik meg a legnagyobb német hajózási társaság, a Hamburg America S.A.R. hirdetése, amely kedvező áron kínál hajóutat 180 saját gőzhajója valamelyikén Észak- és Dél-Amerikába.

Nagy szenzációnak számít még 1928-ban az amúgy már negyed évszázada forgalmazott a Bayer Aspirin, aminek reklámja szintén sűrűn megjelenik a lapokban.

A harmincas évek első felében a gazdasági válság nyomja rá bélyegét a reklámpiacra. Kovács Károly ez idő tájt Déván két párhuzamos magyar lap kiadásával próbálja kijátszani a gazdasági nehézségek mellé ráadásként érkező cenzúrát. A Déva és vidéke, illetve az Erdélyi Napló hasábjain azonban igencsak meggyérülnek a hirdetések. Laponként egy-két sovány reklámmal találkozunk, a békebeli idők frappáns fogalmazása pedig végképp eltűnik. Még látni egy-egy csodalámpát vagy Franck kávépótlékot hirdető kazettát, de ez csak amolyan „szemfényvesztés”.

A harmincas évek végére azonban kicsit mégis magukhoz térnek reklám terén is a lapok. Félix- és Püspökfürdőt, előpataki ásványvizet hirdetnek, karácsony táján pedig a régi idők emléke szerint egész oldalnyi hirdetés áll a lapban: játékot, ruházati cikkeket, órát, ékszert, porcelánt és üvegtárgyakat kínálnak a még tengődő helyi kisiparosok. Ez idő tájt azonban már árulják a lupényi szódagyárat, és 1940-re egy petrozsényi csemegebolt is eladásra vár.

Mentőövként jelennek meg azonban a helyi lapokban az állami sorjegyvásárlást szorgalmazó hirdetmények, melyek előbb magyarul, majd két nyelven, végül kizárólag románul hirdetik a nagy meggazdagodási lehetőséget. A lényeg azonban, hogy általában negyed oldalt is igénybe vesznek egy lapból, ami mégis hoz valami jövedelmet a konyhára. Ez azonban korántsem elegendő az újságok fenntartásához, amelyet tovább nehezít az egyre durvább központi hatalom is. Az 1940-ben megszűnő Hunyad megyei magyar lapokkal együtt természetesen megszűnnek a sajtóbeli hirdetések is. Mindez a kilencvenes évek derekán kezd újra ébredezni, ám most már nem csupán a hirdetők, hanem maga az írott sajtó is komoly konkurenciával kell szembesüljön (e téren is).

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'