JelenHaz
Szerda, 2019. november 20., 11.28
Mozik átadása az önkormányzatoknak

Alkalmi vétel

A legértékesebb a Bohus-palota
A legértékesebb a Bohus-palota
A 39/2005-ös kormányrendelet arra kötelezi a romániai filmforgalmazó és mozivállalatot, az állami RADEF-et, hogy a termeit átadja a helyi önkormányzatoknak.


Amelyek természetesen örülnek az épületeknek, csakhogy a rendelet arra kötelezi őket, hogy minimum 15 évig moziként (is) működtessék a helyiségeket.  Más kérdés, hogy az állam hasonló tevékenységre a rendszerváltást követően nem kötelezte a RADEF-et, inkább többször is megpróbálták több-kevesebb sikerrel magánkézre játszani a mozitermeket.

A rendelet végrehajtása azért csúszott ennyit, mert több nagy-romániás és szociáldemokrata parlamenti képviselő alkotmányossági kifogást emelt, ám a testület végül decemberben úgy döntött: a 39-es rendelet nem sérti az Alkotmányt.

A RADEF-nek hat hónap leforgása alatt kell átadnia a termeket.
Mai riportunkban utánanéztünk, hogy régiónkban hol, hány mozit kapnak meg az önkormányzatok, ők pedig mit kezdenek ezekkel.


Arad
Felemás fogadtatás

Akárcsak más nagyvárosokban, Aradon is Janus-arcot kapott a mozik átvétele. Az arc egyik fele azért mosolyog, mert a plusz termek szélesíthetik a város kulturális-szórakozási kínálatát, a másik fele pedig azért sír, mert óriási pluszköltséget jelent a lerobbant ingatlanok kipofozása, az alkalmazottak átvétele, hisz a RADEF vagy a bérlő semmit sem törődött az állagmegőrzéssel.
A polgármesteri hivatal Aradon hét filmszínházat kap ajándékba, de ezek közül rendszeres, napi több vetítés jelenleg csak a legnagyobban, a 741 férőhelyes Daciában folyik a rendszerváltást követően is megszakítás nélkül. Emellett pedig egyelőre a Daciára kell a legkevesebbet költeni, hisz ezt azért a korábbi gazda, a RADEF is megpróbálta szinten tartani. Az Eminescu utcai Mureşul a 39/2005-ös kormányhatározat gyöngyszeme: a lista szerint ez egy 465 férőhelyes mozi, a valóságban viszont a teremben magánklub, diszkó működik, egyetlen szék sincs meg, sőt, az egykori mozi neve sem szerepel a bejáratnál. Alkalmi, művészfilmvetítés folyik az Arta moziban, ezért az épület elég jó állapotban van, ráadásul az egyetlen, amelynek megvan a kerthelyisége. Vagyis némi ráfordítással itt nyáron akár újra lehet filmet vetíteni, az egyetlen gond, hogy a belső oldalán a szülészet található, kérdés, lehet-e majd este két órán keresztül „hangoskodni”.

A többi négy viszont katasztrofális állapotban van. Az újaradi Progresulban korábban diszkó működött, a mosóczy filmszínházat a rendszerváltás után cégek bérelték raktárnak, bemutatóüzletnek, most azonban nincs gazdája, a gáji Solidaritateának pedig még ilyen szerencséje sem volt, pusztul a katolikus templom mögött. Az eléggé siralmas helyzet ellenére azonban Bognár Levente alpolgármester optimista, és a hivatalnak már elképzelései is vannak a hamarosan átvételre kerülő mozikkal kapcsolatban.

– Elsősorban annak örülök, hogy a Studió mozinak helyt adó Bohus-palotát sikerül ezáltal megmenteni – állított fel egy értékrendet Bognár. – A Bábszínház már jelezte, hogy szívesen tartana itt előadásokat majd, lévén, hogy a mostani termüket kinőtték. De a Bohusban az Aradi Kamaraszínház előadásai is helyt kaphatnak, és hogy betartsuk a ránk rótt kötelezettséget, a filmvetítést, a városi kultúrház Popoviciu filmklubját is idehoznánk, sokkal jobb körülmények közé.

Azt Bognár is tudja, hogy első körben csak a rendbetételre – például, a Studió esetében – óriási összegek kellenek, s csak ezt követően gondolhatnak a programok, a kihasználás tervezésére, amelyhez szintén rengeteg pénzre lesz szükségük, a mozik átadása pedig nem épp a legjobb gazdasági helyzetben történik.

– Úgy gondoltam, hogy a felújításokra pályázni fogunk, többek között uniós forrásokra is, és ezzel párhuzamosan partnerség formájában bevonnánk a civil szférát is a működtetésbe, a programokba.

Még mielőtt azonban bármiféle pénzkeretet igénybe vennének, az átvételt követően az első lépés, hogy felmérjenek minden egyes ingatlant, lássák, hol, milyen tevékenységre lenne igény, a filmvetítésekkel párhuzamosan. A kormányhatározatban kötelezően kirótt mozizást viszont bonyolítja, hogy hamarosan Aradon is lesz multiplex filmszínház, ami biztosan elszippantja a fiatalokat.


Temes
Nyugdíjas-klubokat nyitnának

A rendszerváltás előtti évtizedekben Temesvár még 16 mozival büszkélkedhetett, de fokozatos elsorvadásuk már az 1980-as években beindult, amikor Románia takarékossági okokból egyre kevesebb külföldi filmet vásárolt. A sűrűsödő áramszünetek és a fűtetlen mozitermek a 80-as évek vége felé még azokat a mozirajongókat is elriasztották, akik beérték volna hazai gyártmányú vagy a szocialista láger többi országában forgatott filmekkel. A rendszerváltás utáni televíziós roham, majd később az internetről letölthető filmek végleg megpecsételték a kevés talpon maradt mozi sorsát, ugyanakkor 2008-ban megnyílt az első, amerikai típusú multiplex mozi Temesváron, a Cinema City. A tavaly még két „klasszikus” temesvári moziban, a Timiş-ben és a Studióban vetítettek filmeket, de 2009 elejétől „műszaki okokból” már a Studió moziban is szünetel a vetítés.

„Elégtétel számunkra, hogy végre megjelent a kormányhatározat a mozitermek önkormányzati tulajdonba való átvételéről – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Adrian Orza temesvári alpolgármester. – Jelenleg készülnek a mozik átadási-átvételi jegyzőkönyvei, illetve hármat közülük már telekkönyveztünk is a polgármesteri hivatal tulajdonaként. A rendeltetésükről csak később születik döntés, tiszteletben tartva a kormányhatározat előírásait.”

A kormányhatározat függelékében tíz temesvári mozi szerepel: Capitol (mozi és nyárimozi), Dacia, Studió, Timiş, Victoria, Arta (mozi és nyárimozi), Unirea, Fratelia és Freidorf.

A Circumvalaţiunii negyedbeli Dacia mozit, az erzsébetvárosi Victoria mozit és a józsefvárosi Arta mozit (nyárimozival együtt) már telekkönyveztette az önkormányzat. A többi temesvári és vidéki mozit visszaszolgáltatták a volt tulajdonosnak vagy magánosították, csak a fenti tíz maradt az állami mozivállalat tulajdonában.

„Az 1079 férőhelyes Capitol mozitermet a polgármesteri hivatal már előzőleg átadta a Banatul Filharmóniának – tudtuk meg Adrian Orzától –, ezt a központi fekvésű épületet a RADEF megpróbálta visszaperelni, most végre rendeződött a Capitol terem sorsa. A többi terem kihasználásáról egyelőre csak ötleteket mondhatok. Törökországban például nyugdíjasok és kis jövedelmű családok számára működtetnek kerületi klubokat ilyen helyiségekben. Ezeket a kulturális és szociális jellegű létesítményeket a város működteti, a gyerekek játszhatnak, a felnőttek, a nyugdíjasok sakkozhatnak, römizhetnek vagy akár számítógép-kezelést tanulhatnak. A klubokat igénybe vevő személyek számára igazolványokat állít ki a városháza, kis összegű bérlet kifizetése ellenében. Olyan személyekre gondolok, akiknek nincsen pénzük szórakozóhelyekre járni. Ilyen jellegű szociális klub beindítását tervezzük például az Arta moziban, amelynek nyárikertje is van. Amikor igény van rá, filmeket is lehet majd vetíteni ezekben a mozitermekben, eredeti rendeltetésüknek megfelelően. A lényeg az, hogy kulturális és szociális jellegű tevékenységekre akarjuk felhasználni, nem adjuk ki őket üzlethelyiségnek vagy irodáknak.”

A két lugosi mozi magántulajdonba került – tudtuk meg Pozsár József helyi tanácsostól –, az egyik moziépületet, amelyet visszakapott volt tulajdonosa, éppen átalakítják, a másikban üzletek működnek.


Hunyad
Beláthatatlan jövő

Eddig egyetlen Hunyad megyei város önkormányzata sem vette át a mozikat. A határidő júniusban jár le, s néhány helyen folyamatban van az átvétel.

A megyében elvileg 14 mozi kerül át a minisztérium fennhatóságából az önkormányzatokhoz, s az előírások szerint 15 évig moziként kell üzemeltetni. Hogy ez mennyire sikerül, fölöttébb kétséges, hiszen a megyében immár csak a dévai működik. Ha azt a 4-5 látogatót egyáltalán közönségnek lehet nevezni. Jó, ha egy-egy vetítésre ugyanis ennyien eljönnek, hangsúlyozta a dévai mozi gondnoka. Ha nem gyűlik össze öt személy, nem is vetítik le a filmet, noha legtöbbször a határt négy főre szállítják le. Amikor 20 ember ül le a teremben, azt nagy sikerként könyvelik el. Telt ház legutóbb 1998-ban volt, amikor a Titanicot vetítették.

Az 1989 óta semmilyen felújítást nem ismerő filmszínházak egyszerűen képtelenek versenyezni a kábeltelevízióval, az internettel és egyéb modern szórakozási lehetőségekkel.
A dévai mozi legalább nem húzta le a rolót. A többiek már évekkel ezelőtt megtették: a Zsil-völgyi városokban 2004-től nem működik többé mozi, Vajdahunyadon pedig 2006 óta. A bérbe adott mozik helyén cégképviseletek, raktárok, diszkók, bárok vannak, vagy egyéb tevékenységek folynak. Egyesek viszont az összeomlás szélére kerültek, mivel évek óta elhagyatva állnak.

Az önkormányzatok legfeljebb az átvételről tudnak. Amely folyamatban van. Hogy mi lesz ezután, arról senki sem tud bővebbet mondani. Lupényban és Vulkánban a mozitermek felújítását és filmvetítést képzelnek el. Petrozsény és Vajdahunyad nem örül az átvételről szóló jogszabálynak, mivel attól tart, hogy a felújításhoz szükséges forrásokat a helyi költségvetésből kell állniuk. Majd a júniusi átvétel után kiderül, ha egyáltalán ismét üzembe helyezhetők-e az egykori mozik, szemléltette a helyzetet Tiberiu Iacob-Ridzi, Petrozsény polgármestere. Déván még ennyi elképzelésük sincs a jövőről, noha becslések szerint legalább 200 000 lejre lenne szükség a felújításához. Ami nemcsak a székek és a vetítőberendezések kicserélését, hanem a falak megerősítését, a mellékhelyiségek felújítását és a szellőztető berendezés korszerűsítését is jelenti. Ami évekig is eltarthat, noha egyáltalán nem biztos, hogy a befektetés megtérül.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: nézelődő / Csütörtök, 2009. február 05., 08.23 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A moziról intézkedő, 39-es, 2005. július 14-én kiadott kormányrendeletet jóváhagyó-kiigazító 328-as törvény 2006. július 27-én jelent meg. Azóta eltelt két és fél év!

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'